2010. február 27., szombat

[Evangelium] 2010-02-27

2010. február 27. - Szombat

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Hallottátok a (régi)
parancsot: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig ezt
mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik
gyűlölnek titeket! Imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak
titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját
jókra és gonoszakra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. Ha
ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a
jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek
köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is?
Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei
Atyátok!"
Mt 5,43-48

Elmélkedés:

Miután Jézus világossá tette, hogy az őt követőknek vallásosságuk
őszinteségében felül kell múlniuk a farizeusok vallásosságát, egy konkrét
példát mond ezzel kapcsolatban: tanítványai kivétel nélkül mindenki felé
szeretettel forduljanak. Jóakaróink és barátaink felé a szeretet érzése él
bennünk, s nem is ebben van az újdonság, hanem az ellenség szeretetében. A
mennyei Atya irgalmasságát és szeretetét utánozva ne tegyünk különbséget
az emberek között, hanem minden bántást, gyűlöletet szeretettel,
megbocsátással viszonozzunk. Egyedül ez a határtalan, Istentől tanult
szeretet képes legyőzni a rosszat. Legyőzni önmagunkban és legyőzni a
világban.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Ó, minket szenvedélyesen szerető Istenember, taníts, hogy megfontoljam
életed példáját, és rólad példázzam minden tökéletesség formáját! Add,
hogy lelkem egész lendületével fussak utánad, és vezetéseddel eljussak a
Kereszthez.
Te példaként ajánlottad fel magad nekünk, s arra késztetsz, hogy a lélek
szeretetével tekintsünk rád. Ezt mondod nekünk: Tanuljatok tőlem, mert
szelíd vagyok és alázatos szívű!
Te minden erény alapjává és szilárd gyökérévé tetted a szelídséget és a
szívbeli alázatot. Ezért akartad, Uram, hogy főképp tetőled tanuljunk.
Add, hogy szilárdan álljak ezen az alapon, ezen vessem meg a lábam, és
ezen az alapon akarjak növekedni!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 26., péntek

[Evangelium] 2010-02-26

2010. február 26. - Péntek

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha igaz voltotok nem
múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek
országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: "Ne ölj!" Aki öl,
méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre
mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: "Te
esztelen!", méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: "Te
istentelen!", méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az
oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza
van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki
testvéreddel. Csak azután térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat!
Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy
átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek.
Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem
fizeted.
Mt 5,20-26

Elmélkedés:

Jézus korában a farizeusok vallási csoportjának tagjai számítottak a
leginkább vallásos embereknek. Ők voltak azok, akik a legjobban ismerték
és be is tartották a vallásosság alapját képező mózesi törvényeket. Jézus
hallgatóságában joggal merülhetett fel a kérdés, hogy miként lehet
felülmúlni ezt a szigorú vallásos életformát. Jézus egyrészt rámutat az
említett vallási csoport hamis vallásosságára, amely eltért az isteni
szándéktól, másrészt megjelöli az irgalmasság szeretet útját, amely
értékek az őt követők vallásosságának alapelemei. Mégpedig olyan pillérek
ezek, amelyek Isten lényegéhez tartoznak, s amelyeket az Isten képére és
hasonlatosságára teremtett embernek is gyakorolnia kell.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, könyörülj azokon, akik fájdalmukat nem tudják legyőzni, akik
szenvedésükben nem tudnak fölegyenesedni, akik a csapásoktól sújtva - mint
vakok - kénytelenek tovább botorkálni!
Uram, segítsd őket, hogy ki tudjanak egyenesedni, állj mellettük, mint
legközelebbi barát, aki tud velük hallgatni, vigasztalni és keresztet
viselni, hogy újból fényt lássanak, a Te fényedet!
Páli Szent Vince
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 25., csütörtök

[Evangelium] 2010-02-25

2010. február 25. - Csütörtök

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Kérjetek, és adnak
nektek; keressetek, és találtok; zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek.
Mert aki kér, az kap; aki keres, az talál; aki zörget, annak ajtót
nyitnak. Kicsoda az közületek, aki fiának követ ad, amikor az kenyeret kér
tőle? Vagy ha halat kér, ki ad kígyót neki? Ha tehát ti - bár rosszak
vagytok - tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább jót ad a ti
mennyei Atyátok azoknak, akik kérik őt. Amit tehát akartok, hogy veletek
tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez ugyanis a mózesi törvény és
a próféták tanítása."
Mt 7,7-12

Elmélkedés:

Legszentebb imánk, a Miatyánk, kéréseket fogalmaz meg. Emberi kéréseinket,
amelyekkel Istenhez fordulunk azzal a bizalommal, hogy meghallgat minket.
A mai evangéliumi szakaszban Jézus kifejezetten arra bátorít minket, hogy
kérjük Istent, a mi Atyánkat. Isten ugyanis szeretetéből és jóságából
fakadóan megad nekünk mindent, ami lelkünk javára, az üdvösséghez
szükséges. Valójában meg sem érdemeljük ezt a jóságot, Isten azonban mégis
segítségünkre siet, kiegészíti gyenge emberi erőnket, s megerősít minket.
A nagyböjt olyan időszak, amikor az irgalmasságban újra felfedezhetjük
Isten felénk irányuló jóságát.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

A fény csak belőled árad, ó, Jézus, nem belőlünk. Te ragyogsz rajtunk
keresztül mások felé. Hadd dicsőítsünk Téged, ahogyan neked a
legkedvesebb, fényedet árasztva azokra, akik köröttünk élnek. Hadd
hirdessünk Téged szavak nélkül, életünk példájával, annak megragadó
erejével, amit Érted cselekszünk, szívünk Irántad érzett teljes
szeretetének minden jelével.
Boldog Kalkuttai Teréz
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 24., szerda

[Evangelium] 2010-02-24

2010. február 24. - Szerda, Szent Mátyás apostol

Jézus így tanított az utolsó vacsorán: "Amint engem szeret az Atya, úgy
szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben! Ha
megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is
megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket
azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel
teljes legyen. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én
szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak,
aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit
parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga
nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt,
amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem,
hanem én választottalak titeket; és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és
gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én
nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek
egymást!"
Jn 15,9-17

Elmélkedés:

A mai napon Szent Mátyás apostolt ünnepeljük, akit nem személyesen Jézus
választott a Tizenkettő közé, hanem a mennybemenetelt követően a többi
apostol választotta meg őt az áruló Júdás helyett. Abban biztosak
lehetünk, hogy ő is a tanítványi kör tagjai közé tartozott, együtt járt
Jézussal tanító útja során. A választás célja az, hogy ismét teljes legyen
a Tizenkettő testülete, akiknek az a feladata, hogy elmenvén az egész
világra hirdessék Jézus feltámadását. E tanúságtételhez ad erőt nekik a
Szentlélek, hogy a Jézus szeretetésről szóló tanúságtételük eredményes
legyen. Az apostoli küldetésből mi, megkeresztelt emberek is részesedünk,
akiknek az a küldetésünk, hogy a világban életünkkel hirdessük a szeretet
örömhírét.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus, édesanyád közbenjárása által kérem tőled azt a kegyelmet,
hogy egész életemben hű maradhassak hozzád. A hűség kegyelmét add meg,
amely erősebb a halálnál, és a síron túl is él.
Apostolodnak lenni valami egészen mást, sokkal többet jelent, mint
elszálló lelkesedést, átmeneti elfoglaltságot. Add, hogy ezt mindjobban
megértsem!
Kitartó odaadásra van itt szükség! Ezt az odaadó lelkületet pedig komoly
életprogrammal kell ébren tartani, hogy a veled való szoros kapcsolatom
egy pillanatra se szűnjék meg!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 23., kedd

[Evangelium] 2010-02-23

2010. február 23. - Kedd

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Amikor imádkoztok, ne
szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor
nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen
mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek őt. Ti
tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek;
és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek,
mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok
meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket."
Mt 6,7-15

Elmélkedés:

Istennel való kapcsolatunk alaphangját adja meg az a mód, ahogyan
imádkozunk. Jézus arra bátorít minket, hogy ez a kapcsolat legyen
bizalomteljes és közvetlen. Bátran szólítsuk Isten Atyánknak, hiszen ő nem
egy emberektől távoli világban, létmódban él, hanem állandó kapcsolatban
van velünk, csak sajnos ezt a kapcsolatot mi megszakítjuk, valahányszor
szembeszegülünk vele és bűnt követünk el. A legszentebb imában a mi Urunk
többek között azt tanítja nekünk, hogy Isten irgalmas, aki megbocsát
nekünk, s mi is legyünk irgalmasok, akik készséggel megbocsátunk
embertársainknak. A nagyböjti idő a megbánásra ad lehetőséget nekünk,
arra, hogy bűneinket megbánva visszatérjünk Istenhez és felebarátainkkal
is kiengesztelődjünk.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Jézus Krisztus, Világosságunk! Te nem azért jöttél, hogy elítéld ezt a
világot, hanem hogy föltámadásod által minden embernek elhozd az
üdvösséget és a kiengesztelődés örömhírét. Amikor bensőnkben felizzik a
megbocsátó szeretet, szívünk minden megpróbáltatás ellenére új életre kel.
Gyógyítsd, Urunk, a mi lelkünket!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 22., hétfő

[Evangelium] 2010-02-22

2010. február 22. - Hétfő, Szent Péter apostol székfoglalása

Abban az időben amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte
tanítványaitól: "Kinek tartják az emberek az Emberfiát?" Ezt válaszolták:
"Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy
valamelyik prófétának."
Ő tovább kérdezte őket: "Hát ti, kinek tartotok engem?" Simon Péter
válaszolt: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." Erre Jézus azt mondta
neki: "Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér
nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom
neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a
pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának
kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit
feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is."
Mk 16,13-19

Elmélkedés:

A katolikus Egyház egységét jeleníti meg az első pápa, Róma első püspöke,
Szent Péter apostol székfoglalásának napja, amely egységet minden időben a
pápa hivatott biztosítani és őrizni. Krisztus Péterre bízta az általa
alapított egyház vezetését. Péter és utódai mindenkor Jézusnak a Jó
Pásztornak a szeretetét jelenítik a hívek közösségében, akiknek hitét
megerősíteni hivatottak. Az egyház belső egységét maga Krisztus
biztosítja. Aki tehát elszakad a krisztusi hittől, nem ismeri el az általa
adott szentségeket, mint a kegyelmi életben való növekedés eszközeit, vagy
nem fogadja el Péter utódának vezetését, az kiszakítja magát az egyház
közösségéből és elszakítja magát Krisztustól.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Édesanyánk, vezesd gyermekeidet, hogy minden ember felismerje Krisztust, a
világ Világosságát. Mutatkozzon meg még egyszer az emberiség történelmében
Fiadnak, Jézus Krisztusnak végtelen megváltó hatalma, az Atya Irgalmas
Szeretetének hatalma! A Szentlélek alakítsa át a lelkeket! Gyógyítsa meg
emlékezetünket, és tisztítsa meg szívünket. Isten uralkodjon mindörökké
közöttünk, Ő, Aki Atya, Fiú és Szentlélek.

________________________________

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (52.)
A papság évében csendes örömmel tölt el, hogy néhány fiúgyermek mondogatni
kezdte, hogy szívesen lenne pap. Persze még sok idő van addig, de én bízom
benne, hogy a jó Isten ülteti el az ilyen gondolatot egy gyermek szívében.
A szándék, hogy papi hivatásokért imádkozzunk, tehát mindig aktuális, s
nem csak azért, mert szükség van papokra, hanem azért, hogy akiben
felébred a papi hivatás gondolata, el is jusson a papságig.
A lemondás mellett a nagyböjt arról is szól, hogy lelki ajándékokat adunk
egymásnak. Egy baráti látogatás vagy beszélgetés szép ajándék lehet.
Kérlek benneteket, hogy idén, a papság évében papjaitoknak is szerezzetek
örömet ilyen lelki ajándékokkal a nagyböjtben.
A héten írta valaki, hogy 40 éve próbálkozik a szentírás napi olvasásával.
sikertelenül. De amióta e-mailben kapja, természetessé vált a napi
olvasás. Köszönöm, hogy ismerőseitek körében népszerűsítitek az
e-vangéliumot!
Szeretettel: István atya
A nagyböjtre sikerült újra kiadnunk plébániánk Szent Veronika kórusának E
kendő rejti arcát című CD lemezét, amely a nagyböjti készületet hivatott
szolgálni. Meghallgatható itt:
http://zalalovo.plebania.hu/szent_veronika_korus/dalszovegek

Takács Attila: E kendő rejti arcát
12 dal 45p 29mp terjedelemben.
Ára: 2.000.- Ft/db + csomagolási és postaköltség (1-2 db esetén kb. 300
Ft, 3-4 db esetén kb. 400.- Ft)
Megrendelhető a név, a postázási cím és a darabszám megjelölésével tőlem a
zalalovo@gmail.com címen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. február 21., vasárnap

[Evangelium] 2010-02-21

2010. február 21. - Nagyböjt 1. vasárnapja

Abban az időben: Jézus a Szentlélektől eltelve otthagyta a Jordánt, s a
Lélek ösztönzésére a pusztába vonult negyven napra. Itt megkísértette a
sátán. Ezekben a napokban nem evett semmit sem, de végül is megéhezett.
Ekkor megszólította a sátán: "Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy
váljék kenyérré." De Jézus ezt felelte: "Írva van, nemcsak kenyérrel él az
ember." Erre a sátán fölvezette egy magas hegyre, és egy szempillantás
alatt felvonultatta szeme előtt a földkerekség minden országát. "Minden
hatalmat és dicsőséget neked adok - mondta -, mert hisz én kaptam meg és
annak adom, akinek akarom. Ha leborulva hódolsz előttem, az mind a tied
lesz." Jézus elutasította: "Írva van: Uradat, Istenedet imádd és csak neki
szolgálj!" Ekkor a sátán Jeruzsálembe vitte, a templom párkányára
állította, és így szólt: "Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innét. Hisz
írva van: angyalainak parancsolta, hogy oltalmazzanak, és: kezükön
hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad." De Jézus ezt válaszolta: "Az is
írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!" Miután a sátán ezekkel a
kísértésekkel hiába próbálkozott, egy időre elhagyta Jézust.
Lk 4,1-13

Elmélkedés:

A kísértés legyőzhető
Egy valóságban megtörtént esetet dolgoz fel egy német filmrendezőnek A
kilencedik nap című alkotása. A történet a második világháború idején
játszódik. Az egyik koncentrációs táborból kilenc napra hazaengednek egy
luxemburgi katolikus papot, s arra kényszerítik, hogy ez idő alatt
püspökét, mint egyházi vezetőt állítsa a nácik oldalra. Ha teljesíti a
kérést, nem bántják családját és pap-fogolytársai kiszabadulnak a
táborból, megmenekülnek a biztos haláltól. A szabadság kilenc napja alatt
André atya elbizonytalanodik, kísértésbe esik: vajon családja és a foglyok
szabadulása érdekében megtehet-e ilyet? A film nagyon érdekes pillanatai,
amikor az atyával kapcsolatot tartó katonatiszt különféle dolgokkal,
cigarettával, drága konyakkal, édességgel vagy egy pohár vízzel kínálja,
de ő nem fogadja el ezeket. Egyedül a csokoládét fogadta el, hogy az utcán
játszó gyerekeknek odaadhassa. Az atya látja, hogy az ajándékok valójában
kísértések, amit vissza kell utasítani. Végül lelkiismeretére hallgatva
nem engedelmeskedik, hanem visszatér a koncentrációs táborba.

A film szerint - és ezt a mindennapi életben mi magunk is
megtapasztalhatjuk - a kísértések sokszor igen nehéz helyzetbe állítják az
embert, amelyben rendkívül nehéz döntést, helyes döntést hozni. Mert a
kísértések esetében nem arról van szó, hogy a gonosz, a sátán valamilyen
nyilvánvaló rosszat akar az embertől, hanem nagyon ravasz módon sokszor
egészen tetszetősen mutatja be a dolgokat, s az ember alig veszi észre,
hogy milyen csapdába kerülhet. A gonosz lélek a jó látszatát keltve
ösztönöz minket a rosszra.

Nagyböjt első vasárnapjának evangéliuma Jézus megkísértéséről szól. Szent
Lukács írása szerint Jézus megkeresztelkedését követően történt az
esemény. Ennek azért van jelentősége, mert a megkeresztelkedéskor a
mennyei Atya kinyilvánította, hogy Jézus az ő Fia: "Te vagy az én
szeretett Fiam, benned telik kedvem" (Lk 3,22) - hangzik az égből az Atya
hangja. A kísértő azt kívánja a pusztában Jézustól, hogy bizonyítsa be
ezen tanúságtétel igazságát, tehát mutassa meg, hogy ő valóban az Isten
Fia. Az első kísértés arra irányul, hogy Jézus csodás módon gondoskodjon
magának ételről: "Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék
kenyérré." A jelenet eszünkbe juttatja, hogy a választott nép a negyven
éves pusztai tartózkodás alatt miként esett istenkísértésbe. Az éhség
megszüntetésére csodát akartak, kenyeret követeltek Istentől és meg is
kapták, hiszen manna hullott az égből. A választott nép tehát nem állta ki
a próbát, hitetlenül fellázadt Isten ellen, Jézus viszont elutasítja a
kísértést, nem tesz csodát a maga érdekében, hanem bízik az isteni
gondviselésben.

A második kísértésben az imádásért cserébe hatalmat és dicsőséget ígért a
gonosz Jézusnak. A "hazugság atyja" az állítja, hogy mindez az övé, ami
nyilvánvalóan nem igaz. E második kísértésnek is az a lényege, hogy Jézus
forduljon el az igaz Istentől, s helyette a sátán imádja, amit ő
természetesen határozottan visszautasít. A sátán harmadik próbálkozása azt
célozza, hogy Jézus mutasson látványos jelet a nép számára, amely
egyértelműen bizonyítja, hogy ő a Messiás. A korabeli zsidók között
ugyanis elterjedt volt az az elképzelés, hogy az eljövendő Messiás
különleges jeleket mutat a jeruzsálemi templomban. A gonosz tehát ezért
kéri Jézustól, hogy vesse le magát a templom tetejéről, s mutassa meg,
hogy sérülés nélkül megteheti ezt. Jézus tudja, hogy ő a Messiás, de nem
ilyen módon akarja ezt megmutatni az embereknek, hanem majd azon a módon,
tudniillik szenvedése és kereszthalála által, amit az Atya kíván tőle.

Befejezésül még két tanulságot szeretnék mondani az evangéliumhoz
kapcsolódóan. Az egyik az, hogy Jézus, ha akarta volna, kenyérré tudta
volna változtatni a követ. De a sátánnak is nagy a hatalma, ő azonban
szeret fordítva cselekedni, s képes arra, hogy a kenyeret kővé
változtassa. A Példabeszédek könyvében olvashatjuk a következőt: "Édes az
embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de aztán a szája kaviccsal lesz
tele" (Péld 20,17). Ha elfogadjuk a sátántól, a "hazugság atyjától" a
kenyeret, akkor az gyorsan kővé változik a szánkban. Jobb nekünk a
becsülettel szerzett kenyér, a mindennapi kenyér, amelyet Istentől
kérjünk!

A másik tanulság pedig az, hogy ne bízzuk el magunkat, ha sikerül
visszautasítanunk egy kísértést, mert a gonosz újra támadni fog. A mai
evangélium befejező mondata szerint a sátán "egy időre elhagyta" Jézust.
Nem örökre, nem véglegesen. Az utolsó vacsorát követően, a szenvedés
éjszakáján majd újra megjelenik, s arra kísérti az Úr Jézust, hogy
szálljon szembe az Atya akaratával és ne engedelmeskedjen. A gonosz tehát
nem adja fel, újra és újra próbálkozik az Úrral is és velünk is. Ismerjük
fel és Jézus példája szerint utasítsuk vissza! Jézus megkísértésének
története azt igazolja, hogy a kísértés legyőzhető. És legyőzhető a mi
számunkra is, mert a kereszten Jézus legyőzte a gonoszt. Jézussal
legyőzhető, visszautasítható minden kísértés.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus, hiszem, hogy velem vagy mindig, velem vagy életem nehéz
helyzeteiben, velem vagy még a kísértések idején is. A gonosz az
ellenkezőjét akarja elhitetni velem, s azt a gondolatot ébreszti bennem,
hogy magamra hagytál, nem törődsz velem, nem gondoskodsz rólam. Bukásaim
és eleséseim figyelmeztetnek, hogy újra és újra bizalommal forduljak
hozzád és segítségedet kérjem. Segíts, hogy a legnehezebb kísértések
idején is a te arcodra tekintsek, a te tekinteted keressem, a te kezed
után nyúljak, s a te szívedre hajoljak.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum