[Napi e-vangelium] 2018-03-23

2018. március 23. - Péntek

Egy alkalommal a zsidók köveket ragadtak, hogy megkövezzék Jézust. Erre
ő megkérdezte tőlük: "Sok jótettet vittem végbe köztetek Atyám nevében.
Melyik jócselekedetért akartok megkövezni engem?" A zsidók ezt
válaszolták: "Nem a jócselekedetért, hanem a káromkodás miatt akarunk
megkövezni, mert ember létedre Istenné teszed magadat." Jézus ezt
felelte: "A Szentírásban nemde ez áll: Én mondottam: istenek vagytok?
Ha már azokat is isteneknek mondja az írás, akikhez Isten igéje szólt -
és az írás nem veszítheti érvényét -, hogyan mondhatjátok arról, akit
az Atya megszentelt és a világba küldött: Káromkodol! - mert azt
mondtam, hogy Isten Fia vagyok? Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne
higgyetek nekem! De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni,
higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya
énbennem van és én az Atyában." Erre ismét el akarták fogni őt, de
kiszabadította magát kezükből. Ezután Jézus újra a Jordánon túlra ment,
arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott is maradt. Sokan
keresték fel, mert így vélekedtek: "János ugyan egyetlen csodát sem
tett, de amit Jézusról mondott, az igaznak bizonyult." És sokan hittek
Jézusban.
Jn 10,31-42
Elmélkedés:
Jézus szavai egyesekben hitet ébresztenek, mások viszont elutasítják
őt. Amikor egyes zsidók hitetlenségéről esik szó Jézus kijelentései
kapcsán, akkor látnunk kell azt is, hogy nem értetlenség ennek az oka.
Pontosan értik, hogy mit mond Jézus, megértik kijelentéseinek
tartalmát, és éppen ez háborítja fel őket. Az Úr kijelentette magáról:
"Én és az Atya egy vagyunk" (Jn 10,30). Ehhez még azt is hozzáteszi,
hogy ő az Isten Fia. E szavainak értelmét felfogják a zsidók és
istenkáromlásnak tartják. Törvényeik szerint, aki Istenné teszi magát,
Istennek nevezi önmagát, az halálbüntetést érdemel, meg kell őt
kövezni.
Minél többet nyilatkoztat ki Jézus származásáról és az Atyával való
egységéről, annál inkább növekszik ellenfeleinek gyanúja és haragja.
Olyan kiváltságot hirdet magáról, amelyet nem tudnak összeegyeztetni az
emberi személyével, benne ugyanis továbbra is csak egy embert látnak,
aki ugyanolyan, mint bárki más. Fordulópontot az hozhatna
gondolkodásukba, ha felismernék és elfogadnák azt, hogy ő az Isten Fia,
de ez természetesen már hitet jelentene. Szavai miatt el akarják őt
fogni, de kiszabadítja magát. A fokozódó feszültség miatt Jézus
Jeruzsálemet is elhagyja, a Jordán vidékére megy, ahol emlékeznek még
Keresztelő Jánosra és az ő Jézusról szóló tanúságtételére. A jelenet
azzal a megállapítással zárul, hogy "sokan hittek Jézusban." Ez éppen
annak ellentéte, ami Jeruzsálemben volt tapasztalható.
A nagyböjti idő végéhez közeledve nekem is lassan döntenem kell, hogy
melyik oldalra állok: a hitetlenek vagy a Krisztusban hívők közé?
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Rombold le bennünk azt az ingatag építményt,
amelyet bűneink köveiből emelünk! Rombolj le bennünk mindent, amit a
magunk dicsőségére építettünk! Te építsd fel ezután lelkünk templomát,
amely a te szereteted hajléka. Evangéliumod igazsága lakjon szívünkben
és újítsa meg életünket, hogy az örömhír továbbadásával és feltámadásod
hirdetésével újjáépítsük az Egyházat.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180323.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/