2009. július 11., szombat

[Evangelium] 2009-07-11

2009. július 11. - Szombat, Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje

Egy alkalommal: Péter megkérdezte: "Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és
követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?" Jézus így válaszolt: "Bizony,
mondom nektek: ti, akik követtetek engem a világ megújulásakor, amikor az
Emberfia dicsőséges trónjára ül, együtt ültök majd vele tizenkét trónon,
hogy ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse felett. Sőt mindaz, aki elhagyja
értem otthonát, testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, gyermekeit vagy
földjét, százannyit kap, és elnyeri majd az örök életet."
Mt 19,27-29

Elmélkedés:

Péter apostol azt állítja, hogy Jézus követése érdekében ő és a társai
mindent elhagytak, s felszámolták korábbi életüket. Talán egy kis túlzást
érzünk ezen kijelentésben, de valójában igaz, hiszen a Jézussal való
találkozás és a meghívás gyökeresen változtatja meg életüket. Péter
apostol az iránt érdeklődik, hogy mire számíthatnak. Jézus olyan jutalmat
ígér feleletében, amelyre biztosan nem számíthatott. Más jellegű Jézus
jutalma és felülmúl minden emberi elképzelést, hiszen az örök életre való
eljutás lehetőségét nyújtja nekünk. Jézus nem ígért senkinek pénzt,
vagyont vagy bármilyen evilági gazdagságot, ő a legnagyobb kincset a menny
boldogságát adja jutalmul azoknak, akik készek mindent elhagyni az ő
követéséért.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Szunyogh Xavér Ferenc: Neked adom
Neked adom gyávaságom,
add érte bátorságod!
Neked adom lanyhaságom,
Add érte lángolásod!
Neked adom gyöngeségem,
add érte a te erődet!
Neked adom bűneimet.
Vedd el tőlem azokat!
neked adom, ami enyém,
add érte, ami Tiéd!
Hozzád megyek, mint kis vízcsepp,
változtass át borrá engem!
Hozzád megyek, földi ember,
változtass magaddá engem!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 10., péntek

[Evangelium] 2009-07-10

2009. július 10. - Péntek

Abban az időben Jézus így tanította apostolait: Íme, úgy küldelek titeket,
mint bárányokat a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és
egyszerűek, mint a galambok! Legyetek óvatosak az emberekkel szemben, mert
bíróság elé állítanak, és zsinagógáikban megostoroznak titeket. Helytartók
és királyok elé hurcolnak miattam, hogy tanúságot tegyetek előttük és a
pogányok előtt. Amikor pedig bíróság elé állítanak, ne töprengjetek azon,
hogyan és mit beszéljetek! Megadatik ugyanis nektek abban az órában, hogy
mit mondjatok. Hiszen nem ti beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól
belőletek. Halálra adja majd testvér a testvérét, és apa a fiát. A
gyermekek szüleik ellen támadnak, és megöletik őket. Gyűlöletesek lesztek
mindenki előtt az én nevemért. Aki azonban mindvégig állhatatos marad, az
üdvözül. Amikor pedig az egyik városban üldöznek titeket, meneküljetek a
másikba! Bizony, mondom nektek: Nem járjátok végig Izrael városait, amíg
el nem jön az Emberfia.
Mt 10,16-23

Elmélkedés:

Jézus arra próbálja felkészíteni tanítványait, hogy missziós útjuk során
nehézségekkel is fognak találkozni. Ő nem él álomvilágban, s nem akarja
hitegetni övéit, akik az ő nevében indulnak. A nehézségeket, az üldözést,
az elutasítást nem, mint lehetséges mellékhatást említi, hanem mint
hatást, amely bizonnyal be fog következni. De ekkor sem maradnak magukra a
követségében járók, mert a Szentlélek velük lesz. Isten Lelkének szerepe
kettős. Egyrészt erőt és bátorságot ad, másrészt a tanúságtétel szavát,
illetve az igazság melletti bölcs érvelést nyújtja krisztusi tanítványnak.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Óh Uram, Istenem! Benned van reményem.
Óh édes Jézusom! Szabadíts most engem!
A szorító láncban, nyomorult kínzásban
Hozzád vágyik lelkem.
Epedve, sóhajtva, térdemre roskadva,
imádlak, esengek: szabadíts meg engem.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 9., csütörtök

[Evangelium] 2009-07-09

2009. július 9. - Csütörtök

Jézus e szavakkal küldte a nép közé apostolait: "Menjetek, és hirdessétek,
hogy közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel
halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, és űzzetek ki ördögöket! Ingyen
kaptátok, ingyen is adjátok! Ne legyen övetekben se arany, se ezüst, se
rézpénz! Ne vigyetek magatokkal úti tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se
botot! Méltó ugyanis a munkás a kenyerére. Ha egy városba vagy faluba
érkeztek, érdeklődjetek, hogy ki az, aki méltó arra, hogy nála maradjatok,
amíg csak el nem távoztok! Amikor pedig beléptek a házba, köszöntsétek a
ház népét. Ha érdemes rá a ház, akkor a békétek rászáll; ha pedig
érdemtelen, akkor békétek visszaszáll rátok. Ha valaki nem fogad be
titeket, sem szavatokra nem hallgat, akkor menjetek ki a házból, de még a
városból is, és rázzátok le a port a lábatokról! Bizony, mondom nektek:
Szodoma és Gomorra földjének tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint
annak a városnak.
Mt 10,7-15

Elmélkedés:

A tanítványok viszonylag gyorsan kerültek a mély vízbe, amikor Jézus azzal
a feladattal bízza meg őket, hogy menjenek és önállóan hirdessék az Isten
Országának örömhírét, ahogyan azt mesterüktől látták. Talán egy kicsit
féltek a megmérettetéstől, de aztán elcsodálkoztak Jézus irántuk való
bizalmán. Igen, Jézus megbízik bennünk, s azt várja tőlük, hogy ők se
bízzanak másban, mint Őbenne. Ne bízzanak semmiben, amit magukkal
vihetnének eszközként, hanem, bízzanak abban, hogy a Jézustól kapott
küldetéssel együtt erőt is kapnak tőle annak teljesítéséhez. A tanítványi
élet bizalmi helyzet. Jézus megbízik bennünk is, amikor a róla való
tanúságtétellel útnak indít minket, s azt kéri tőlünk, hogy ne a magunk
erejében vagy képességeiben bízzunk, hanem Őbenne.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Úr Jézus, segíts megértenünk,
hogy csak saját magunk és önző vágyaink gyakori halála
vezethet el minket a teljesebb élethez;
hiszen ha Veled együtt nem halunk meg,
akkor Veled együtt föl sem támadhatunk.
Teréz anya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 8., szerda

[Evangelium] 2009-07-08

2009. július 8. - Szerda

Jézus odahívta magához tizenkét tanítványát, és megadta nekik a hatalmat,
hogy kiűzzék a tisztátalan szellemeket, és meggyógyítsanak minden bajt és
minden betegséget. A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más
néven Péter, azután a testvére, András; Zebedeus fiai: Jakab és testvére,
János, továbbá Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos; Alfeus fia
Jakab, Tádé, a kánaáni Simon, és végül karióti Júdás, aki később, elárulta
őt. Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, és megparancsolta nekik: "Ne lépjetek
a pogányokhoz vezető útra, s a szamaritánusok városába be ne térjetek.
Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz. Menjetek, és
hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa."
Mt 10,1-7

Elmélkedés:

Az apostolok kiválasztásakor Jézus a kezdeményező. A Tizenkettő elfogadja
a választást és az ezzel járó sorsot, valamint küldetést. Engedték, hogy
mesterük átalakítsa életüket és új feladatot bízzon rájuk. Küldetésükkel
osztoznak Jézus küldetésében. Megbízást kapnak, hogy ők is hirdessék Isten
Országának eljövetelét. Természetesen nem elszakadva a Mestertől, hanem
mindenkor az Ő nevében. Jézus azért hozza létre a Tizenkettő közösségét,
hogy e kiválasztottak tanúi legyenek annak, hogy elkezdődött Isten
Országának megvalósulása a földön, s ennek hirdetőivé váljanak. Az
apostolok tehát közösséget, teljes életközösséget vállalnak az Úrral. Az
apostolok utódainak és a hithirdetőknek a munkája minden korban csak akkor
lehet gyümölcsöző, ha életközösségben vannak Istennel.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jézus Krisztus, minden szeretet Szeretete!
Te mindig bennem élsz, még ha nem is tudok róla.
Te akkor is velem voltál, amikor megfeledkeztem rólad.
Szívemnek szívében rejtőztél, de máshol kerestelek.
Még ha távol maradok is Tőled, Te mégis vársz rám.
És egyszer eljön a nap, mikor így szólhatok hozzád:
Föltámadt Krisztus! Te vagy az életem!
Krisztus, hozzád tartozom;
Krisztus a Tiéd vagyok.
Roger testvér
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 7., kedd

[Evangelium] 2009-07-07

2009. július 7. - Kedd

Egyszer egy ördögtől megszállott néma embert hoztak Jézus elé. Mihelyt
kiűzte belőle az ördögöt, megszólalt a néma. A nép elámult ezen, és azt
mondogatta: "Ilyen még sohasem történt Izraelben." A farizeusok azonban
megjegyezték: "Az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket."
Jézus ezután bejárta az összes városokat és falvakat. Tanított a
zsinagógákban, hirdette Isten országának örömhírét, és meggyógyított
minden betegséget és minden bajt. Amikor látta a népsokaságot, megesett
rajtuk a szíve, mert olyan fáradtak és kimerültek voltak, mint a nyáj,
amelynek nincsen pásztora. Akkor így szólt tanítványaihoz: "Az aratnivaló
sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat
aratásába!"
Mt 9,32-38

Elmélkedés:

Az emberi rosszindulat és az isteni jóakarat áll szemben egymással a mai
evangéliumban. A nép ámulattal tapasztalja, ahogy Jézus kiűzi az ördögöket
és sok más csodát tesz. Naivan azt gondolnánk, hogy egy ilyen jócselekedet
annyira egyértelmű, hogy mindenkit hálaadásra indít, hiszen könnyen
felfedezhető mögötte az Isten emberek iránti jósága. De még sincs így.
Egyesek azt a lehetetlen vádat fogalmazzák meg, hogy Jézus az ördöggel
szövetkezve viszi végbe cselekedeteit. Rögtön megjelenik tehát az
irigység, a vádaskodás, a rosszindulat, mint jellemző emberi
megnyilvánulások. S ennek oka az lehet, hogy szívük mélyéből elutasítják
Jézust, nem képesek hittel elfogadni, hogy ő az Isten Fia. Jézus viszont
tovább indul, hogy folytassa munkáját és hitet ébresszen sokakban.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Változtasd meg a szíved...
Ha szívünk nem változik, nem térhetünk meg.
Az elköltözés, elmenekülés nem válasz;
a munkahely-változtatás sem az;
a szív átváltozása az igazi.
Hogyan változtassunk hát?
Imádsággal.
Teréz anya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 6., hétfő

[Evangelium] 2009-07-06

2009. július 6. - Hétfő

Amikor Jézus Kafarnaumban tanított, egy elöljáró lépett hozzá, leborult
előtte, és így kérlelte: "Uram, a leányom most halt meg. De jöjj, tedd rá
kezedet, és életre kel". Erre Jézus fölkelt, és tanítványaival együtt
elment vele.
Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról
Jézus közelébe férkőzött, és megérintette ruhájának szegélyét. Azt
gondolta magában: "Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok." Jézus erre
megfordult, ránézett, és így szólt: "Bízzál, leányom! Hited meggyógyított
téged." Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.
Amikor Jézus az elöljáró házába ért, és látta a fuvolásokat meg a lármás
tömeget, rájuk szólt: "Távozzatok, hiszen nem halt meg a leány, csak
alszik!" Azok kinevették. Miután eltávolították a tömeget, Jézus bement,
megfogta a leány kezét, és az életre kelt. Ennek híre elterjedt azon az
egész vidéken.
Mt 9,18-26

Elmélkedés:

Jézus elindul, hogy életre keltse a kafarnaumi elöljáró gyermekét.
Útközben egy beteg érinti meg ruháját a gyógyulás reményében. A történet
végén aztán érintésével visszahívja az életbe a halott kislányt. Jézus
egyetlen érintése, egyetlen szava elegendő a gyógyuláshoz vagy a
feltámadáshoz. Vegyük észre, hogy ezek az érintések kettős irányból
indulnak el. Egyrészt Jézusban sajnálat, szeretet, együttérzés ébred a
betegek iránt és meg akarja mutatni cselekedetével, hogy az irgalmas Isten
tud segíteni és akar is segíteni a gyengéken és betegeken. Másrészt pedig
az emberi kérés is cselekvésre ösztönzi Jézust. Hittel, bizalommal és
reménnyel fordulnak hozzá, és Ő csodával jutalmazza meg az emberek
bizalmát és hitét.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Mindenható Úristen!
Alázatos szívvel fordulunk Tehozzád munkánk kezdetén.
Nagyra törők céljaink, de gyarló a mi erőnk. Kérünk ezért, minden erőnek
forrása, támaszd meg gyengeségeinket és tedd eredményessé munkánkat, hogy
azzal, amit teszünk, a Te dicsőségedet szolgáljuk, hazánknak és
embertársainknak javára lehessünk. Add, hogy megalkuvás nélkül törekedjünk
a jellemes életre, szent igazságodtól és a becsülettől soha el ne
távolodjunk. Ámen.
(Cserkészek imája)
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 5., vasárnap

[Evangelium] 2009-07-05

2009. július 5. - Évközi 14. vasárnap

Abban az időben: Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor
elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan
hallgatták, és csodálkozva mondogatták: "Honnét vette ezt? Miféle
bölcsesség ez, amely neki adatott? És a csodák, amelyeket kezével
véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon
rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk:" És megbotránkoztak benne.
Jézus erre megjegyezte: "Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában,
rokonai körében, a saját házában." Nem is tehetett ott csodát, csupán
néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott
hitetlenségükön.
Mk 6,1-6

Elmélkedés:

A hit útján
A szentírástudósok egybehangzó véleménye szerint a négy evangélium közül a
második, azaz Szent Márk írása keletkezett a legkorábban. Márk evangéliuma
nagyon rövid és könnyen áttekinthető, hiszen tulajdonképpen Jézus útját
írja le Galileától Jeruzsálemig. Jézus élete igazi életútként tárul elénk,
hiszen elindul a galileai Názáretből, ahol felnevelkedett, útja során
mindenütt tanítja az embereket és csodákat tesz szemük láttára, s végül
megérkezik Jeruzsálembe, szenvedésének, halálának városába. Feltámadását
követően újra Galileában látjuk Őt viszont (vö.: Mk 16,7), ahol újra
találkozik apostolaival, majd felment a mennybe. E földrajzilag pontosan
követhető út mögött felfedezhetjük ugyanakkor a Jézus emberségének
megismerésétől az Ő istenségének felismeréséig vezető utat, egy olyan
utat, amely az emberek részéről a hitetlenségből a hit felé vezető út.
Talán érdemes lesz számunkra mai elmélkedésünkben átnézni ennek az útnak
néhány állomását.

Szent Márk a következő mondattal vezeti be evangéliumát: "Jézus Krisztus,
Isten Fia evangéliumának kezdete" (Mk 1,1). Ez a kezdőmondat pontosan
jelzi, hogy mi a szerző célja, hová szeretné elvezetni az olvasót,
tudniillik a Jézusban, mint az Isten Fiában való hitre. Jézus egykori
hallgatói, beleértve tanítványait is, természetesen nem innen indultak el
hitbeli fejlődésük útján, hanem ez inkább a későbbi olvasóknak, köztük
nekünk is szól megjelölve a végső célt: elfogadni Jézus istenségét. Márk
különös figyelmet szentel Jézus csodatetteinek leírására, amely
cselekedetek vagy előzetes hitet kívánnak a gyógyulni vágyó betegektől,
vagy hitre ébresztik őket, valamint több esetben a csodák szemlélőit is.

Ezen a hit-úton nagyon érdekes jelenet a názáretiek hitetlensége, amelyről
a mai evangéliumi részben olvastunk. Útja során Jézus hazatér gyermekkora
városába, Názáretbe, ahol az emberek azt gondolják, hogy jól ismerik őt, s
Jézus is joggal gondolhatja, hogy jól ismeri azokat, akik körében
felnevelkedett. A történetből kiderül, hogy egyik sem igaz. Mind a
názáretiek csalódnak Jézusban, mind Jézus csalódik őbennük. Kiderül, hogy
a város lakói csak részben ismerik Jézus személyét, azt ugyanis képtelenek
elfogadni, hogy ő az Isten küldötte, s továbbra is csak egy ácsot látnak
benne. Jézus azért csalódott bennünk, mert bizonyára azt várta, hogy ezek
az emberek is hittel fogadják majd őt, ahogyan más helyeken is
tapasztalta. Názáret lakói viszont kételkedésükről, hitetlenségükről adnak
tanúbizonyságot, amelyen az Úr meglepődik, tehát biztosan más fogadtatásra
számított. A kölcsönös csalódás után Jézus folytatja útját, indul, hogy
tovább tanítsa az embereket. A Názáretben történtek rávilágítanak arra,
hogy a tanítás hallgatása és a csodákban való részesedés sem vezet el
feltétlenül mindenkit a hitre.

De térjünk most vissza Jézus útjához, s nézzük a pozitív élményeket! Márk
evangéliumában két nagyon fontos hitvallás található. Az első Péter
apostol hitvallása, aki Jézus azon kérdésére, hogy kinek tartják őt, ezt
válaszolja: "Te vagy a Krisztus" (Mk 8,29). Ez a hitvallás az evangélium
középpontjában található, egyrészt lezárja Jézus csodáinak sorozatát,
másrészt felvezeti a szenvedés útját. Egyrészt tehát a rendkívüli csodák
bizonyítják Jézus istenségét, s az erre adott összefoglaló válasz Péter
vallomása, másrészt pedig a megváltásunkért vállalt szenvedése és
kereszthalála is az Ő istenségét tanúsítja. A szenvedés útja ennek
megfelelően a másik fontos hitvallással éri el tetőpontját, amikor Jézus
keresztje alatt halálát látva a százados megvallja: "Ez az ember valóban
Isten Fia volt" (Mk 15,39).

Márk eddig szeretne vezetni minket. Elvezet a kereszten függő Jézushoz,
aki Isten Fiának bizonyul. Ezen a ponton a feltámadás és a mennybemenetel
egészen rövid leírását követően gyakorlatilag véget ér az evangélium, de
nem ér véget a hit útja az olvasók számára. Az evangélium olvasója a
szerző szándéka szerint válaszút előtt találja magát: elfogadja vagy
elutasítja a hallottakat? Hisz-e Jézusban, az Isten Fiában vagy elutasítja
Őt?

Ezt a nyitva hagyott kérdést Márk egy nagyon érdekes jelenettel teremti
meg, amelyet talán észre sem vettünk eddig, de amely Márk írásának egyik
legtalányosabb része. A húsvét hajnalban a sírhoz igyekvő asszonyok nem
találják Jézus testét, hiszen már feltámadt, s ekkor azt a parancsot
kapják, hogy vigyék el a feltámadás hírét és mondják meg a tanítványoknak,
hogy Galileában újra láthatják az Urat. Az asszonyok ekkor elfutnak, de
félelmükben "nem mondtak senkinek semmit" (Mk 16,8). Mintha csak azt
akarná ezzel Márk sugallni, hogy mindazt, amit az asszonyok nem mondtak
el, azt az olvasónak, a hitre eljutottaknak kell elmondaniuk. Mert a
feltámadás örömhíre nem maradhat titokban. A feltámadás hirdetésének
parancsa ugyanis nem csak a jámbor asszonyoknak szólt egykoron, hanem szól
mindannyiunknak, akik keresztények vagyunk. Ne a hitetlen názáretiek
legyenek a példaképeink! Szent Márk hitet ébresztő evangéliuma tegyen
minket hitvallókká és hithirdetőkké!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istenünk, add, hogy a Te akaratodat mindig készségesen teljesítsük, hogy
Jézus bennünket is testvéreinek tekinthessen. E világ gondolatai nem a Te
gondolataid, e világ útjai nem a Te útjaid. Add, hogy ebben a világban
élve bátran vállalhassuk, hogy sokan ostobának tartanak minket, mert
szeretnénk a Te útjaidon járni. Vezess bennünket a Te parancsaidnak útján,
a hit útján végső célunk, a teljesség felé!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum