Abban az időben: Amikor az áruló Júdás kiment a teremből, Jézus beszélni
kezdett: „Most dicsőül meg az Emberfia, s az Isten is megdicsőül benne. Ha
Isten megdicsőül benne, Isten is megdicsőíti őt saját magában, sőt
hamarosan megdicsőíti. Fiaim, már csak rövid ideig vagyok veletek. Új
parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket,
úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg, hogy tanítványaim
vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt."
Jn 13,31-33a.34-35
Elmélkedés:
A szeretet tanúságtétel
A különféle sportágak közül azokat értékelem leginkább, amelyeknél a
sportolónak nincs szüksége semmilyen eszközre, csak a saját testére. Nem
használ gerelyt, diszkoszt, labdát vagy egyebet, nincs szüksége ütőre,
evezőre és semmi másra, hanem csupán a testi ereje számít. Ki tud távolabb
ugrani? Ki tud gyorsabban futni? Ki tud magasabbra ugrani? A magasugrásnál
egyre feljebb teszik a lécet. Aki leveri, nem jut tovább. Egyre magasabbra
teszik a lécet és egyre kevesebben maradnak versenyben, végül már csak
egyetlen ember, a győztes. De ha ezt követően a győztes számára pár
centiméterrel magasabbra tennék a lécet, azt ő is leverné.
Most egy hirtelen ugrással térjünk a mai evangéliumhoz! Jézus magasra
teszi a lécet, amikor ezt mondja: „Új parancsot adok nektek. Szeressétek
egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást!" (Jn
13,34). Már önmagában az is nagy teljesítmény, ha valaki őszintén és
mindenféle szándék vagy előny nélkül szereti a másikat, az azonban még
nagyobb követelmény, hogy olyan szeretettel forduljunk embertársaink felé,
ahogyan Krisztus szeretett, szeret minket.
Valójában Jézus szeretet-parancsának ez az igazi újdonsága. Ez a kérés,
parancs igazi kihívást jelent számunkra. Sokan persze nem szeretik a
kihívásokat és visszarettennek. Úgy gondolják, hogy ez lehetetlen. Azt
hiszik, hogy ez megvalósíthatatlan. Ember nem képes ilyen teljesítményre.
Az ember nem képes olyan (mértékű vagy minőségű) szeretetre, mint az
Isten. Ebben részben van igazság. De kér-e tőlünk Jézus olyat, amit nem
tudunk megtenni? Mi értelme volna olyat kérnie tőlünk, amit valóban
lehetetlen megtenni? Kér-e tőlünk Jézus olyat, amit ő maga nem tett meg? Ő
a végsőkig elment a szeretet kifejezésében. Amikor vállalta a szenvedést,
amely emberi testének okozott fájdalmat, és amikor vállalta a halált,
amely emberi testéből szívta ki az életerőt, magát az életet, akkor a
végsőkig elment, csakhogy az ember megismerje a szeretetet. Mi sokszor
félünk odaadni, feláldozni életünket. Jézus nem félt ettől. A szeretet
mindig önmagunk feláldozását, odaajándékozását jelenti, mégpedig
visszavonhatatlanul.
A szeretet gyakorlása tanúságtétel, jel a világ számára. Jézus ezt mondja:
„Arról tudják majd meg az emberek, hogy tanítványaim vagytok, hogy
szeretettel vagytok egymás iránt" (Jn 13,35). Krisztus felénk irányuló
szeretetének megtapasztalása indíthat el bennünket a szeretet útján. A
keresztre tekintve megértjük, hogy Jézus szeretetből vállalta a szenvedést
és a halált, a feltámadt Krisztussal való találkozás pedig megérteti
velünk, hogy a feltámadásban a mennyei Atya Jézus iránti szeretete
nyilvánult meg. Isten ugyanakkor bennünket is feltámaszt az örök életre, s
ez irántunk való szeretetének jele.
Jézus Krisztus megváltó kereszthalála előtt gondolta volna egyetlen ember
is, hogy Isten képes meghalni az emberért? Gondolta volna valaki, hogy
Isten ennyire szereti az embert? Aligha. Ekkora szeretet elképzelhetetlen
volt az ember számára, mégis megvalósult. Ne gondoljuk soha, hogy
lehetetlen, amit Jézus kér tőlünk! Induljunk el az önfeláldozás útján!
Induljunk el a tökéletes szeretet útján! Nehéz, de megvalósítható a
szeretet. A szeretet megélése mindenki felé legyen tanúságtétel és jel
arról, hogy hiszünk Istenben, aki maga a szeretet!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus, te úgy szerettél bennünket, hogy egykor életedet adtad
értünk, s úgy szeretsz minket, hogy most is nekünk adod magad. A veled
való élet biztosítja számunkra azt a szabadságot, amely megteremti a
szeretet légkörét, hogy szabadon szerethessük Istent és embertársainkat.
Te szabadon, kényszer és félelem nélkül adtad oda életedet, hogy
megismerhessük a te végtelen, határtalan szereteted. Taníts bennünket
arra, hogy szabadon és nagylelkűen ajánljuk fel életünket Isten és az
emberek szolgálatára! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130428.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése