2013. április 13., szombat

[Evangelium] 2013-04-13

2013. április 13. – Szombat

A kenyérszaporítás napján, amikor beesteledett, Jézus tanítványai lementek
a tóra. Beszálltak a bárkába és elindultak a tavon át Kafarnaum felé. Már
rájuk sötétedett de Jézus még mindig nem volt velük. Erős szél fújt, és a
tó háborgott. Huszonöt-harminc stádiumnyit (mintegy öt kilométert) eveztek
már, amikor látták, hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához. Nagyon
megijedtek. De Jézus bátorította őket: „Én vagyok, ne féljetek!" Fel
akarták venni a bárkába, de a bárka abban a pillanatban partot ért, éppen
ott, ahová tartottak.
Jn 6,16-21

Elmélkedés:

A kenyérszaporítás csodája és Jézusnak az élet kenyeréről mondott beszéde
közé a vízen járás csodája ékelődik János evangélista írásában. A kenyerek
megszaporítása alkalmával Jézus nagyszámú néptömeg előtt mutatta meg az ő
isteni hatalmát, hiszen több ezer ember ehetett az öt kenyérből és a két
halból. A vízen járás alkalmával viszont csak tanítványai láthatták annak
újabb jelét, hogy az Úr felette áll a természetnek és olyan dologra képes,
amire más ember nem, azaz isteni képességekkel rendelkezik. A csodától
maguk a tanítványok is megijednek, tehát feltételezhető, hogy a látvány
hatására bizonyára pánik tört volna ki a nép körében, ha sokan látták
volna az esetet. Jézus ezekkel a szavakkal nyugtatja meg tanítványait: „Én
vagyok, ne féljetek!" (Jn 6,20). Jézus csodái azt igazolják, hogy ő
valóban az Isten Fia. Nem kell megijednünk isteni hatalmától, és nincs
okunk félelemre, amikor közeledik hozzánk. Ha engedjük, hogy hozzánk
jöjjön, velünk és bennünk éljen, biztosak lehetünk abban, hogy jó irányba
halad életünk hajója és ott fogunk partot érni, ahol Isten szeretné.
Milyen irányba halad az életem? Elfogadom-e Jézus irányítását?
„Ne féljetek!" – hangzik újra és újra a mi Urunk szava az evangéliumban.
Amikor feltámadását követően megjelenik az apostoloknak, szintén ezekkel a
szavakkal nyugtatja őket: „Én vagyok, ne féljetek!" Maga a feltámadás is
és a feltámadt Krisztus jelenései is olyan csodák, amelyek részben
félelmet ébresztenek, másrészt Jézus istenségéről tanúskodnak. Hiszek-e
Jézus istenségében? Hiszek-e a feltámadásban?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó emberszerető Uralkodónk, gyújtsd föl szívünkben isteni ismeretednek
ragyogó világosságát, nyisd fel szemünket, hogy helyesen fogjuk föl
hirdetett igédet; ültesd el bennünk áldott parancsaidnak félelmét, hogy
minden testi kívánságot leküzdve, tetszésedet keresve és a szerint
cselekedve mindenben átlelkesült életet éljünk. Mert Te vagy lelkünk és
testünk világossága, Krisztus, Istenünk, és örök Atyáddal és legszentebb,
jóságos és életet adó Lelkeddel együtt magasztalunk téged most és
mindenkor és mindörökkön örökké.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130413.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Az MKPK Családbizottsága 2013. április 22-én családpasztorációs találkozót
rendez katolikus papok számára Budapesten, az MKPK irodaházában.
Jelentkezési határidő: április 11 (!)
A legegyszerűbben az alábbi linkre kattintva lehet jelentkezni:
http://katcsal.hu/2013_2ne/Csppt_2013apr/jelentkezes/p_jelentkezes.html
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. április 12., péntek

[Evangelium] 2013-04-12

2013. április 12. – Péntek

Abban az időben Jézus átment a Galileai-tengernek, vagyis Tibériás-tavának
a túlsó partjára. Nagy tömeg követte, mert látták a csodajeleket,
amelyeket a betegeken végbevitt. Jézus fölment egy hegyre, és ott leült
tanítványaival együtt. Közel volt húsvét, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus
fölemelte szemét, és látta, hogy nagy tömeg jön feléje, így szólt
Fülöphöz: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?" Ezt pedig
azért kérdezte, hogy próbára tegye, mert ő tudta, hogy mit fog tenni.
„Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami
keveset" – felelte Fülöp. Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére
megszólalt: „Van itt egy fiú, akinél öt kenyér és két hal van, de mi ez
ennyinek?" Jézus meghagyta: „Telepítsétek le az embereket!" Sok fű volt
azon a helyen. Letelepedtek hát: szám szerint mintegy ötezren voltak
csupán a férfiak. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és
kiosztotta a letelepedett embereknek; ugyanígy (adott) a halból is,
amennyit csak akartak. Amikor pedig jóllaktak, szólt tanítványainak:
„Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba." Összeszedték,
s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit
meghagytak azok, akik ettek. Amikor pedig az emberek látták a csodajelet,
amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: „Ez valóban az a próféta, aki a
világba jön." Amikor Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el
akarják vinni, hogy erőszakkal királlyá tegyék, ismét visszavonult a
hegyre, egészen egyedül.
Jn 6,1-15

Elmélkedés:

A csodálatos kenyérszaporítás alkalmával Jézus kenyeret és halat ad az
összegyűlt embereknek a Tibériás-tónál. Feltámadása után ugyanezen a
helyen történik a csodálatos halfogás (vö. Jn 21,1-14) eseménye is. Amikor
az apostolok kiérnek a partra bárkájukkal, Jézus hallal és kenyérrel
fogadja őket. A két csoda sokban hasonlít egymáshoz. Mindkettőben szerepel
az isteni cselekedet, amely pótolja a hiányt, megadja az embereknek azt,
amire szükségük van. Észrevehetjük az emberi közreműködést is
mindkettőnél, hiszen a fiú által hozott öt kenyeret és két halat sokasítja
meg Jézus, illetve az apostoloknak ki kell vetniük a hálót a vízbe. Az
embernek tehát valamit tennie kell a csoda érdekében.
Mit kér tőlünk ma Jézus? Vessük ki mi is a hálót, az igehirdetés hálóját,
hogy a feltámadás örömhíre eljusson mindenkihez! Miként az apostolok egész
éjszaka hiába fáradoztak és nem fogtak semmit, de az Úr mégis eredményessé
tette munkájukat, ugyanígy az emberhalászat és e területen végzett
erőfeszítésünk eredménytelen lenne Jézus jelenléte és segítsége nélkül.
A kenyérszaporítás csodája az Oltáriszentség előképe. János evangélista
egyetlen mondattal összefoglalja a csodát: „Jézus fogta a kenyereket,
hálát adott és kiosztotta a népnek" (Jn 6,11), s mindenki jóllakott.
Hiszek-e a csodában? Elfogadom-e hittel a csodát? Az eucharisztikus
kenyérben Jézus a Testét adja nekünk lelki táplálékul. Elfogadom-e hittel,
hogy a szentáldozásban Krisztus Testét veszem magamhoz? Szükségem van-e
minden nap az élő kenyérre?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jézus, feltámadásod világosság a népeknek, fény az embereknek! Hadd legyen
életem is fény a sötétségben: szeressek ott, ahol gyűlölnek, megbocsássak,
ahol sértegetnek, összekössek, ahol szakadás van, reményt ébresszek, ahol
elkeserednek, vigasz legyek, ahol szenvednek, örömet vigyek, ahol
szomorúak. Uram, add, hogy fény legyek!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130412.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. április 11., csütörtök

[Evangelium] 2013-04-11

2013. április 11. – Csütörtök

Abban az időben így tanított Jézus: „Aki a mennyből jön le, az mindenki
fölött áll. Aki viszont a földről való, az földies, és a földi dolgokról
beszél. Aki a mennyből való, az felülmúl mindenkit. Arról tesz tanúságot,
amit látott és hallott, tanúságtételét azonban senki sem fogadja el. Ám,
aki mégis elfogadja tanúságát, az megerősíti, hogy az Isten igazmondó.
Akit Isten küldött, Isten igéit hirdeti, mert Isten nem adja szűkösen a
Szentlelket. Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébe helyezett. Aki
hisz a Fiúban, annak örök élete van; aki pedig nem hisz a Fiúnak, az nem
nyeri el az örök életet, hanem Isten büntetése sújtja."
Jn 3,31-36

Elmélkedés:

A Szentháromság életének titkába avat be minket Jézus azzal a tanítással,
amit a mai evangéliumban olvasunk. Szavai arra ösztönöznek minket, hogy a
harmadik isteni személy, a Szentlélek által bekapcsolódjunk ebbe az
életbe. A mi Urunk azt szeretné, hogy minél jobban megismerjük Istent, s
ezáltal felébredjen bennünk az iránta való szeretet vágya.
A hitre jutáshoz elengedhetetlenül szükséges hogy az igaz Istenről helyes
képet alkossunk és hordozzunk szívünkben. Egy helytelen istenkép
hitetlenséget hordozhatja magában. Istent a második isteni személy, a Fiú,
Jézus Krisztus személye és tanítása által ismerhetjük meg, akinek a
tanúságtétele igaz, s aki egyszerűen, de meggyőzően tanít minket a mennyei
dolgokról, Isten életének titkairól. Jézus tanítása által az ég
vonzáskörébe kerülünk és lélekben egyre közelebb kerülhetünk a minket
szerető Istenhez.
A mai evangélium ugyanakkor rávilágít küldetésünkre is. „Akit Isten
küldött, Isten igéit hirdeti" (Jn 3,34) – olvassuk. A kijelentés
mindenekelőtt Jézusra vonatkozik, aki azért jött, hogy mindenkinek
hirdesse az Isten országáról szóló örömhírt. Feltámadása után pedig
parancsba adta apostolainak, hogy folytassák az evangélium hirdetését. Az
Egyház minden korban teljesítette ezt a küldetését. Enélkül soha nem
jutott volna el a krisztusi tanítás. Most pedig a mi kötelességünk az
üdvösség örömhírének továbbadása. Részt veszek-e az Egyház ezen
küldetésének teljesítésében?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre,
fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak
neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy. Ezzel fordulok hozzád
és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden időben, és arra kérek
minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem együtt adjon hálát
neked és dicsőítsen téged.

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130411.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. április 10., szerda

[Evangelium] 2013-04-10

2013. április 10. – Szerda

Abban az időben így tanított Jézus: „Úgy szerette Isten a világot, hogy
egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök
élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a
világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik
ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt
Isten egyszülött Fiában. Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az
emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik
gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot,
és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki
azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd jusson
nyilvánosságra, hogy tetteit Istenben vitte végbe."
Jn 3,16-21

Elmélkedés:

Ha egyetlen mondatot tarthatnánk csak meg az evangéliumból, bizonyára
sokan választanák a következőt: „Úgy szerette Isten a világot, hogy
egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök
élete legyen" (Jn 3,16).
A megváltás forrása Isten irántunk való szeretete. A megváltás művében
minden értünk, a mi üdvösségünkért történt. Erről a szeretetről tanított
Jézus, ezt tanúsította halálával, és ezzel az irgalmas szeretettel
találkozunk majd reményünk szerint a halál után az örök életben.
A megváltás csoda, az isteni szeretet csodája, amellyel a mennyei Atya
egyszülött Fiát adta a világnak, aki a keresztfán feláldozta éltét az
emberek megváltása érdekében. Jézus életének felajánlása és feláldozása az
Atyának, új életet hoz számára a feltámadásban, amely az Atya cselekedete.
Aki hisz Krisztus feltámadásában és készen áll, hogy felajánlja életét
Istennek, az számíthat arra, hogy feltámad az örök életre. A húsvét titkát
szemlélve megértjük, hogy minden értünk történt egykor. Jézus értünk
szenvedett és értünk halt meg, hogy megváltson minket bűneinktől. A mi
üdvösségünkért támadt fel a halálból (támasztotta fel őt az Atya a
halálból), hogy a benne való hit által elnyerjük az örök életet. A hit nem
kényszer senki számára, amit kötelezően választanunk kell, hanem ajándék,
Isten ajándéka, amelyet elfogadva teljessé és értékessé válik életünk.
Elfogadom-e, hogy Isten teljessé tegye az életemet a hit által?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus, feltámadásod az élet győzelmét hirdeti. Egykor élőként
mutattad meg magadat a sírodhoz siető asszonyoknak, az apostoloknak és a
tanítványoknak. Mutasd meg magadat nekünk is! Jelenj meg nekünk is és
erősítsd bennünk az örök élet reményét!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130410.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. április 9., kedd

[Evangelium] 2013-04-09

2013. április 9. – Kedd

Abban az időben: Nikodémus éjnek idején felkereste Jézust, aki így szólt
hozzá: „Ne csodálkozzál, hogy azt mondtam neked: újjá kell születnetek! A
szél ott fúj, ahol akar: hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön,
és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született." Erre
Nikodémus megkérdezte: „Hogyan lehetséges ez?" Jézus így válaszolt neki:
„Te Izrael népének tanítója vagy, és nem érted ezeket? Bizony, bizony,
mondom neked, hogy arról beszélünk, amit tudunk; és arról tanúskodunk,
amit látunk. De a mi tanúságtételünket nem fogadjátok el. Ha földi
dolgokról beszélek nektek és azt sem hiszitek el, hogyan fogjátok elhinni,
ha mennyei dolgokról beszélek majd nektek? Senki sem ment föl a mennybe,
csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia. És amint Mózes felemelte
a kígyót a pusztában, úgy fogják felmagasztalni az Emberfiát is, hogy
mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen."
Jn 3,7-15

Elmélkedés:

A lelki újjászületés a hit által a Szentlélekben történik – tanítja Jézus
Nikodémusnak, miként ez a mai evangéliumi részben szerepel. Nem tudjuk
pontosan, hogy Nikodémus, aki a farizeusok csoportjához tartozó írástudó
volt, miért keresi fel Jézust, mert erről nem tesz említést János
evangélista.
Talán értesülhetett Jézus jeruzsálemi csodáiról és arról, hogy a csodák
láttán sokan hittek benne (vö. Jn 2,23). Nikodémus még nem jutott el a
hitre, és világosabban szeretne látni, többet szeretne megtudni Jézusról.
Éjszaka keresi fel őt, aminek az lehet az oka, hogy a többi farizeus előtt
szégyelli magát amiatt, hogy érdeklik a Jézus által véghezvitt csodák,
illetve érdeklődést tanúsít tanítása iránt. Kettejük beszélgetéséből csak
részleteket közöl az evangélista, s ebből kiderül, hogy Nikodémus
valószínűleg nem számított arra, hogy Jézus ennyire komoly dolgokat fog
mondani. Talán nem is értett meg mindent világosan az elhangzottakból, de
nem távozik ebben a helyzetben. Nem gondolja, hogy másért jött ide, inkább
másról beszéljenek, hanem engedi, hogy Jézus vezesse az ő gondolatait, és
tanítsa őt.
Nikodémus hozzáállása nagyon tanulságos számunkra, mert nem csupán
kíváncsiság vezeti, hanem lelkének nyitottsága, amely mennyei igazságokra
szomjazik. Ezért kérdezi meg Jézust: Hogyan lehetséges az újjászületés?
Nem a maga igazságát akarja Jézussal közölni, hanem kérdést tesz fel, mert
azt akarja, hogy Jézus vezesse őt.
Van-e bennem alázat, hogy Jézust kérdezzem? Engedem-e, hogy neveljen,
tanítson? Az örök élet igéi nála vannak.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, te irányítsd közösségünket! Ajándékozz meg minket tisztánlátással,
hogy fölismerjük a helyes utat, s azon rendíthetetlenül haladjunk!
Távoztass el tőlünk mindent, ami nem egyenes, ami nem tisztes és nem
becsületes! Taníts meg önként, szabadon engedelmeskedni elöljáróinknak,
akik a tőled kapott hatalmat képviselik! Add, hogy örömmel élvezzük szép
világodat, de tartsd távol tőlünk a mohóság és élvezetvágy szellemét! Add,
hogy vidám alkotókedvnek örvendjünk, de minden más cél fölött a te
akaratod lebegjen előttünk!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130409.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. április 8., hétfő

[Evangelium] 2013-04-08

2013. április 8. – Hétfő, Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó
Boldogasszony)

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába
egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való
Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá és így szólt:
„Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden
asszonynál!"
Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle
köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: „Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet
találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben, és fiút szülsz, s
Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják
hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog
Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!"
Mária ekkor megkérdezte az angyalt: „Hogyan történhet meg ez, amikor én
férfit nem ismerek?" Az angyal ezt válaszolta neki: „A Szentlélek száll le
rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki
tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is
gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár
magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen."
Erre Mária így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid
szerint!" Ezután az angyal eltávozott.
Lk 1,26-38

Elmélkedés:

Jézus születésének hírüladására emlékezünk a mai napon. Jézus születésének
ünnepe (december 25. karácsony) előtt kilenc hónappal Gábor angyal
meghozza a hírt a Názáretben élő Máriának, hogy gyermeke fog születni,
ahogyan erről az ünnep evangéliumában olvasunk.
Mária az első pillanat zavarodottsága után megérti Isten szándékát, és
igent mond arra, hogy ő legyen Isten Fiának anyja. Bár ehhez hozzá kell
tennünk, hogy aligha fogta fel teljes mértékben az üzenet tartalmát és a
pillanat jelentőségét. Mária beleegyezésére a Szentlélek hatására megfogan
méhében a Gyermek, Jézus. Az ünnep lényege tehát az, hogy az angyal és
Mária közti párbeszédet követően megkezdődik Jézus élete Mária méhében, s
ezzel lezárul az ószövetség időszaka és elkezdődik az üdvösségtörténet új
szakasza.
Köszöntésében Gábor angyal „kegyelemmel teljes"-nek (Lk 1,28) szólította
Máriát, majd pedig többek között ezt mondja neki: „Kegyelmet találtál
Istennél" (Lk 1,30). Isten kegyelme kíséri Máriát egész élete során, s
ennek köszönhetően Jézus édesanyja személyében megcsodálhatjuk, hogy mire
képes az ember, ha együttműködik Isten kegyelmével. Vagy még pontosabban
fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy az isteni kegyelem képes átalakítani
egy ember életét. Mária esetében azonban inkább arról van szó, hogy
fogantatásának pillanatától kezdve Isten alkalmassá tette őt az
együttműködésre az által, hogy nem engedte, hogy emberi természetét
megfertőzze a bűn.
Minden ember az ősbűn következményeként bűnös természettel jön a világra,
és a megkeresztelésekor kapja meg azt a kegyelmet, amely helyreállítja a
bűn által megromlott kapcsolatot a Teremtővel. Engedjük, hogy Isten
átalakítson bennünket a megtérés kegyelme és az Eucharisztia szentsége
által!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jóságos Istenem, hálás szível köszönöm neked mindazt, amivel mindennap
elhalmozol Jóságodból, köszönök mindent azok helyett és nevében is, akik
ezt nem teszik meg. Édes Jézusom, határtalan Jóság! Milyen sokat tettél
azért, hogy az emberek viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis, hogy
sokan nem szeretnek téged? Szent kegyelmeddel eltökélem, hogy amennyire
csak képes vagyok, szeretlek téged mindenek fölött!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130408.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2013. április 7., vasárnap

[Evangelium] 2013-04-07

2013. április 7. – Húsvét 2. vasárnapja, az Isteni Irgalmasság vasárnapja

Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a
tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben
zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: „Békesség
nektek!" Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr
láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség
nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." E szavak
után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek
megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg,
az nem nyer bocsánatot."
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük,
amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk
az Urat." De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem
érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát,
én nem hiszem!"
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok Tamás is ott volt velük.
Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és
köszöntötte őket: „Békesség nektek!" Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd
ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg
oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!" Tamás így válaszolt: „Én Uram,
én Istenem!" Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál
engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!" Jézus még sok más
csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva
ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a
Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne.
Jn 20,19-31

Elmélkedés:

Isten megbocsát
Nem tudom megbocsátani magamnak, hogy megszegtem a házastársi hűséget –
mondja valóban őszinte bánattal, könnyek között egy fiatal férfi nekem. A
feleségem megbocsátott nekem, de én nem tudom megbocsátani magamnak, hogy
ezt tettem vele. Mit mondhattam erre papként? Ezt mondtam: Lehet, hogy ön
nem képes megbocsátani saját magának, de a jó Isten biztosan megbocsát
önnek. A bűneink okozta sebeket egyedül az irgalmas Isten képes
begyógyítani. Mai elmélkedésünkben tekintsünk az irgalomban gazdag Isten
felé!
Boldog II. János Pál pápa kezdeményezésére a húsvét utáni vasárnapon az
Isteni Irgalmasságot ünnepeljük. Mindenekelőtt azt érdemes tisztáznunk,
hogy mit is jelent az irgalmasság. Sok ember ugyanis napjainkban vagy nem
érti, vagy félreérti, hogy mit jelent ez a fogalom, illetve tulajdonság.
Mit jelent az, hogy Isten irgalmas? Mit jelent, hogy az ember irgalmat
gyakorol? A félreértés oka az lehet, hogy sokan úgy vélik, gyávaságot vagy
bizonyos értelemben megalkuvást jelent, ha valaki a másik embernek
megbocsátja gyengeségeit, bűneit. Szerintük az igazságosság elve a
legfontosabb, s ennek megfelelően a jóért jutalom, a rosszért pedig
büntetés jár kivétel nélkül minden esetben. Eközben sajnos nem veszik
észre, hogy az igazságosság elvének könyörtelen hangoztatása és érvényre
juttatása bizony igazságtalansághoz és irgalmatlansághoz vezet. Ne essünk
tévedésbe: az igazságosság fontos szempont, de szeretet nélkül,
megbocsátás nélkül rossz irányba vezet.
Isten irgalmas, azaz megbocsát. Irgalmát az emberek felé gyakorolja. Az
ember ugyanis szembeszáll Istennel, nem engedelmeskedik neki, nem tartja
meg törvényeit. Ezáltal az ember bűnt követ el és bűnével eltávolodik
Istentől. Isten irgalmas és megbocsát az embernek. Nekünk, bűnös és
bűneinket megbánó embereknek szükségünk van arra, hogy Isten irgalmas
legyen, megbocsásson nekünk, különben bűneink miatt büntetést érdemelnénk,
és az igazságosság szerint nem volna más lehetőség. Amikor Isten megbocsát
a bűnbánó embernek, akkor visszafogadja őt szeretetébe. A megbocsátás, az
irgalom nem gyengeség Isten részéről, hanem szeretetéből fakadó
tulajdonság és cselekedet.
Jézus szava szerint az embernek is irgalmasnak kell lennie. Amit mond,
valójában az egyik legkomolyabb felszólítása felénk: „Legyetek irgalmasok,
miként a ti mennyei Atyátok is irgalmas!" (Lk 6,36), illetve „ha ti nem
bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem fog nektek megbocsátani" (Mt
6,14). Isten irgalmát utánozva nekünk is megbocsátónak kell lennünk
embertársaink felé.
Gyakran hallani a következőt: „Megbocsátok, de nem felejtek!" Az így
vélekedők azt gondolják, hogy most pillanatnyilag nem neheztelek a
másikra, nem ütök vissza azonnal, de majd alkalomadtán bosszút állok, és
elégtételt veszek az engem ért sérelemért. Ez valójában nem megbocsátás!
Aki érti az irgalmasság fogalmát és találkozott már az igazi
irgalmassággal, azaz megtapasztalta, hogy Isten eltörli bűneit, az nem
mond ilyet. A megbocsátás a bűnöknek és sérelmeknek teljes elfelejtését
jelenti. Nem emlékezem többet arra, hogy a másik ember mivel bántott meg,
nem említem meg többé előtte, hanem végképp kitöröltem még az
emlékezetemből is. Így helyezhetjük ugyanis új alapokra emberi
kapcsolatainkat, és Isten is így helyezi új alapra kapcsolatát velünk. Nem
emlékezik többé bűneinkre, hanem szeretetét sugározza felénk.
Idén, a Hit évében különösen is fontos, hogy a világ felé tegyünk
tanúságot arról, hogy hiszünk az irgalmas Istenben. Hiszünk abban, hogy
mindenkinek megbocsát. Hiszünk abban, hogy irgalma és szeretete nagyobb a
mi bűneinknél. Hiszünk abban, hogy irgalmának köszönhetően juthatunk el az
örök üdvösségre. Hiszünk abban, hogy az Egyház az irgalmasság jele a
világban. Imádkozzunk a nem hívőkért, hogy ők is megtapasztalják Isten
irgalmát!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenem, irgalmas Atyám, nagy alázattal és bűneim beismerésével indulok
feléd. Tudatában vagyok annak, hogy megbántottalak téged, s csak nálad
lelhetek irgalomra. Irgalmad a te végtelen szeretetednek a jele. Elhagyom
a tékozlás bűnös útját és bátran visszaindulok hozzád, aki megbocsátó
irgalommal vársz rám. Rálépek arra az útra, amely feléd, az irgalomban
gazdag Isten felé vezet! Taníts meg engem arra, hogy mindig meg tudjak
bocsátani embertársaimnak, így fejezve ki szeretetemet feléjük! Hiszek,
Uram, erősítsd bennünk a hitet!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130407.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum