2017. február 4., szombat

[Napi e-vangelium] 2017-02-04

2017. február 4. – Szombat

Abban az időben az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak
mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: „Gyertek ti
is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy
kicsit!" Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem
maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre,
hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan
megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket.
Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve.
Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket
sok mindenre.
Mk 6,30-34

Elmélkedés:

A Keresztelő János sorsát bemutató kitérő után Márk evangélista visszatér
Jézus útjához. Galilea és a Genezáreti-tó környékének falvait és városait
járva mindenütt tanítja az embereket. Tevékenységének másik lényeges eleme
a gyógyítás, hiszen egyre több beteget visznek hozzá a gyógyulás
reményében. Jézus azt szeretné, hogy tanítása még szélesebb körben
elterjedjen, ezért a korábban kiválasztott tizenkettőt hatalommal ruházza
fel és megbízza őket, hogy az ő nevében tanítsanak és gyógyítsanak. A
misszióba küldésről szóló részletet csütörtökön olvastuk volna, de Urunk
bemutatásának ünnepe miatt más szöveg szerepelt.
A mai evangélium pedig már azt beszéli el, hogy az apostolok visszatérnek
útjukról és elmondják Mesterüknek tapasztalataikat. Bár semmilyen konkrét
információt nem tudunk meg azzal kapcsolatban, hogy merre jártak, mennyi
ideig voltak távol, mi volt a szolgálatuk eredménye, mégis jogosan
feltételezzük, hogy az Úrtól kapott erő birtokában eredményes volt
tevékenységük. Az is biztos, hogy nem tétlenkedtek, hanem lelkesen
teljesítették, amivel Mesterük megbízta őket, s erre az ő
kimerültségükből, fáradtságukból következtethetünk. Jézus is észreveszi
fáradtságukat, és gondoskodó szeretettel javasolja nekik a pihenést.
Örömmel indulok-e arra a szolgálatra, amire az Úr küld? Fáradhatatlanul
dolgozok-e Isten országa növekedéséért?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, add, hogy a Te akaratodat mindig készségesen teljesítsük, hogy
Jézus bennünket is testvéreinek tekinthessen. E világ gondolatai nem a Te
gondolataid, e világ útjai nem a Te útjaid. Add, hogy ebben a világban
élve bátran vállalhassuk, hogy sokan ostobának tartanak minket, mert
szeretnénk a Te útjaidon járni. Vezess bennünket a Te parancsaidnak útján,
a hit útján végső célunk, a teljesség felé!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170204.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. február 3., péntek

[Napi e-vangelium] 2017-02-03

2017. február 3. – Péntek

Heródes Antipász király is értesült Jézus tetteiről, mert híre messze
földön elterjedt. Azt gondolta, hogy Jézusnak azért van csodatevő ereje,
mert Keresztelő János támadt fel benne a halálból. Voltak azonban, akik
azt állították Jézusról, hogy ő Illés. Ismét mások azt hirdették, hogy
próféta; olyan, mint egy a többi próféta közül. Ennek hallatára Heródes
továbbra is azt gondolta magában: „Ő János, akinek fejét vétettem. Ő
támadt fel a halálból." Heródes volt ugyanis az, aki embereivel elfogatta
Jánost, és börtönbe vetette. Testvérének, Fülöpnek felesége, Heródiás
miatt tette, akit feleségül vett. János ugyanis figyelmeztette Heródest:
„Nem szabad elvenned testvéred feleségét." Emiatt Heródiás áskálódott
ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. Heródes ugyanis
félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Ezért meg akarta őt
menteni. Valahányszor beszélt vele, zavarba jött, mégis szívesen
meghallgatta. Végül elérkezett a kedvező nap. Heródes a születése napján
lakomát adott vezető embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea
előkelőségeinek. Közben Heródiás leánya bement, táncolt nekik és Heródes
meg vendégei előtt nagy tetszést aratott. A király így szólt a leányhoz:
„Kérj tőlem, amit akarsz! Megadom neked". Sőt meg is esküdött: „Bármit
kérsz, megadom neked, még az országom felét is". A leány kiment, és
megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?" Anyja ezt felelte: „Keresztelő János
fejét". Erre visszasietett a királyhoz, és előadta kérését: „Azt akarom,
hogy most azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!" A király
nagyon elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való tekintettel
nem akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal,
hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta
fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának.
Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és
egy sírboltba temették.
Mk 6,14-29

Elmélkedés:

Szent Márk evangélista következetesen jegyzi le Jézus útját, illetve az
úton történt találkozásait, csodáit és tanításait. Most mégis egy kitérőt
olvasunk a mai evangéliumban Keresztelő János elfogásával és kivégzésével
kapcsolatban. Bár a jelenet nem illeszkedik az események sorába, annak
beillesztése azonban nagyon is tudatos az evangélista részéről. Korábban
részletesen bemutatta az előfutárnak, Keresztelő Jánosnak és a Messiásnak,
Jézusnak a születése körüli csodás eseményeket. E párhuzamból megtudtuk,
hogy János az Isten küldötte, Jézus pedig az Isten Fia. Amikor most
bemutatásra kerül János halála és annak körülményei, akkor ezzel az
evangélista mintegy előre jelzi Jézus sorsát is. A hitetlenségből és az
előítéletekből fakadó elutasításra már korábban is láttunk példákat a
jeruzsálemből érkező, Jézust az ördögökkel és gonosz lelkekkel való
szövetkezéssel megvádoló írástudók vagy éppen a názáretiek részéről. Az
elutasítás most még csak szóbeli formában jelentkezik, amely az idő
előrehaladtával fokozódik és Jézus elfogásával, elítélésével és keresztre
feszítésével végződik.
Ha engedek a kísértéseknek, akkor könnyen eluralkodik bennem a
rosszindulat, az irigység, a gyűlölet. De ha elutasítom azokat, akkor
Isten kegyelme és szeretete fog bennem növekedni.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, Fiad, Jézus országod örömhírét hirdette, gyógyulást hozott a
betegeknek, szabadulást mindazoknak, akiket fogva tart a bűn, a gyöngeség,
világosságot hozott azoknak, akik elvakultan, önmagukba zárkózva élnek.
Add, hogy életünket őhozzá tudjuk alakítani, aki a törvényt nem
megszüntetni jött. Add, hogy életünkön változtatni tudjunk. Add, hogy ne
öntelten éljünk, hanem figyeljünk mindig Őrá, aki botránykő azoknak, akik
nem fogadják el, de akik befogadják, azoknak a számára az élet teljessége.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170203.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. február 2., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2017-02-02

2017. február 2. – Csütörtök, Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő
Boldogasszony)

Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai,
fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr
törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona". Ekkor
kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy
két galambfiókát" tisztulási áldozatul bemutatnia. És íme, volt
Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki
Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek
kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, míg nem látja az Úr
Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a
gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram,
szavaid szerint békességben,
mert szemeim meglátták Szabadításodat,
melyet minden nemzet számára készítettél,
hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak,
és dicsőség népednek, Izraelnek.
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott.
Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám,
e gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az
ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy
napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!" Ott volt Anna
prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai
előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte
meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és
imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament,
dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem
megváltására vártak.
Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba,
a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött; eltelt
bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
Lk 2,22-40

Elmélkedés:

A mai ünnep hivatalos elnevezése: Urunk bemutatása. A név arra utal, hogy
negyven nappal Jézus születése, azaz karácsony után a mózesi törvények
szerint Mária és József elvitték az újszülöttet a jeruzsálemi templomba,
hogy ott bemutassák Istennek, hálát adjanak születéséért és egyúttal
bemutassák az ilyenkor szokásos áldozatot. Az ünnep sajátos magyar
elnevezése: Gyertyaszentelő Boldogasszony, amely név inkább azt sugallja,
hogy Mária-ünnepről van szó. Természetesen értelmetlen volna vitát kezdeni
arról, hogy akkor most valójában Jézust ünnepeljük vagy Máriát ezen a
napon, hiszen vallásos tiszteletünk, imánk és hálaadásunk mindkettőjük
felé száll.
Lukács evangélista, aki írását elsősorban nem a zsidóságból, hanem a
pogányságból a krisztusi hitre térteknek szánja, részletesen leírja a
bemutatás okát és megmagyarázza a zsidó törvényeket, hiszen művének
címzettjei nem ismerhették ezeket. Ezt követően tér rá Simeon és Anna
prófétanő jelenlétére. Mindketten azokat a nemzedékeket képviselik, akik
az ószövetségi időkben a megváltó jövetelére vártak. Hálaadásuk most azért
szól a mindenható Isten felé, mert nem csupán várhatták, hanem meg is
pillanthatták a megváltót, ezért is örvendeznek nagy örömmel az isteni
ígéret beteljesedésén.
A mai ünnep erősíti bennünk a hitet, hogy Isten ígéretei mindig valóra
válnak a történelemben és a személyek életében.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, segíts, hogy örömhíredet hirdethessük! Add, hogy hívásodra
mindig figyelni tudjunk! Te azt kívánod, hogy az emberek szabadon
kövessenek Téged. Nyisd meg, kérünk, az emberek szemét, hogy meglássák az
evangélium fényét. Nyisd meg az emberek szívét, hogy befogadják a Te igéd
igazságát, és boldogok legyenek, mert az örömhírben életet találnak.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170202.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. február 1., szerda

[Napi e-vangelium] 2017-02-01

2017. február 1. – Szerda

Abban az időben: Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor
elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan
hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Miféle
bölcsesség ez, amely neki adatott? És a csodák, amelyeket kezével
véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon
rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk?" És megbotránkoztak benne.
Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában,
rokonai körében, a saját házában." Nem is tehetett ott csodát, csupán
néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott
hitetlenségükön.
Mk 6,1-6

Elmélkedés:

Szent Márk evangélista leírása szerint Jézus, miután megkeresztelkedett, a
kafarnaumi zsinagógában kezdi el működését, ahol egy szombati napon tanít,
majd ördögöt űz egy megszállottból. A következő időszakban Kafarnaumból
indulva körbejárja a Genezáreti-tavat, ellátogat Galilea több településére
és pogányok lakta vidékekre is eljut. Útja során visszatér abba a városba,
ahol nevelkedett. Világos számunkra, hogy Názáret városáról van szó, bár a
helység nevét egyedül Lukács evangélista jegyzi le a zsinagógai
fellépéssel kapcsolatban. A helyszínt Márk evangélista így jelöli meg:
„Jézus megérkezett saját városába." A szentmisén való felolvasásra szánt
szövegünk első mondata a könnyebb érthetőség érdekében a „saját város"
kifejezést már helyettesíti a Názáret névvel, most mégis inkább az eredeti
kifejezéshez kapcsoljuk gondolatainkat.
Jézus a saját városának tekinti Názáretet, ahol felnevelkedett. Éppen e
városból való származása miatt szokás őt názáreti Jézusnak hívni. A
názáretiek is úgy gondolják, hogy Jézus egy közülük való ember, jól
ismerik őt gyermekkorától fogva, illetve családját is. Ezért sorolják fel
családtagjainak nevét, illetve nevezik meg őt „Mária fiaként." Úgy tűnik
azonban, hogy Jézus földi származásának ismerete megakadályozza a
názáretieket abban, hogy felismerjék isteni származását, s ezt abból
látjuk, hogy hitetlenül, kételkedve fogadják őt, majd pedig elutasítják.
Hitetlenségükön maga Jézus is elcsodálkozott, miként az enyémen is, ha
előítéletekkel vagyok iránta.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Istenünk, Urunk! Te jól tudod, hogy mi lakik az emberben, mi
lakik a szívünkben. A te képmásodat hordozzuk magunkban, ami azt jelenti,
hogy nem önmagunkért, hanem neked élünk. Életünk akkor válik igazi
értékké, ha azt a te és az emberek szolgálatára szenteljük. Alakíts át
minket akaratod szerint, hogy szívünk mindig a te szándékaidat keresse!
Add nekünk a szívünket átformáló megtérés kegyelmét, hogy Fiadhoz
hasonlóan életünket áldozzuk neked!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170201.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. január 31., kedd

[Napi e-vangelium] 2017-01-31

2017. január 31. – Kedd

Abban az időben, amikor Jézus a bárkával ismét átkelt a Genezáreti-tó
túlsó partjára, a parton nagy tömeg sereglett köréje. Ekkor odajött egy
Jairus nevű férfi, a zsinagóga elöljárója, s mihelyt meglátta őt, a lába
elé borult, és nagyon kérte: „Halálán van a lányom. Jöjj, tedd rá a
kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!" Erre ő elment vele.
Nagy tömeg kísérte, és tolongott körülötte. Volt ott egy asszony, aki már
tizenkét éve vérfolyásban szenvedett. Sok orvos sokféle kellemetlen
kezelésnek vetette alá: Mindenét rájuk költötte, de hasztalan, egyre
rosszabbul lett. Hallott Jézusról, ezért átfurakodott a tömegen, és
hátulról megérintette a ruháját, így gondolkodott magában: „Ha csak a
ruháját érintem is, meggyógyulok." És azonmód megszűnt a vérfolyása.
Érezte testében, hogy meggyógyult bajából. Jézus nyomban észrevette, hogy
erő ment ki belőle. Megfordult a tömegben, és megkérdezte: „Ki érintette
meg a ruhámat?" Tanítványai ezt válaszolták: „Látod, hogy szorongat a
tömeg, mégis azt kérdezed: Ki érintett meg?" De ő mégis körülnézett, hogy
lássa, ki volt az. Az asszony félve, remegve előlépett – mert hisz tudta,
hogy mi történt vele –, odaborult eléje, és őszintén bevallotta neki az
igazságot. Ő így szólt hozzá: „Leányom, hited meggyógyított téged. Menj
békével, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!"
Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga elöljárójának házából és közölték:
„Meghalt a lányod. Miért fárasztanád a Mestert?" A hír hallatára Jézus így
bátorította a zsinagóga elöljáróját: „Ne félj, csak higgy!" Péteren,
Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén kívül senkinek sem engedte meg, hogy
vele menjen. Amikor odaértek az elöljáró házához, nagy riadalmat, sok
siratót és jajgatót látott. Bement és így szólt hozzájuk: „Mit lármáztok
itt, miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik." Azok kinevették.
Ő azonban mindenkit kiparancsolt, maga mellé vette a gyermek apját,
anyját, s kísérőivel együtt bement (a helyiségbe), ahol a gyermek volt.
Megfogta a kislány kezét, és azt mondta neki: „Talita kúm", ami annyit
jelent: „Kislány, mondom neked, kelj föl!" A kislány azonnal fölkelt, és
járni kezdett. Tizenkét éves volt. Azok pedig magukon kívül voltak a
csodálkozástól. De ő szigorúan meghagyta, hogy ezt a dolgot senki meg ne
tudja. Azután szólt nekik, hogy adjanak enni a kislánynak.
Mk 5,21-43

Elmélkedés:

A mai evangéliumban két csodáról olvashatunk. Jairusnak, a zsinagógai
elöljárónak a kérése és az ő házában történtek mintegy keretbe foglalják a
vérfolyásban szenvedő asszony gyógyulását. E kettős csodánál is érdemes
odafigyelnünk a hasonló elemekre, amelyek mély lelki tartalmat hordoznak.
Szembetűnő, hogy az asszony immár tizenkét éve szenved betegségében,
Jairus lánya pedig tizenkét esztendős. Ennél azonban lényegesebb elem,
hogy mindkét esetnél a gyógyítás a hitre adott válasz. Jairus önmagában a
kéréssel, hogy Jézus jöjjön el házába beteg gyermekéhez, kifejezi hitét az
Úr iránt. Ha nem hinne Jézus gyógyító hatalmában és erejében, aligha kérne
ilyet. Amikor pedig megérkeznek házából a szomorú hírrel a szolgák, hogy a
kislány időközben meghalt, akkor az Úr a hit fontosságára emlékeztetve
bátorítja az apát: „Ne félj, csak higgy!" Az asszony ugyan nem mondja ki
szavakkal azt, hogy hisz Jézusban, de gondolatait az evangélista lejegyzi:
„Ha csak Jézusnak a ruháját érintem is, meggyógyulok." Ezt a szavakkal ki
nem mondott, láthatatlan hitet Jézus azonnal megérzi, ezért így dicséri
meg a betegségétől megszabaduló asszonyt: „Leányom, hited meggyógyított
téged."
Lényeges továbbá mindkét csodánál az érintés. Az egyiknél az asszony
kezdeményezi ezt, a másik esetben Jézus érinti meg a kislányt, kezét
megfogva segíti fel őt, támasztja fel a halálból. S végül azt is említsük
meg, hogy e csodákkal Jézus új életet ajándékoz. Az asszony élete
gyógyulásától fogva teljesen megváltozik, megújul, és a kislány is új
életet kap.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram és Üdvözítőm, Jézus Krisztus! Adj nekem kedvet és lehetőséget, hogy
téged mindinkább megismerhesselek, mindjobban megszeresselek, és egyre
hívebben kövesselek. Buzdító kegyelmed hívása nálam ne süket fülekre
találjon, hanem legyek mindenkor kész, hogy akaratodat odaadással
teljesítsem! Szembefordulok önszeretetemmel és önzésemmel, s követlek a
gyalázatban, szegénységben és üldöztetésben. Teljesen újjá akarok
születni, a régi magamat levetkőzni, hogy már ne én éljek, hanem te
énbennem.

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Köszönöm, hogy továbbra is lelkes olvasói vagytok az e-vangéliumnak, és
imáitokkal, valamint jószándékú adományaitokkal támogatjátok
e-vangelizációs szolgálatunkat. Ezúton is kifejezem hálámat a 9 személyből
álló e-vangélium csapatnak fáradhatatlan munkájukért, akiknek köszönhetően
napról napra olvashatjátok, meghallgathatjátok az e-vangéliumot.

A tavalyi év eredménye, hogy megújítottuk a honlapot, a
www.evangelium365.hu weboldalt, és több jótékonysági akciót is tartottunk.
Az e-mailben küldött evangélium üzenetek száma a kezdetektől számítva
2016-ban átlépte a 100 milliós mérföldkövet, hozzávetőleg ennyi olvasás
történt a honlapokon, és az okostelefon alkalmazást használók száma is
dinamikusan növekszik. Istennek legyen dicsőségére!

Idén, 2017-ben a megnövekedett igényeknek megfelelően és a ti kéréseiteket
figyelembe véve az okostelefon alkalmazások megújítását tervezem, illetve
lesznek újabb jótékonysági kezdeményezések, amelyek a gyermekek
evangelizációját tartják szem előtt.

Az elmúlt években is csak a ti támogatásotokra számíthattunk, ezért
szeretettel kérem, hogy akinek van rá lehetősége, támogassa adományával az
e-vangelizációt. Magyarországon a legkisebb fizetőeszköz az 5 forintos.
Naponta ekkora adomány egy évre csak 1825 Ft. Kérem, támogassátok legalább
e csekély összeggel az e-vangelizációt! A Jóisten jutalmazza meg
jószándékotokat!
Köszönettel és szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2017. január 31.

Az e-vangelizációt az alábbi módokon lehet támogatni:
1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Az Adománynál válasszuk célként: Evangélium

2. Utalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: Evangélium
Utalás külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472
0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB

3. Sárga postai csekk kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen e-mailben.
Kérem, írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden
jelezze, hogy az e-vangélium támogatásához kér csekket.

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Evangélium

+1. Aki cége számára szeretne igazolást kérni adományáról, jelezze ezt a
zalalovo@gmail.com címen.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170131.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. január 30., hétfő

[Napi e-vangelium] 2017-01-30

2017. január 30. – Hétfő

Jézus és tanítványai áthajóztak a Genezáreti-tó keleti partjára, a
gerázaiak földjére. Amint Jézus kiszállt a hajóból, a sírok felől egy
tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. A sírboltokban lakott,
és még láncra verve sem tudták féken tartani. Sokszor megbilincselték és
láncra verték, de a láncokat eltépte, és a bilincseket összetörte. Senki
sem bírt vele. Éjjel-nappal a sírboltokban és a hegyekben tanyázott,
folyton kiabált, és kövekkel ütötte-verte magát. Amint messziről meglátta
Jézust, odafutott. A földre vetette magát előtte, és hangosan így
kiáltott: „Mi bajod velem, Jézus, a magasságbéli Istennek Fia? Az Istenre
kérlek, ne gyötörj!" Jézus ráparancsolt ugyanis: „Tisztátalan lélek,
takarodj ki ebből az emberből!" Erre Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?"
Azt válaszolta: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk." Nagyon kérte Jézust,
hogy ne űzze el őket arról a vidékről. Akkor éppen egy nagy sertéskonda
legelészett ott a hegyoldalban. A tisztátalan lelkek azt kérték Jézustól:
„Küldj minket a sertésekbe, hogy megszálljuk azokat!" Jézus beleegyezett.
Akkor a tisztátalan lelkek kimentek az emberből, és megszállták a mintegy
kétezer sertésből álló kondát. A sertések a hegyoldalból a tóba rohantak,
és a vízbe fúltak. Őrzőik erre elfutottak, hírét vitték a városba meg a
tanyákra. Az emberek kitódultak, hogy megnézzék, mi történt. Jézushoz érve
látták, hogy az, akit az imént még egy légió tartott megszállva, most
felöltözve, ép ésszel ül előttük. Erre megdöbbentek. A szemtanúk elmondták
nekik, hogy mi történt a megszállottal és a sertésekkel. Ekkor kérlelni
kezdték Jézust, hogy távozzék a határukból. Amikor Jézus hajóra szállt, az
imént még megszállott kérte, hogy vele mehessen. Ő azonban nem engedte,
hanem így szólt hozzá: „Menj haza tieidhez, és mondd el nekik, hogy milyen
nagy dolgot művelt az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!" Az el is ment,
és Dekápolisz környékén elhíresztelte, hogy milyen nagy dolgot tett vele
Jézus. Ezen mindenki elcsodálkozott.
Mk 5,1-20

Elmélkedés:

A tengeri vihar lecsendesítése (szombati evangélium) után Márk írásában
egy érdekes csodát olvasunk a mai napon. Jézus egy egész sereg ördögöt űz
ki egy megszállott emberből. Bár a két esemény különbözik egymástól, mégis
felfedezhetünk bennük közös elemeket.
Elsőként a Jézus szavában rejlő különleges erőt nevezhetjük meg. Parancsol
a háborgó tengernek és az rögtön elcsendesedik. Ráparancsol a tisztátalan
lelkekre és azok azonnal távoznak a megszállottakból. Teremtő és
újjáteremtő ez a krisztusi parancs és felszólítás, amelynek a teremtett
dolgok engedelmeskednek. Második fontos elem, hogy Jézus olyan esetekben
is képes segíteni, amikor emberileg már kilátástalan a helyzet. A viharban
evező tanítványokat halálfélelem tölti el, tudják, hogy a természet
félelmetes erőivel szemben tehetetlenek. A megszállott ember pedig olyan
nyomorúságos helyzetben van, hogy rajta senki ember nem képes segíteni. A
harmadik lényeges hasonlóság, hogy Jézus szabadító cselekedeteket hajt
végre. Megszabadítja tanítványait a halálos veszélytől és megszabadítja a
megszállottat az ördög hatalmától.
S végezetül hozzátehetjük, hogy e csodák elgondolkoztatják az embereket és
azt a kérdést vetik fel a jelenlévőkben, hogy ki valójában Jézus?
Minden csoda isteni jel, amelynek hatására elindulhatok a hit útján.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, te felbecsülhetetlen ajándékot helyeztél életünkbe. Mindenkinek
fölajánlod a lehetőséget, hogy jelenléted fényének tükre lehessen. A
Szentlélek által szereteted szándékát nem kőtáblákra, hanem szívünk
mélységeibe vésed. És lelkünket betöltő békességed által képessé teszel
minket arra, hogy szebbé tegyük mindazok életét, akiket reánk bíztál.

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Köszönöm, hogy továbbra is lelkes olvasói vagytok az e-vangéliumnak, és
imáitokkal, valamint jószándékú adományaitokkal támogatjátok
e-vangelizációs szolgálatunkat. Ezúton is kifejezem hálámat a 9 személyből
álló e-vangélium csapatnak fáradhatatlan munkájukért, akiknek köszönhetően
napról napra olvashatjátok, meghallgathatjátok az e-vangéliumot.

A tavalyi év eredménye, hogy megújítottuk a honlapot, a
www.evangelium365.hu weboldalt, és több jótékonysági akciót is tartottunk.
Az e-mailben küldött evangélium üzenetek száma a kezdetektől számítva
2016-ban átlépte a 100 milliós mérföldkövet, hozzávetőleg ennyi olvasás
történt a honlapokon, és az okostelefon alkalmazást használók száma is
dinamikusan növekszik. Istennek legyen dicsőségére!

Idén, 2017-ben a megnövekedett igényeknek megfelelően és a ti kéréseiteket
figyelembe véve az okostelefon alkalmazások megújítását tervezem, illetve
lesznek újabb jótékonysági kezdeményezések, amelyek a gyermekek
evangelizációját tartják szem előtt.

Az elmúlt években is csak a ti támogatásotokra számíthattunk, ezért
szeretettel kérem, hogy akinek van rá lehetősége, támogassa adományával az
e-vangelizációt. Magyarországon a legkisebb fizetőeszköz az 5 forintos.
Naponta ekkora adomány egy évre csak 1825 Ft. Kérem, támogassátok legalább
e csekély összeggel az e-vangelizációt! A Jóisten jutalmazza meg
jószándékotokat!
Köszönettel és szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2017. január 30.

Az e-vangelizációt az alábbi módokon lehet támogatni:
1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Az Adománynál válasszuk célként: Evangélium

2. Utalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: Evangélium
Utalás külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472
0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB

3. Sárga postai csekk kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen e-mailben.
Kérem, írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden
jelezze, hogy az e-vangélium támogatásához kér csekket.

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Evangélium

+1. Aki cége számára szeretne igazolást kérni adományáról, jelezze ezt a
zalalovo@gmail.com címen.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170130.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

2017. január 29., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2017-01-29

2017. január 29. – Évközi 4. vasárnap

Abban az időben: Jézus, látva a tömeget, fölment a hegyre, leült,
tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így
tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést
nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta
szívűek, mert meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva
mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket.
Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben."
Mt 5,1-12a

Elmélkedés:

A boldogságok helye
Évekkel ezelőtt, egy németországi zarándoklat alkalmával felkerestük Szent
István király feleségének, Boldog Gizellának sírját Passauban. A szentmise
és az ebéd után lehetőség volt egyéni városnézésre, melynek során betértem
egy könyvesboltba, mert egy gyógynövényekkel is foglalkozó kertész
ismerősöm még az indulás előtt megkért, vigyek neki valamilyen könyvet
Bingeni Szent Hildegárdról. Emlékezetem szerint talán akkortájt kezdtek
divatossá válni a rupertsbergi bencés apácakolostor apátnőjének művei.
Hildegárd a XII. században, a keresztes háborúk idején élt, a középkor
egyik legnagyobb női szentje. Legjelentősebb műve misztikus látomásait
foglalja össze. Bölcs meglátásai miatt számos világi és egyházi vezető
kérte tanácsát különböző ügyekben. Több száz olyan levél maradt az
utókorra, amelyeket Hildegárd ilyen esetekben írt. Írásai között több
olyan mű is található, amelyek a természettel és a természetes
gyógyítással foglalkoznak. Szent Hildegárd elgondolása szerint a gyógyulás
elképzelhetetlen Isten segítsége nélkül. A testi betegségeket úgy érdemes
gyógyítani, ha a lelki sebeket is gyógyítjuk. A gyógyítással foglalkozó
művei lettek az utóbbi időben divatossá, és mostanában szinte minden
kolostori könyvesboltban vagy ajándékboltban megtalálhatóak. Én viszont
annak idején nem egy egyházi boltba tévedtem be, ezért az eladó segítségét
kértem. Ő pedig kis gondolkodás után nem az egyházi, vallási, teológiai
könyvek polcához, de nem is a biológiával vagy gyógynövényekkel foglalkozó
könyvek részlegéhez vezetett, hanem egy olyan polchoz, melynek tetején az
ezotéria szó szerepelt. Meglepődtem és elmosolyodtam a meglátásom szerint
sikertelen választáson, mert itt biztosan nem kerestem volna Hildegárd
műveit. Úgy tűnt nekem, hogy a könyvesbolt tulajdonosai annak idején nem
nagyon tudták elhelyezni Szent Hildegárd munkásságát.
A példát azért említem, mert Jézus boldogság-mondásaival kapcsolatban is
mintha hasonló volna a helyzet. Még a vallásukat gyakorló keresztények
számára sem könnyű e mondások értelmezése és főként nem azok megélése
életükben. Úgy tűnik, hogy két évezred óta keressük ezen ellentmondásosnak
tűnő kijelentések helyét az Egyházban és személyes életünkben. Sokszor
szinte teljesen értelmezhetetlenek számunkra az Úr kijelentései, mert
egészen más elképzeléseink vannak az emberi boldogságról és főként
személyes boldogságunkról. Miért volnának boldogok a szegények, a sírók, a
szelídek, az éhezők és a szomjazók vagy éppen az irgalmas szívűek? Miért
volnának boldogok az üldözöttek vagy azok, akiket igazságtalanul
megvádolnak? Bár a fiatalok a karriert, a hírnevet és a vagyon
gyarapodását nevezik meg általában, mint személyes boldogságuk érdekében
elérendő célt, a hosszabb kutatások egyértelműen azt bizonyítják, hogy
ezek nem tudnak igazán senkit sem boldoggá tenni. A boldogság-érzet
kialakulásában és erősödésében inkább a személyes kapcsolatoknak és azok
minőségének van jelentős szerepe. Ha megértéssel vagyunk mások felé és
békességre törekszünk embertársainkkal, ha készek vagyunk önzetlenül
segíteni felebarátainknak, akkor valóban boldognak érezzük magunkat.
Jézus kijelentései megadják a választ arra a kérdésre, hogy miért az
általa felsoroltak az igazán boldogok. Azért, mert nem a földi kincsektől
vagy evilági javaktól várják boldogságukat, hanem Istentől. Isten vezeti
el őket a mennyek országába, ő ad nekik vigasztalást, ő mutatja meg nekik
irgalmát és ő tárja fel önmagát előttük. Ha azt szeretnénk, hogy Istennek
helye legyen az életünkben, akkor induljunk el a Jézus által javasolt
boldogságok útján!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te nem csupán hirdetted a boldogság útját, hanem
élted is. A boldogságot az jelentette számodra, hogy engedelmeskedtél az
Atyának és szolgáltad az embereket. Minket is arra hívsz, hogy kövessük a
te utadat, kövessünk téged. Bizalom nélkül nem tudunk elindulni ezen az
úton. Hinnünk kell a hihetetlenben, s bíznunk kell abban, hogy Isten jót
akar nekünk, boldogságunkat és üdvösségünket akarja. Bíznunk kell abban,
hogy ez az út mindig biztosabb, mint a mi emberi útjaink, hiszen azok
sokszor kudarcba és boldogtalanságba vezetnek. Segíts minket, Urunk, hogy
veled éljünk és veled járjuk a boldogság útját!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170129.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Blogarchívum