2009. február 14., szombat

[Evangelium] 2009-02-14

2009. február 14. - Szombat, Szent Cirill szerzetes és Szent Metód püspök,
Európa társvédőszentjei

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét
tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és
helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: "Az aratnivaló
sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat
aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok
közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton
senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok:
Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha
nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és
igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról
házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit
elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett
hozzátok az Isten országa!"
Lk 10,1-9

Elmélkedés:

Jézus parancsa mindenekelőtt az apostoloknak és a tanítványoknak szól,
akik elindulnak, hogy az evangélium hirdetői legyenek. A megtisztelő
feladat megváltoztatta életüket, ezért elhagyják otthonukat és
családjukat, hogy teljesíteni tudják a mesterüktől kapott küldetést.
A missziós parancs emellett szól az apostolok utódinak, mindazoknak, akik
életük hivatását az evangélium terjesztésében ismerik fel. Amikor valaki
emberi gyengesége tudatában és annak ellenére vállalkozik e feladatra,
akkor ezt abban a reményben teszi, hogy megerősíti őt az Úr, akinek
keresztjét és feltámadását hirdetni fogja. A ma ünnepelt testvérpár, Szent
Cirill és Szent Metód élete azt mutatja, hogy az igehirdetés akkor válik
hatékonnyá, ha mindenben hasonlóvá válnak Krisztushoz, aki e feladatra
küldte őket, s mindenben osztoznak azok sorsában, akikhez küldetésük szól.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istentől jövök, Istené vagyok, Istenért kell élnem! Ahogy létemet nem
kaphattam mástól, csak Istentől, úgy létemmel nem is szolgálhatok mást,
mint Istent. Hogy a világon vagyok, az nem szükségszerű, de ha már így
van, mindenképpen Istenhez kell tartoznom. Nekem minden Istenről beszél,
minden Istenhez vezet, és Istenhez emel föl? Istenem! Egészen a tied
akarok lenni! Add, hogy mindenek fölött csak téged szeresselek, csak érted
éljek, hogy mind jobban tapasztaljam, mekkora boldogság hozzád tartozni,
és a tiédnek lenni!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. február 13., péntek

[Evangelium] 2009-02-13

2009. február 13. - Péntek

Jézus eltávozott Tírusz vidékéről, és Szidonon át a Galileai-tóhoz
érkezett, a Tízváros környékére. Ott egy süketnémát vittek hozzá, és
kérték, hogy tegye rá a kezét. Jézus félrehívta őt a tömegből, ujját a
fülébe dugta, majd nyállal megérintette a nyelvét. Azután föltekintett az
égre, fohászkodott, és így szólt: "Effeta", vagyis "Nyílj meg!" Erre
megnyílt a süket füle, megoldódott a nyelve, és érthetően beszélt. Jézus
megparancsolta, hogy ezt senkinek se mondják el. De minél jobban tiltotta,
annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, és azt mondták: "Mindent
jól cselekedett: a süketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak pedig a
beszédet."
Mk 7,31-37

Elmélkedés:

Abban a pillanatban, amikor Jézus az égre tekint és a mennyei Atyához
fohászkodik, már sejteni lehet, hogy hamarosan csoda fog történni. Ez a
tekintet az ég felé emeli a beteg ember gyógyulás utáni vágyát és hitét a
gyógyító isteni hatalmában, s lehozza az irgalmas Isten jóságos
pillantását, érintését a beteg számára. Aztán pedig Jézus a betegre
tekint, s ebben a tekintetben a süketnéma felfedezheti Isten
emberszeretetét, amely segíteni akar.
Miközben az Úrra emelem tekintetem, azért fohászkodom, hogy nézzen rám. Az
én lelkemnek is szüksége van a gyógyulásra, a tisztulásra, a megtérésre.
Uram, tekints rám irgalmas szívvel!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Atyám, őrizd, óvd a bajtól azokat, akiket különösen szeretek! Úgy vigyázz
rájuk, mint az én szívemre, melyben nevüket őrzöm! Tartsd tőlük távol a
kísértéseket, és térítsd őket arra az útra, amely a te dicsőségedbe vezet!
Ha szívüket a bánat nyomja, tedd őket kitartóvá! Tudjanak bízni, remélni
segítő, megszentelő kegyelmedben! Adj nekik nyugodt éjszakát, zavartalan
álmot, reggel pedig újra rajtuk pihenjen tetszésed. Élvezzék a föld
örömeit, amelyeket a tiszta lelkek számára készítettél, és vezesd őket
egyszer országodba, hogy ott egyesülve a szeretetben együtt dicsérhessük
szent nevedet mindörökké! Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. február 12., csütörtök

[Evangelium] 2009-02-12

2009. február 12. - Csütörtök

Jézus egyszer Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza. Itt betért egy
házba, és bár rejtve akart maradni, jelenléte mégsem maradhatott titokban.
Egy asszony, akinek leányát tisztátalan lélek szállta meg, tudomást
szerzett róla, odasietett hozzá, és a lábához borult. Az asszony
szír-föníciai származású pogány volt. Azt kérte tőle, hogy űzze ki
leányából a gonosz lelket. Jézus először elutasította: "Hadd lakjanak jól
előbb a gyermekek; mert nem helyes, ha elveszik a gyermekek kenyerét, és a
kiskutyáknak vetik!" De az asszony így folytatta: "Igaz, Uram, de az
asztal alatt a kiskutyák is esznek abból, amit a gyermekek elmorzsálnak."
Jézus azt válaszolta: "Szavad jutalmaként menj! A gonosz lélek elhagyta
leányodat." Amikor hazaért, leányát az ágyon fekve találta. Már elhagyta a
gonosz lélek.
Mk 7,24-30

Elmélkedés:

A pogány asszony esete rávilágít arra, hogy az Isten Országáról szóló
örömhírt Jézus nem csak a választott néphez tartozóknak akarja átadni,
hanem mindenkinek szól az üdvösség jó híre. Bár Jézus első válaszából úgy
tűnik, mintha ki akarná zárni a pogányokat, de végül teljesíti az asszony
kérését, bizonyítván, hogy kegyelmi segítségéből mindenki részesülhet.
Emellett az is tanulságos lehet számunkra, hogy az asszony, aki beteg
lánya érdekében fordul Jézushoz, nem adja fel egykönnyen, s az első
választ nem veszi visszautasításnak. Kitartóan és leleményesen megismétli
kérését, amely jelzi, hogy továbbra is számít a segítségre, s ezt isteni
hatalmába és erejébe vetett hitként értékeli Jézus. A hit és a kitartó
kérés Isten segítségét eredményezi.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, távolíts el tőlem minden akadályt, amely korlátoz engem a jóban.
Törd meg szívem keménységét, és szabadíts meg béklyóimtól! Adj nyílt, éber
szívet, amely mindig kész az igazi barátságra! Nyisd meg szívemet
felebarátaim közeledésére! Vegyem észre, ha valahol megértő szavamra,
segítő kezemre van szükség! Lássák meg bennem az emberek az őszinte
szándékot, hogy minden gondjukban, bajukban szívesen osztozom, s ha valami
jót tehetek érdekükben, mindig számíthatnak rám! Uram, tárd föl szívemet,
hiszen te ismered a legjobban! Add, hogy mindenkinek mindene lehessek!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. február 11., szerda

[Evangelium] 2009-02-11

2009. február 11. - Szerda

Jézus egy alkalommal ismét magához hívta a népet, és így tanította őket:
"Hallgassatok rám mindnyájan, és jól értsétek meg! Nem az szennyezi be az
embert, ami kívülről jut az emberbe; hanem ami az emberből származik, az
szennyezi be őt." Amikor Jézus a népsokaság elől bement a házba,
tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Ezt felelte: "Hát
még ti sem értitek? Nem tudjátok, hogy amit megeszik az ember, az nem
szennyezheti be, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, és a félreeső
helyre kerül?" Ezzel tisztának mondott minden ételt.
Aztán így folytatta: "Ami az emberből ered, az teszi tisztátalanná az
embert. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat,
paráznaság, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat,
csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok
rossz mind belülről származik, és ez teszi tisztátalanná az embert."
Mk 7,14-23

Elmélkedés:

A tegnapi evangélium a Törvény megtartásáról, s isteni szándékáról szólt.
Ennek a folytatása a mai rész. A zsidó törvények jelentős részét alkották
az ún. tisztasági szabályok. Ezen előírások a külső, a testi tisztaságot
célozták meg, amelyek kötelezőek voltak a szertartások bemutatásához.
Ugyanakkor tulajdonképpen nem foglalkoztak a lelki tisztasággal, a szív
tisztaságával, amely ugyanúgy elengedhetetlen, hogy valaki Isten elé
álljon áldozatával vagy imádságával. Jézus szavai szerint a szívünket kell
megőriznünk mindenféle rossz szándéktól, mert ezek, mert ezek akadályozzák
meg azt, hogy istentiszteletünk kedves legyen. A hegyi beszédben Jézus a
tisztaszívűeket azért nevezi boldognak, mert ők meglátják az Istent.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, engedj azért imádkoznom, hogy folyvást erősödjék mindannyiunkban a
közösségi lelkület, hogy egymást tiszteljük és el is viseljük, mint
ellenállhatatlanul kemény, hogy inkább gyengédnek és gyengének tűnjek föl,
mint büszkének és megközelíthetetlennek! Könyörgök, Uram, alázatért és
jóságért, hogy hűséges maradhassak azokhoz, akik hozzám hűtlenek lettek,
hogy megbocsátó és türelmes azokkal szemben, akik bosszút forralnak
ellenem.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. február 10., kedd

[Evangelium] 2009-02-10

2009. február 10. - Kedd

Abban az időben: Összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó
Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis
mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók
ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így
tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek,
míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így
például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.
A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: "Miért nem követik
tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?"
Ezt a választ adta nekik: "Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás,
amint írva van: Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van
tőlem. Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi
parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi
hagyományokhoz ragaszkodtok."
Azután így folytatta: "Ügyesen kijátsszátok Isten parancsait, hogy a
magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat
és anyádat, és aki atyját vagy anyját átkozza, halállal bűnhődjék! Ti
ellenben azt tanítjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának:
amivel segíthetnélek téged, az "korbán" vagyis Istennek szentelt áldozati
adomány, annak nem engeditek meg, hogy bármit is tegyen apja vagy anyja
érdekében. Így a magatok hagyományával kijátsszátok Isten parancsát, és
még sok más ehhez hasonlót tesztek."
Mk 7,1-13

Elmélkedés:

Ellenfelei részéről gyakran elhangzik Jézussal szemben az a vád, hogy nem
tartja tiszteletben a mózesi Törvényt, amely a zsidó emberek vallási
magatartását és mindennapi életét irányította. Ezt a törvényt a farizeusok
mindennél fontosabbnak tartották, s szigorúan megkövetelték megtartását
mindenkitől. Jézus valójában nem a Törvényt, hanem azt a farizeusi
hagyományt utasította el, amelyet a Törvényben megjelenő isteni szándék
elébe helyeztek. A farizeusok jól tudhatták, hogy nem csupán bizonyos
előírások megtartásáról vagy nem megtartásáról van szó, hanem arról, hogy
kinek van joga a törvények magyarázatához. Jézus, mint Isten jogot formál
arra, hogy a Törvény hiteles értelmezőjeként lépjen fel, s azt kéri
tőlünk, hogy az emberi hagyományoknál tartsuk fontosabbnak az isteni
törvények megtartását.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Szeretlek Jézusom imádásra méltó Arca! Imádlak és szeretlek Téged lelkem
minden erejével. Alázattal kérlek, hogy Isten képét állítsd helyre bennem.
Tiszta szívet teremts bennem, Istenem! Ne vess el engem színed elől!
Minden Általad történjék bennem, Érted, ó Jézusom, a Te dicsőségedre,
Irántad való szeretetből.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. február 9., hétfő

[Evangelium] 2009-02-09

2009. február 9. - Hétfő

Jézus és apostolai egyszer áthajóztak a Genezáreti-tó túlsó partjára, és
ott kikötöttek. Amint kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön fölismerték
Jézust. Bejárták az egész környéket, s a betegeket hordágyon odavitték,
ahol a hír szerint Jézus tartózkodott. Amerre csak járt, a falvakban, a
városokban és a tanyákon, kitették a betegeket a terekre, és kérték, hogy
legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak megérintette,
meggyógyult.
Mk 6,53-56

Elmélkedés:

Jézus gyógyító érintését hamar felfedezték az emberek. A betegek
megérezték érintésében Isten nagyságát, de jóságát is. Ez az érintés újra
reményt adott nekik. Jézus nem fordítja el arcát a betegségektől és
szenvedésektől szabadulni vágyóktól és mindenkin segít, de keresztútján
majd megtapasztalja, hogy az ő szenvedéseit szinte senki sem akarja
enyhíteni. Ő, aki mindig részvéttel fordult a szenvedőkhöz, saját
szenvedéseiben csak részvétlenséggel találkozik. Isten képes meggyógyítani
az embert, de az ember nem volt képes segíteni az Isten Fián. Ahogy most
végigmegy az utcákon és tereken a betegek között, nyomában gyógyulás,
testi, lelki egészség fakad. Szeretete engem is képes meggyógyítani.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Szenvedő Jézusom, Tehozzád fordulok gyógyíts meg engemet, mert nagyon
beteg vagyok. Bűnbánó szíveknek fájó keservében, Jézus, kereszted tövében.
Hullanak könnyeim, imát rebeg ajkam, szenvedő Jézusom,könyörülj rajtam!
Vérző keresztfádat szívemhez szorítom, sebzett lábaidat, könnyemmel
áztatom.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. február 8., vasárnap

[Evangelium] 2009-02-08

2009. február 8. - Évközi 5. vasárnap

Abban az időben Jézus kijött a zsinagógából, és elment Simon és András
házába. Simon anyósa lázas betegen feküdt. Mindjárt szóltak is Jézusnak.
Jézus odament hozzá, megfogta a kezét, és fölsegítette. Erre megszűnt a
láza, és szolgált nekik.
Amikor lement a nap és beesteledett, odavitték hozzá a betegeket és a
gonosz lélektől megszállottakat. Az egész város ott szorongott az ajtó
előtt. Jézus pedig sokakat meggyógyított, akik különböző bajokban
szenvedtek; és sok ördögöt kiűzött. De nem engedte megszólalni őket, mert
tudták, hogy ő kicsoda.
Hajnalban Jézus nagyon korán kelt. Kiment (a házból), elment egy
elhagyatott helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele lévők utánamentek.
Mikor megtalálták, azt mondták neki: "Téged keres mindenki!" De ő azt
felelte: "Menjünk el máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is
hirdessem az evangéliumot, hiszen ezért jöttem." És ment, hirdette az
evangéliumot a zsinagógákban Galilea egész területén, és kiűzte az
ördögöket.
Mk 1,29-39

Elmélkedés:

Új világot építve
Néhány esztendővel ezelőtt történt, hogy egy napon a plébániai ifjúsági
közösség egyik tagja állított be hozzám egy kis beszélgetésre. Eszter -
mert hogyan is nevezhetnénk másként történetünk hősét? - gimnazista volt
és éppen a sok minden ellen lázadó kamaszkorba lépett. Előadta, hogy neki
elege van unalmas életéből, kalandra és élményekre vágyik, még azt sem
bánja, ha el kell hagynia családját. Belefáradt már a tanulásba és az
otthoni unatkozásait is csak a szüleivel való egyre gyakoribb veszekedések
színesítik. Nem értettem a dolgot, mert Eszternek korábban soha nem voltak
ilyen gondjai, s nem is volt időm megérteni, mert amilyen váratlanul
érkezett, olyan hirtelen el is távozott. Egy hét múlva újra beállított, s
azzal folytatta, hogy a legszívesebben egy lakatlan szigeten lakna úgy,
mint Robinson a híres regényben. Mindjárt rákérdeztem, hogy mostanában
olvassa-e a híres regényt, amire igennek válaszolt, s hozzátette, hogy már
túl van a felén, s nagyon tetszik neki, hogy Robinson teljesen egyedül egy
új világot épített magának a lakatlan szigeten. Az ifjúsági irodalom ezen
regényét ismerve azt tanácsoltam neki, hogy fejezze be szépen a könyv
olvasását, és majd utána visszatérünk problémájára. Ebben persze volt egy
kis ravaszság, mert tudtam, hogy a történet végére Robinson beismeri
magának, hogy nagy hibát követett el, amikor túlzottan vágyott a kalandos
életre. Amikor a könyv elolvasása után legközelebb jött hozzám Eszter,
bizony már nem akart lakatlan szigetre költözni, hanem Robinsonnal
azonosulva ő is belátta, hogy rossz irányban gondolkodik, s családja
körében érdemes keresnie boldogságát és élete célját.

A történetet azért mondtam el, mert a fiatalok életében egy lázadó
időszakot követően eljön az a pillanat, amikor elkezdik komolyan venni
életüket, s komoly keresésbe fognak, hogy mi legyen életük legfőbb célja.
Egyesek persze éveken keresztül teljesen tanácstalanok, mások gyorsan
megtalálják élethivatásukat, ismét mások talán többször meg is
változtatják életcéljukat. A keresésben Jézus példája tanulságos lehet.
Pontosan tudja, mi a küldetése, mit kell tennie, mit bízott rá a mennyei
Atya. Tudja, hogy nem egy lakatlan szigetre érkezett, amikor eljött emberi
világunkba. De mégis egy új világot akar felépíteni. Egy új világot
szeretne létrehozni, ahogyan Robinson is a lakatlan szigeten. Jézus
működése két rövid kijelentésben foglalható össze: Hirdette az
evangéliumot és meggyógyította a betegeket. Ha figyelmesen olvassuk a
Jézus igehirdetéséről és gyógyító csodáiról szóló evangéliumi
történeteket, akkor lehetetlen nem észrevennünk, hogy ezáltal el kezd
megvalósulni egy új világ. Egy új világ, amit Isten álmodott meg az ember
számára, mindannyiunk számára.

Robinson a lakatlan szigeten jól tudja, hogy a saját élete a tét. Azért
dolgozik, azért épít, hogy túlélje ezt a kalandot. És nem alszik ki benne
a remény, hogy egyszer végre hazakerülhet innen. Nekünk is az életünkről
van, sőt az örök életünkről is. Meg kell találnunk hivatásunkat! Mielőbb
meg kell találnunk, hogy miért akarunk élni. Ne gondoljuk, hogy a
problémák elől, az emberek elől, vagy talán legfőképpen önmagunk elől
egyszerűen elmenekülhetünk egy senki által sem lakott szigetre! Ne
gondoljuk, hogy önmagunkba zárkózva felépíthetjük a magunk kis világát,
amelyben egyedül, mindenféle háborgatás nélkül élhetünk!

Ahogyan Jézus tanítványokat gyűjtvén maga köré közösséget hozott létre,
ugyanúgy nekünk is a közösségben kell megtalálnunk hivatásunkat,
életcélunkat. S ehhez az út a megtisztuláson, hibáink őszinte beismerésén
keresztül vezet.

Befejezésül gondolkozzunk el a következőn: Jézus életcélja és küldetése
egészen röviden összefoglalható, ha az állítjuk, hogy hirdette az örömhírt
és meggyógyította a betegeket. Mindkettő, tehát a tanítás és a gyógyítás
is az emberek iránti szeretetének jele, ugyanakkor az Atya iránti
szeretetének is a jele, hiszen mindent az iránta való engedelmességből
tesz.. Vajon én össze tudom-e foglalni életcélomat és hivatásomat egyetlen
mondatban? S milyen szándék vezet engem hivatásom tejesítésében? Él-e
bennem az emberek iránti szeretet, amelynek egyetlen forrása az Isten
iránti szeretet lehet? Istentől kapott hivatásom hűséges teljesítésével én
is egy új világot, egy új közösséget építhetek.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, segíts, hogy helyesen tudjam beosztani az időmet! Add, hogy biztosan
érezzem, mely ügyem nem tűr halasztást! Segíts, hogy mindig időt találjak
a szellemi, lelki feltöltődésre is! Kérlek, segíts, hogy minden esetben a
lehető legjobban készülhessek föl az éppen előttem álló feladatra! Add
meg, Uram, a kegyelmet, hogy akivel csak találkozom, arra úgy tudjak
odafigyelni, és úgy tudjak neki segíteni, mintha Téged; hallgatnálak, és
Neked segítenék!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum