2016. szeptember 17., szombat

[Evangelium] 2016-09-17

2016. szeptember 17. – Szombat

Amikor egyszer a városokból nagy tömeg gyűlt Jézus köré, ő ezt a
példabeszédet mondta nekik: „Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett,
némely szem az útfélre esett; ott eltaposták, és az égi madarak
felcsipegették. Némely mag köves helyre esett. Alighogy kikelt, elszáradt,
mert nem volt nedvessége. Némely pedig tövisek közé hullott. A tövisek
felnőttek vele együtt, és elfojtották. A többi jó földbe hullott. Kikelt,
és százszoros termést hozott." E szavak után Jézus felkiáltott: „Akinek
füle van, hallja meg!"
Akkor megkérdezték tanítványai, hogy mi a példabeszéd értelme. Így
válaszolt: „Nektek megadatott, hogy megértsétek Isten országának titkait.
A többieknek csak példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak,
halljanak, de ne értsenek. A példabeszéd értelme ez: a mag Isten igéje. Az
útfélre eső mag azokat jelenti, akik hallgatják az igét, de aztán jön az
ördög, és kiveszi a szívükbe hullott igét, hogy ne higgyenek, és így ne is
üdvözüljenek. A köves talajra hullott mag azokat jelenti, akik
meghallgatják az igét, örömmel be is fogadják, de az nem ver bennük
gyökeret. Egy ideig hisznek, de a kísértés idején elpártolnak. A tövisek
közé eső mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, de az élet
gondjai, gazdagsága és élvezetei elfojtják bennük a növekedést, és termést
nem hoznak. A jó földbe eső mag végül azokat jelenti, akik meghallgatják
az igét, jó és erényes szívvel meg is tartják, és termést is hoznak
állhatatosságban."
Lk 8,4-15

Elmélkedés:

A tegnapi nap evangéliumi üzenete az volt, hogy Isten Jézus szavában és
személyében egyaránt kimondja önmagát, feltárja életét az ember előtt. Ez
a gondolat folytatódik a mai részletben is. Jézus példabeszédet mond a
magvető emberről. A magok különféle helyekre kerülnek: többségük a jó
földbe, de némely szem az út szélére, kövek vagy tövisek közé. Ez utóbbiak
nem tudnak termést hozni, de a jó földbe hullott magok sokszoros termést
hoznak.
A hasonlat értelmét maga Jézus tárja fel. Magyarázata szerint a mag Isten
igéje, üzenete, tanítása, amely az emberi szívekbe, lelkekbe hull. Egyesek
nem fogadják be, míg mások örömmel fogadják, életre váltják s ezáltal
bőséges termést hoznak.
A megszólaló, üzenetét közvetítő Isten tehát választ vár az embertől.
Ahogyan Isten feltárja önmagát szava által, ugyanúgy az ember is feltárja
önmagát Isten előtt, amikor választ ad. Az ember pozitív válasza a hit,
Isten üzenetének készséges elfogadása és megvalósítása, a negatív válasz a
hitetlenség, Isten elutasítása. Isten hozzám is eljuttatja üzenetét és az
én válaszomat is várja. Milyen talajra hull lelkemben szava? Hozok-e
bőséges termést jócselekedeteim által? Isten nem egyoldalúan akarja
közölni velem üzenetét, hanem beszélgetni szeretne velem, ezért várja
válaszomat.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Istenünk, Urunk! Te jól tudod, hogy mi lakik az emberben, mi
lakik a szívünkben. A te képmásodat hordozzuk magunkban, ami azt jelenti,
hogy nem önmagunkért, hanem neked élünk. Életünk akkor válik igazi
értékké, ha azt a te és az emberek szolgálatára szenteljük. Alakíts át
minket akaratod szerint, hogy szívünk mindig a te szándékaidat keresse!
Add nekünk a szívünket átformáló megtérés kegyelmét, hogy Fiadhoz
hasonlóan életünket áldozzuk neked! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz
méltóan éljünk!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160917.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 16., péntek

[Evangelium] 2016-09-16

2016. szeptember 16. – Péntek

Abban az időben Jézus bejárta a városokat és a falvakat, tanított és
hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony,
akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított:
Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki; Johanna, Heródes
intézőjének, Kuzának a felesége; Zsuzsanna és még sokan mások, akik
vagyonukból gondoskodtak róla.
Lk 8,1-3

Elmélkedés:

Az újszövetségi Szentírás egyik könyve, a Zsidókhoz írt levél a
következőkkel kezdődik: „Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az
atyákhoz a próféták által, ezekben a végső napokban pedig Fia által szólt
hozzánk" (Zsid 1,1). Az idézet szerint Isten nem néma, hanem megszólal,
kommunikál az emberrel, megszólítja az embert és a válaszát várja. Minden
beszédben önmagunkat tárjuk fel a másik előtt, és minden beszélgetésben a
másik személyt akarjuk megismerni. Az ószövetségi időkben Isten a
küldöttei, a próféták által közvetítette üzenetét a választott népnek, s
ezek révén ismerték meg őt az emberek. Ez az ismeret akkor vált teljessé,
amikor Isten az ő Fia által és Fiában, Jézusban szólt az emberiséghez.
Amikor magunk elé képzeljük a mai evangélium jelenetét, hogy Jézus járja a
falvakat és a városokat, tanít és hirdeti az Isten országát, akkor arra
gondolunk, hogy a tanító Jézus Isten szavát, üzenetét mondja el az
embereknek. Jézus szavában maga Isten szól az emberekhez és közli velük
országának örömhírét, bemutatja azt az utat, amelyen eljuthatnak az
üdvösségre.
Másrészt Jézus egész személyében is kimondja Isten önmagát, feltárja
számunkra szeretetét. Nem csak Jézus szavában, kijelentéseiben,
tanításában, hanem személyében is megmutatkozik a végtelen isteni irgalom
és szeretet.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, segíts, hogy örömhíredet hirdethessük! Add, hogy hívásodra
mindig figyelni tudjunk! Te azt kívánod, hogy az emberek szabadon
kövessenek téged. Nyisd meg kérünk, az emberek szemét, hogy meglássák az
evangélium fényét. Nyisd meg az emberek szívét, hogy befogadják a te igéd
igazságát, és boldogok legyenek, mert az örömhírben életet találnak!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160916.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 15., csütörtök

[Evangelium] 2016-09-15

2016. szeptember 15. – Csütörtök, A fájdalmas Szűzanya

Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott.
Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám,
e Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az
ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy
napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!"
Lk 2,33-35

Elmélkedés:

Attól kezdve, hogy Jézust elfogják az Olajfák hegyén, megkötözik,
bántalmazzák, megkorbácsolják, tövissel koronázzák, kényszerítik
keresztjének vitelére és keresztre feszítik, minden emberi szenvedés
átértékelődik. Mert azóta minden emberi nyomorúságban és szenvedésben
benne van az ártatlanul szenvedő Krisztus önként vállalt szenvedése.
Tegnap, a Szent Kereszt felmagasztalása napján, arról elmélkedtünk, hogy
Krisztus keresztje az újszövetség jele. Isten Fia, Jézus Krisztus vállalja
a szenvedést. Megtestesülésével vállalja az emberi sorsot, mindazt, ami az
emberi élet velejárója. Egyetlen dolgot nem vesz magára, a bűnt, mert az
Isten szentségével nem összeegyeztethető. Az emberré lett Isten mindent
átél, mindent megtapasztal, ami a születés és a halál között történik az
emberrel.
A mai napon Jézus édesanyjára, a fájdalmas Szűzanyára emlékezünk, aki
átélte a szenvedést. Szenvedésében is Krisztusra, a Megváltóra mutat. Azt
tanítja, hogy Isten nem hagy magunkra a bajban, a testi szenvedésben vagy
a lelki gyötrődésben. Isten velünk szenved, bennünk szenved, hogy nekünk
feltámadásunk és örök életünk legyen őbenne. Kételkedsz a szenvedés
értelmében? Tekints Krisztus keresztjére! Kételkedsz magadban? Tekints a
keresztre! Kételkedsz Istenben és az ő szeretetében? Tekints a keresztre!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, add, hogy a te akaratodat mindig készségesen teljesítsük, hogy
Jézus bennünket is testvéreinek tekinthessen. E világ gondolatai nem a te
gondolataid, e világ útjai nem a te útjaid. Add, hogy ebben a világban
élve bátran vállalhassuk, hogy sokan ostobának tartanak minket, mert
szeretnénk a te útjaidon járni. Vezess bennünket a te parancsaidnak útján,
a hit útján végső célunk, a teljesség felé!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160915.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 14., szerda

[Evangelium] 2016-09-14

2016. szeptember 14. – Szerda, A Szent Kereszt felmagasztalása

Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a
mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben
van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az
Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert
úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki
benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte
Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a
világ.
Jn 3,13-17

Elmélkedés:

Az ószövetség jele a tízparancsolat. A szövetség úgy jön létre, hogy Isten
adja a parancsokat, az ember, a nép elfogadja azt. Isten a törvényeit
Mózes által, két kőtáblába vésve adta népének. Az ószövetség jele tehát a
kőbe vésett isteni parancsolat.
Az újszövetség jele a kereszt és a húsvéti feltámadás. Isten immár nem új
törvényt ad, hanem a Fiát adja oda a kereszten és a Fiúisten, Jézus
Krisztus adja önmagát áldozatul az Atyának, így teljesíti megváltói
küldetését. A feltámadás szintén az Atya adománya, először Krisztus
részesült benne, majd az Isten által rendelt időben minden ember. Az ember
úgy fogadja el ezt az új szövetséget, hogy hisz Krisztus megváltó
kereszthalálában és hisz az Úr üdvözítő feltámadásában. Az újszövetség
jele tehát a keresztre szegezett Fiúisten, aki húsvétkor új életre támad.
Ma, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén az új szövetség
megkötésének titkába vezet be minket az evangélium. Jézus, saját
küldetésére és a mennyei Atya akaratára vonatkozóan mondja: „Úgy szerette
Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne
vesszen, hanem örök élete legyen."
A kereszt érthető nyelven, talán az ember számára legérthetőbb nyelven,
azaz a szenvedés, a testi megtöretés és a lelki kínok nyelvén tudatja
velünk, hogy szeret bennünket az Isten. A szenvedés nyelvét mindannyian
értjük, tehát a kereszt titkát is értenünk kell.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, te mindig közeledsz felénk. Egész életünk várakozás, várakozás a
beteljesedésre. Nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik benned, a
veled való találkozásban. Kérünk, add, hogy felismerhessük a jeleit annak,
hogy találkozni akarsz velünk. Add, hogy várakozásunk ne legyen hiábavaló.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160914.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 13., kedd

[Evangelium] 2016-09-13

2016. szeptember 13. – Kedd

Abban az időben: Jézus elment Naim városába. Vele mentek tanítványai és
nyomukban nagy népsokaság. Amikor a város kapujához közeledett, halottat
hoztak ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát. Az édesanyát sokan kísérték a
városból. Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve, és így szólt
hozzá: „Ne sírj!" Azután odalépett a koporsóhoz, és megérintette azt. Erre
a halottvivők megálltak. Ő pedig így szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj
föl!" A halott felült, és beszélni kezdett. Ekkor Jézus átadta őt
anyjának.
Lk 7,11-17

Elmélkedés:

Szent Lukács evangéliumában három alkalommal találkozunk azzal a
kifejezéssel, hogy „megesett rajta a szíve." A kifejezéssel a tékozló fiú
példabeszédében akkor találkozunk, amikor a fiú hazatér, atyja már
messziről meglátta, „megesett rajta a szíve" és eléje sietett. Ebben az
esetben a fiú atyja az irgalmas mennyei Atyát jelképezi, akinek megesik a
szíve a bűnös és bűnbánó emberek láttán.
Ugyanez a kifejezés szerepel az irgalmas szamaritánusról szóló
példabeszédben is. Miután két ember is segítségnyújtás nélkül kerülte el a
bajbajutott és halálra vert embert, egy szamaritánus jött arra, aki
meglátta őt és „megesett rajta a szíve." E példázatban szintén egy
irgalmas szívű személlyel kapcsolatban szerepel a kifejezés, de itt egy
ember tekint irgalmas szívvel felebarátjára, míg a tékozló fiú
történetében maga Isten tekint irgalmas szívvel az emberre.
A harmadik alkalom pedig az, amiről a mai evangéliumban olvasunk. Naim
városához érve Jézus találkozik egy temetési menettel, egy özvegyasszony
egyetlen fiát kísérik a temetőbe. Amikor Jézus meglátja az özvegyet,
„megesett rajta a szíve." Ez tehát nem egy szemléletes példabeszéd, hanem
olyan eset, amely Jézus személyével történt, tehát az ő érzését fejezi ki.
Jézus szíve megesett az özvegyen, s ez több mint egyszerű sajnálat vagy
együttérzés, ez igazi irgalmasság. Ez az irgalmasság indítja Jézust arra,
hogy feltámassza az ifjút és visszaadja őt anyjának.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Kérlek, Uram Jézus Krisztus, aki valóságosan és lényegedben jelen vagy a
kenyér és a bor színe alatt: táplálj engem, vigasztalj és erősíts engem
mindig, különösen utolsó órámon! Engedd, hogy téged, akit most a kenyér
fátyola alatt imádok, ez élet után színről színre láthassalak!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160913.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 12., hétfő

[Evangelium] 2016-09-12

2016. szeptember 12. – Hétfő, Szűz Mária szent neve

Amikor Jézus a néphez intézett beszédét befejezte, Kafarnaumba ment. Ott
betegen feküdt egy századosnak a szolgája, akit ura nagyon kedvelt. A
szolga már a halálán volt. A százados, aki hallott Jézusról, elküldte
hozzá a zsidók véneit azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a
szolgáját. Amikor ezek odaértek Jézushoz, kérlelték őt: „Megérdemli, hogy
megtedd ezt neki, mert szereti népünket, és a zsinagógát is ő építtette
nekünk."
Jézus tehát velük ment. Amikor már nem messze voltak a háztól, a százados
eléje küldte barátait ezzel az üzenettel: „Uram, ne fáradj! Nem vagyok
méltó, hogy hajlékomba jöjj. Éppen ezért nem tartottam magamat méltónak
arra sem, hogy hozzád menjek. Csak egy szót szólj, és meggyógyul a
szolgám. Bár magam is alárendelt ember vagyok, alattam is szolgálnak
katonák. S ha azt mondom az egyiknek: „Menj!" – akkor elmegy, ha a
másiknak meg azt mondom: „Jöjj ide!" – akkor odajön, vagy ha a szolgámnak
szólok: „Tedd meg ezt!" – akkor megteszi."
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott. Megfordult, és így szólt az őt
követő tömegnek: „Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben."
Amikor a küldöttek hazaértek, a beteg szolgát egészségesnek találták.
Lk 7,1-10

Elmélkedés:

Jézus általában nem dicsérni szokta az emberek hitét, hanem megjutalmazni.
A csodák ilyen jutalomnak számítanak. Az emberek hittel kérik a maguk vagy
családtagjuk számára a gyógyulást, s hitüket az Úr azzal jutalmazza meg,
hogy megszünteti betegségüket, fogyatékosságukat. A kafarnaumi százados
esetében azonban nem csak teljesíti a kérést, hanem szavakkal is
megdicséri a katonatisztet: „Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet
Izraelben."
Mi, akik a hit útján járunk, sokat tanulhatunk az esetből. Miben hitt a
százados és hogyan fejezte ki hitét? Először arra gondolunk, hogy a
százados hitt abban, hogy Jézus képes meggyógyítani a szolgáját. Bizonyára
hallott arról, hogy más helyeken milyen csodákat tett és azt reméli, hogy
szolgáját is képes meggyógyítani. Hitét azzal mutatja ki, hogy az Úr
segítségét kéri. Házába hívja őt, mert hiszi, hogy megtörténhet a
gyógyulás. Nem igazán érthető, hogy ha korábban a házába hívta beteg
szolgájához Jézust, akkor később miért tartja méltatlannak magát arra,
hogy az Úr a házába lépjen, mindenesetre ez alapján mondhatjuk, hogy a
százados hitt abban, hogy Jézus akár távolról, csupán szavának erejével
vagy akaratával is képes meggyógyítani a szolgáját. De még ennél is tovább
mehetünk. A százados azt mondja, hogy ő maga is „hatalom alatt álló
ember." Ezzel arra utal, hogy megsejti azt, hogy Jézus is kapta valakitől
a hatalmát. Ez alapján mondhatjuk, hogy a százados hitt abban, hogy a
mindenható Istentől kapta hatalmát, azaz elismeri, hogy Jézus az Isten
küldötte.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Istenünk! Te egyetlen Fiaddal és a Szentlélekkel a béke, az
irgalom, a szeretet, a megbocsátás és a jóság Istene vagy. A te békéd, a
te nyugalmad, a te szereteted és kegyelmed, istenséged irgalma legyen
velünk és közöttünk életünk minden napján!

________________________________

Aktuális:
Kedves Barátunk!

2016. szeptember 16-17-én (péntek délutántól szombat estig) a budapesti
Március 15. téren Téged is vár a Katolikus Társadalmi Napok, azaz a
KATTÁRS! A rendezvény színes programját kerekasztal-beszélgetések,
előadások, koncertek, játékok, sport, gyermekeknek szánt programok,
kiállítások és konferenciák alkotják. Minden program ingyenesen
látogatható.

Szeptember 17-én, szombat délelőtt 10 órától a Március 15. téren, a
beszélgetősátorban előadást tart Horváth István Sándor atya. Előadásának
címe: Olvasd, éld, hirdesd az evangéliumot!

További infó: http://kattars.hu/hirlevel

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160912.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 11., vasárnap

[Evangelium] 2016-09-11

2016. szeptember 11. – Évközi 24. vasárnap

Abban az időben: A vámosok és a bűnösök Jézushoz jöttek, hogy hallgassák
őt. A farizeusok és az írástudók zúgolódtak emiatt, és azt mondták: Ez
szóba áll a bűnösökkel és együtt étkezik velük.
Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik: Ha közületek valakinek
száz juha van, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a
kilencvenkilencet, s nem megy-e az elveszett juh után, amíg meg nem
találja? Ha megtalálta, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja
barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: Örüljetek, mert megtaláltam
elveszett juhomat. Mondom nektek, éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben
egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége
megtérésre. Ha pedig egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy
drachmát, nem gyújt-e világot, nem sepri-e ki a házát, nem keresi-e
gondosan, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, összehívja barátnőit meg
a szomszédasszonyokat, és azt mondja: Örüljetek velem, mert megtaláltam
elveszett drachmámat. Mondom nektek, az Isten angyalai is éppen így
örülnek majd egy megtérő bűnösnek.
Aztán így szólt: „Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így
szólt apjához: Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő
szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte
mindenét, és elment egy távoli országba. Ott léha életet élt, és
eltékozolta vagyonát. Amikor mindenét elpazarolta, az országban nagy
éhínség támadt, s ő maga is nélkülözni kezdett. Erre elment, és
elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a
sertéseket. Szívesen megtöltötte volna gyomrát a sertések eledelével, de
még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Atyám házában hány
napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én meg itt éhen halok.
Felkelek, atyámhoz megyek, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég
ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz, csak
béreseid közé fogadj be.
Azonnal útra is kelt, és visszatért atyjához. Atyja már messziről
meglátta, és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, nyakába borult, és
megcsókolta. Ekkor a fiú megszólalt: Atyám, vétkeztem az ég ellen és
teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz. Az atya
odaszólt a szolgáknak: „Hozzátok hamar a legdrágább ruhát, és adjátok rá.
Húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt
borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és
életre kelt, elveszett és megkerült." Erre vigadozni kezdtek.
Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a
házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és
megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és atyád levágatta a hizlalt
borjút, mivel épségben visszakapta őt – felelte a szolga. Erre az
idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja kijött, és
kérlelni kezdte. De ő szemére vetette atyjának: Látod, én annyi éve
szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És te nekem még
egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a barátaimmal. Most
pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, megjött,
hizlalt borjút vágattál le neki.
Ő erre azt mondta: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. De
most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd meghalt és
most életre kelt, elveszett és újra megkerült."
Lk 15,1-32

Elmélkedés:

Ugyanazon az úton
Egy kirándulás alkalmával letértünk az útról. Már az első pillanatban
rossznak tűnt az ötlet, de úgy gondoltuk, talán így rövidíteni lehet.
Kalandra vágyó emberek szoktak kipróbálni ismeretlen utakat, de a többség
inkább a biztonságra törekszik. A térkép mindig helyesnek bizonyul, míg az
emberi elképzelések, hirtelen jött gondolatok tévesnek. Így történt, hogy
mi is letértünk a helyes útról, pedig tudtuk, hogy jobb volna az eredeti
tervhez ragaszkodni. Egy idő után kénytelenek voltunk belátni, hogy ez az
út nem vezet sehová, rossz döntést hoztunk, vissza kell térnünk ahhoz a
ponthoz, ahol még a jó úton voltunk, és onnan kell folytatnunk utunkat.
Ehhez csak egyetlen lehetőség van, visszafelé kell haladni a rossz úton.
Ilyen helyzetekben már kár okoskodni és még újabb lehetőséget keresni.
Ugyanazon az úton kell visszafelé haladnunk, amelyen jöttünk.
A tékozló fiú jól ismerte ezt az igazságot. Ő ugyan nem kirándult, nem a
természet szépségét kereste, de szintén a saját feje után akart menni, a
maga álmait kergette. Aztán egyszer csak rájött, hogy eltévedt, rossz
helyen van, vissza kell fordulnia. Döntését követően elindult visszafelé
az atyai házba, mégpedig ugyanazon az úton haladt, amelyen elhagyta
otthonát. Ostobaság lett volna részéről, ha újabb kerülőket tesz,
tévutakon jár. Esete azt tanítja nekünk, hogy azon az úton kell
visszatérnünk Istenhez, amelyen elhagytuk őt.
A mai evangéliumban három példabeszédet olvasunk, amelyek témája azonos.
Az első példázat az elveszett bárányról és azt kereső, megtaláló és a
nyájhoz visszavezető pásztorról szól. Amikor a pásztor megtalálja az
elveszettet, akkor azon az úton indul vele vissza, amelyen jött. Nem
vezeti el még veszélyesebb helyekre, nem fárasztja még jobban, nem akarja
kioktatni, hogy lám, itt a szakadéknál aztán életedbe került volna a
csatangolás, hanem egyenesen visszavezeti. A pásztor nem ostoba, tudja,
hogy milyen úton juthatnak vissza a nyájhoz. A második hasonlat az
elveszett pénzről szól. A háziasszony tudja, hogy ő veszítette el a pénzt
és annak meg kell lennie valahol, mégpedig a saját házában. Nem
feltételezi, hogy ellopta valaki, nem másokat akar felelőssé tenni saját
hibájáért, hanem tudja, hogy mit kell tennie. Amit ő veszített el, azt
neki kell megkeresnie. A harmadik példa pedig a tékozló fiúról szól, aki
egy jobb élet vágyával a szívében elhagyja a biztonságot nyújtó családi
otthont, de egy idő múlva, saját tévedését beismerve visszatér az atyai
házba. Jézus nem arról beszélt, hogy egy másik otthont keresett magának és
valahol talált volna olyan otthonra, ahol ugyanolyan szeretetet kapott
volna, mint abban a házban, ahonnan származott. A tékozló fiú a saját
otthonába tér vissza, a saját apjához, azokhoz, akikhez tartozott, s
akiknek a szeretetét, még a bűnös évek során sem felejtette el.
Mindhárom példabeszéd Isten irgalmáról tanít, aki megbocsát, keresi a tőle
eltávolodottakat és visszafogadja a bűneiket megbánókat szeretetébe. Isten
gyermekei vagyunk, akik néha nagyszerűnek tűnő ötlettel elhagyjuk Istent
és azt képzeljük, hogy a boldogságot nélküle is megtaláljuk. Istenhez
ugyanazon az úton kell visszatérnünk, amelyen elhagytuk őt. S bár
ugyanazon az úton haladunk, egészen másnak tűnik ez az út a másik irányból
és egészen más érzés van a szívünkben, mint amikor távoztunk. A visszaúton
csak alázattal és bűnbánattal érdemes mennünk, követve az irgalmasság
virágait, amelyek mutatják az irányt a megbocsátó Isten felé.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, irgalmas Atyánk! Hisszük, hogy a szeretet erősebb a bűnnél, a te
szereteted erősebb a mi emberi vétkeinknél. A tőled tanult szeretet vezet
bennünket abban a törekvésben, hogy békében éljünk veled, a mi Atyánkkal
és békében embertársainkkal. A te irgalmas jóságod és megbocsátó
szereteted példa számunkra, hogy mindig készek legyünk szeretetből, tiszta
szívvel megbocsátani. Taníts minket igazi nagylelkűségre, hogy méltók
legyünk arra, hogy visszafogadj minket szeretetedbe és gyermekeidnek
nevezz minket!

________________________________

Aktuális:
Kedves Barátunk!

2016. szeptember 16-17-én (péntek délutántól szombat estig) a budapesti
Március 15. téren Téged is vár a Katolikus Társadalmi Napok, azaz a
KATTÁRS! A rendezvény színes programját kerekasztal-beszélgetések,
előadások, koncertek, játékok, sport, gyermekeknek szánt programok,
kiállítások és konferenciák alkotják. Minden program ingyenesen
látogatható.

Szeptember 17-én, szombat délelőtt 10 órától a Március 15. téren, a
beszélgetősátorban előadást tart Horváth István Sándor atya. Előadásának
címe: Olvasd, éld, hirdesd az evangéliumot!

További infó: http://kattars.hu/hirlevel

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160911.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum