2008. augusztus 2., szombat

[Evangelium] 2008-08-02

2008. augusztus 2. - Szombat

Amikor Heródes Antipász, a negyedes fejedelem meghallotta a Jézusról szóló
híreket, azt mondta szolgáinak: "Ez Keresztelő János: ő támadt fel a
halálból, azért van ilyen csodatevő ereje." Heródes ugyanis annak idején
elfogatta Jánost, bilincsbe verette és börtönbe vetette Heródiás miatt,
aki fivérének, Fülöpnek a felesége volt. János ugyanis figyelmeztette:
"Nem szabad őt feleségül venned!" Heródes emiatt ki akarta végeztetni
Jánost, de félt a néptől, mert prófétának tartották őt. Amikor Heródesnek
születésnapja volt, Heródiás leánya a vendégek előtt táncolt. Ez nagyon
megtetszett Heródesnek, ezért esküvel ígérte, hogy bármit is kér, megadja
neki. A leány, mivel anyja már előre kioktatta, így szólt: "Add nekem egy
tálon Keresztelő János fejét!" Erre a király elszomorodott, de esküje és a
jelenlevő vendégek miatt megparancsolta, hogy adják oda neki (Keresztelő
János fejét). Erre elküldvén lefejeztette Jánost a börtönben. Fejét
elhozták egy tálon, és odaadták a leánynak; ő meg elvitte anyjának. Akkor
János tanítványai eljöttek, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd
felkeresték Jézust, és mindezt hírül adták neki.
Mt 14,1-12

Elmélkedés:

Máté evangélista feleleveníti Keresztelő János halálának körülményeit.
Erre az ad neki alkalmat, hogy az emberek nincsenek tisztában Jézus
személyével, és sokan azt gondolják róla, hogy János támadt fel benne.
Vajon mi lehetett az összehasonlítás alapja. János ugyan nem a megszokott
módon élt, de különleges cselekedetei nem voltak. De rá is igaz volt, hogy
a megtérést hirdette, s ezzel kiváltotta a vallási vezetők ellenszenvét.
Ugyanezt a bűnbánatot és megtérést sürgető Jézus is megtapasztalhatta. És
az ő sorsa is a halál lett.
Akár én is könnyen Jézus ellenfelévé, ellenségévé válhatok, ha nem
szívlelem meg megtérésre buzdító szavait.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Mikor nyugtalan voltam, csillapítottad gyötrelmeimet.
Mikor fáradt voltam, Te adtál pihenést.
Mikor egyedül voltam, szeretetet hoztál.
Mikor beteg voltam, gondoskodtál rólam.
Mikor megsértettek, Te segítettél.
Mikor idősödtem, mosolyt varázsoltál arcomra.
Mikor gondjaim voltak, megosztottam veled és segítettél.
Mikor boldog voltam, örömömben is részt vettél.
Boldog Kalkuttai Teréz
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. augusztus 1., péntek

[Evangelium] 2008-08-01

2008. augusztus 1. - Péntek

Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a
zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: "Honnan van
ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia ez? És nem
Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az (unoka)fivérei? És
nem itt élnek-e közöttünk az (unoka)nővérei is? Honnét vette hát mindezt?"
És csak botránkoztak rajta. Jézus erre így szólt: "Sehol sem becsülik
kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában." Hitetlenségük
miatt nem is művelt ott sok csodát.
Mt 13,54-58

Elmélkedés:

Názáretben, abban a városban, ahol felnevelkedett, Jézus ugyanazt hirdeti,
mint a többi városban. Ugyanolyan csodás cselekedeteket hajtana itt is
végre, de ennek akadályává válik a názáretiek hitetlensége. MI lehet ennek
az oka? Ők, akik jól ismerhették Jézust, vajon miért nem hisznek benne?
Talán éppen azért, mert azt gondolják, hogy jól ismerik Jézust, s az
általuk a korábbi évek alatt Jézusról kialakult képbe nem illik bele
mindaz, amit látnak és hallanak. Saját elképzeléseik, előítéleteik
korlátaiból nem képesek kilépni, s emiatt a hitetlenség körbezárja őket.
Vajon engedem-e, hogy Jézus nekem is valami újat tanítson? Új dolgot
tegyen velem? Új úton, a hit útján indítson el?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jézus Szíve Te tudsz mindent,
Jézus Szíve Te látsz mindent,
Jézus Szíve Te megtehetsz mindent.
Jézus Szíve Te gondot viselsz reám,
Jézus Szíve Te meghallgatod imám. Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. július 31., csütörtök

[Evangelium] 2008-07-31

2008. július 31. - Csütörtök

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "A mennyek országa olyan,
mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog.
Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát
edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is.
Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes
kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt?"
"Igen!" - felelték. Erre így folytatta: "Minden írástudó, aki jártas a
mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint a családapa, aki
kincseiből régit és újat vesz elő." Amikor Jézus befejezte példabeszédeit,
más helyre ment onnét.
Mt 13,47-53

Elmélkedés:

A halászhálóról szóló példabeszéd, ugyanúgy, mint a konkolyról és a
búzáról szóló hasonlat azt árulja el, hogy az Isten Országában egyaránt
jelen van a jó és a rossz. Mindkettőnél megcsodálhatjuk azt az isteni
türelmet, amely mindkettőnek meghagyja szabadságát. Az ítéletre, amely
sohasem az emberre tartozik, hanem egyedül Istennek a joga, csak a végső
időkben fog sor kerülni. Ekkor válik majd nyilvánvaló, hogy a
cselekedeteink kedvesnek bizonyultak-e Isten előtt vagy sem. Jó volna, ha
tanulnánk ebből az isteni türelemből, s mi is türelmesek lennénk másokkal
szemben. Tegyük ezt főként azért, mert Isten türelme nekünk is lehetőséget
ad arra, hogy rossz tulajdonságainktól, bűneinktől megszabaduljunk és a
jóban előre haladjunk.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Loyolai Szent Ignác felajánló imája
Fogadd el Uram, egész szabadságomat,
fogadd el emlékező tehetségemet,
értelmemet és egész akaratomat.
Amim van és amivel rendelkezem,
mind Te adtad nekem;
mindezt visszaadom Neked egészen;
és mindenestől átadom szent akaratodnak,
hogy rendelkezzél vele.
Csak a Te szeretetedet és kegyelmedet add nekem,
és én eléggé gazdag leszek,
és nem kívánok többé semmi egyebet. Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. július 30., szerda

[Evangelium] 2008-07-30

2008. július 30. - Szerda

Jézus egyszer ezt a két példabeszédet mondta tanítványainak: Hasonló a
mennyek országa a földbe rejtett kincshez. Ha valaki megtalálja, újra
elrejti azt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és
megvásárolja azt a földet. Hasonló a mennyek országa a kereskedő emberhez,
aki igazgyöngyöt keres. Amikor aztán egy nagyon értékes igazgyöngyre
talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt.
Mt 13,44-46

Elmélkedés:

A földműves által megtalált kincsről és a kereskedő által talált gyöngyről
szóló iker-hasonlat az Isten Országával kapcsolatban két fontos dologra
hívja fel figyelmünket. Egyrészt arra, hogy milyen nagy érték az Isten
Országa. Mennyire értékes számunkra az, hogy Jézus elhozta számunkra ennek
az isteni uralomnak az örömhírét, s ez az uralom a mi életünkben is
megvalósul. Másrészt az is kiderül belőle, hogy az Isten Országa
cselekvésre ösztönöz minket, azaz arra, hogy mindent tegyünk meg azért,
hogy bennünk is megvalósuljon és növekedjen. Soha ne gondoljuk azt, hogy
ez a határtalan értékű kincs nem lehet a miénk. Igenis birtokolhatjuk, a
miénk lehet, ha fáradozunk megszerzéséért.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Mindenható Isten, aki alkottad a mennyet és a földet, aki annyi jót adtál
az embereknek, adj nekem kegyelmedben igaz hitet és jóakaratot,
bölcsességet, okosságot és erőt, hogy ellen tudjak állni az ördögöknek,
kerülni tudjam a rosszat, és tehessem a te akaratodat.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. július 29., kedd

[Evangelium] 2008-07-29

2008. július 29. - Kedd, Szent Márta

Abban az időben: A zsidók közül sokan jöttek Máriához és Mártához, hogy
vigasztalják őket testvérük miatt. Amint Márta meghallotta, hogy Jézus
jön, eléje sietett, míg Mária otthon maradt. Márta így szólt Jézushoz:
"Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem! De tudom, hogy
most is, bármit kérsz Istentől, megadja neked." Jézus ezt felelte neki:
"Testvéred fel fog támadni!" Erre Márta így szólt: "Tudom, hogy feltámad a
feltámadáskor, az utolsó napon." Jézus folytatta: "Én vagyok a feltámadás
és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Mindaz, aki él és
hisz énbennem, az nem hal meg örökre. Hiszed ezt?" Márta ezt válaszolta
neki: "Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a
világba jön!"
Jn 11,19-27

Elmélkedés:

Lázár halála után a rokonok és ismerősök vigasztalni kezdik a gyászoló
testvéreket, Mártát és Máriát. Magatartásuk a halál elfogadását jelenti.
Jézus is elindul hozzájuk, de egészen más szándékkal. Vigasztalás helyett
reményt akar adni. Együttérzés helyett örömöt. A gyász helyett
boldogságot. a halál helyett feltámadást. Ezt a jézusi ajándékot Márta
csak lassan érti meg. Nem is gondolja, hogy mi mindenre képes az Úr, s
milyen csoda fog hamarosan bekövetkezni. Jézus pedig rendkívüli dolgot
tesz, visszahozza barátját Lázárt a halálból az életbe.
Az emberektől vigasztalást és együttérzést várhatunk. Csak ennyit, és nem
többet. Jézus viszont a feltámadás reményét, az örök élet vigasztalását
adja.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Mindenható Isten! Újítsd meg a mi korunkban is a pünkösd csodáját. Add meg
anyaszentegyházunknak, hogy Máriával, Jézus anyjával egyesülve kitartson
az imádságban, és Szent Péter irányításával terjessze az isteni Megváltó
Országát, az Igazság és az Igazságosság Országát, a Szeretet és a Béke
Országát, Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. július 28., hétfő

[Evangelium] 2008-07-28

2008. július 28. - Hétfő

Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek: A mennyek
országa hasonló a mustármaghoz, amelyet a földműves elültet földjébe. Ez a
mag kisebb ugyan mindenféle magnál, de amikor felnő, nagyobb, mint a kerti
vetemények. Valóságos fa lesz belőle, úgyhogy az ég madarai eljönnek, és
ágai között laknak.
Jézus azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: A mennyek országa
hasonló a kovászhoz. A gazdaasszony elvegyíti három véka lisztbe, és a
kovász átjárja az egész tésztát. Mindezt példabeszédekben mondta Jézus a
népnek. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Beteljesedett, amit így
jövendölt meg a próféta: "Megnyitom ajkamat, és példabeszédekben hirdetem
azt, ami titok volt a világ kezdete óta."
Mt 13,31-35

Elmélkedés:

A mustármagról és a kovászról (élesztőről) szóló példabeszéd azt tanítja,
hogy az Isten Országa miként növekszik: az egészen kicsiny kezdetből
hogyan növekszik egyetemessé. A növekedés nagyon látványos és szinte
hihetetlennek tűnik. Ha manapság körülnézünk a hit terjedése és a
vallásosság növekedése terén, akkor talán nem látjuk ezt a váratlan
növekedést. De talán elsősorban nem is mennyiségi növekedésről van, hanem
azok minőségi, lelki fejlődéséről, akik kicsiny emberi hitük segítségével
és Isten kegyelmével a szeretet nagyszerű cselekedeteit megvalósítják.
Engedem-e, hogy Isten akarata növekedésnek, fejlődésnek indítson engem?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Világok nagy építőmestere, hálát adok neked, hogy láthattam, milyen
egyedülállóan szép és rendezett a Te világod. Megfogadom, hogy ezentúl a
hazaszeretet és az emberszeretet művein munkálkodom, és életemet csendesen
a Te teremtő kezedbe helyezem. Te uralkodsz örökkön örökké, Te vagy minden
igazság és igazságosság foglalata!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. július 27., vasárnap

[Evangelium] 2008-07-27

2008. július 27. - Évközi 17. vasárnap

Abban az időben ezt mondta Jézus a tömegnek: "A mennyek országa olyan,
mint a földbe rejtett kincs, amelyet egy ember megtalált. Elrejtette újra,
azután boldogan elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt
a szántóföldet.
A mennyek országa olyan, mint amikor egy kereskedő igazgyöngyöt keresett.
Talált egy nagyon értékeset, erre elment, eladta mindenét, amije csak
volt, és megvásárolta azt.
Végül: a mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az
mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve
kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így
lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják
az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás.
Értitek-e mindezt?" "Igen!" - felelték. Erre így folytatta: "Minden
írástudó, aki jártas a mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint
egy családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő."
Mt 13,44-52

Elmélkedés:

Megtalálni a kincset
Egy kínai történet szerint a parasztembernek egyszer elszaladt a lova a
hegyek felé, s hiába igyekezett visszahívni, a ló bizony elszáguldott.
Mivel ez volt az egyetlen lova, amivel megművelte a földjét, a rokonok és
barátok mind sajnálkozásukat fejezték, hogy ilyen nagy balszerencse érte.
A paraszt pedig csak ennyit válaszolt: "Szerencse vagy szerencsétlenség?
Azt én nem tudhatom." Két hét múlva visszajött a hegyekből az elcsatangolt
ló, de nem egyedül, hanem nyomában egy tucatnyi vadlóval, s ezeket a
parasztember mind befogta. Ekkor ismét eljöttek a barátai, s örvendezve
gratuláltak neki, hogy milyen nagy szerencse érte. Ő pedig megint csak
annyit mondott: "Szerencse vagy szerencsétlenség? Azt én nem tudhatom."
Néhány nap múlva a parasztember fia lovagolni akart az egyik új vadlovon,
amely azonban levetette a hátáról, s a fiúnak eltört az egyik lába. A
szomszédok megint csak sajnálkoztak a szerencsétlenség miatt, de a paraszt
most is csak ugyanazt mondta: "Szerencse vagy szerencsétlenség? Azt én nem
tudhatom." Néhány hét múlva katonák vonultak el azon a vidéken, s minden
hadra fogható fiatal férfit besoroztak. Egyedül a parasztnak a fiát nem
vitték el a faluból, mert törött lábbal neki nem tudták hasznát venni.

A történetet a végtelenségig lehetne folytatni, de nekünk ennyi bőségesen
elég ahhoz, hogy megértsük tanulságát: Egy első pillanatban
szerencsétlenségnek tűnő esemény később szerencsét jelenthet, s fordítva
is igaz: ami hatalmas szerencsének látszik, az később sok baj és
szerencsétlenségnek a forrása lehet. Legyünk óvatosak a minket ért
események megítélésekor, s várjuk meg nyugodtan mindennek a
következményét!

A mai vasárnap evangéliumában Jézus először egy olyan emberről beszél, aki
bérelt földterületen dolgozott, tehát olyan földön, ami nem az ő
birtokában volt. A munka közben nagy szerencse érte, kincset talált a
földben. Aztán egy másik példabeszédet is mond Jézus, amely egy
kereskedőről szól, aki egy értékes gyöngyöt talál. Vajon szerencséjük
volt? Ha csupán földi kincsről volna szó, mindenképpen óvatosnak kellene
lennünk a megítéléssel, mert bár bizonyára mindenki örülne egy hirtelen
jött nagyobb vagyonnak, azért ez a későbbiekben sok baj forrásává is
válhatna. Jézus természetesen nem evilági kincsekről beszél, hanem ez a
kincs az Isten Országát jelenti a példabeszédben. Ebben az értelemben már
egyértelműen mondhatjuk, hogy a földművesnek és a kereskedőnek valóban
nagy szerencséje volt.

De mi is ez az Isten Országa vagy más néven mennyek országa? Nem két,
különböző dologról van szó, hanem ugyanarról. Szent Máté, aki evangéliumát
elsősorban a zsidóságból megtértek számára írta, szándékosan kerüli
írásában az Isten szót, mivel Isten nevét tilos volt kimondaniuk a
zsidóknak. Ezért igen jámbor módon inkább a mennyek országa kifejezést
használja, ami a többi evangéliumban az Isten Országának felel meg. Mi
tehát ez az Ország? A szentírásból nem derül ki egészen világosan, hogy
mit ért ezalatt Jézus, hiszen minden alkalommal csak hasonlatok
segítségével beszél az Isten Országának eljöveteléről és növekedéséről.
Talán akkor járunk a legközelebb az igazsághoz, ha az Isten Országa alatt
az isteni üdvözítő szándéknak, akaratnak az érvényesülését értjük a saját
életünkben és az egész emberiségre vonatkozólag. Isten tehát a mi
üdvösségünket akarja. E szándéknak a felfedezése oly nagy örömet jelent
nekünk, mint ahogy a földműves vagy a kereskedő örül a megtalált kincsnek.
S miként a példázatok szereplői mindenüket eladják, mindenükről lemondanak
azért, hogy megszerezzék ezt a kincset, ugyanúgy nekünk is érdemes
mindenről lemondani, hogy Isten üdvözítő törekvése megvalósuljon az
életünkben.

Befejezésül, visszautalva a prédikáció elején elhangzott történethez,
elmondhatjuk, hogy új szólás született: Óvatos, mint a kínai paraszt.
Nekünk azonban nem kell óvatoskodnunk az Isten Országával kapcsolatban!
Szerezzük meg, engedjük, hogy Isten akarata érvényesüljön az életünkben!
Engedjük, hogy az Isten Országa bennünk is növekedjen!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jézusnak Szent Anyja! Te, aki az alázatosságban és a nagylelkűségben "az
Úr szolgálóleánya" voltál, add a te készségedet, amikor Istent és a világ
üdvösségét szolgáljuk. Nyisd meg szívünket Isten országa és a minden
teremtménynek szóló evangelizáció mérhetetlen távlataira.
II. János Pál
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum