[Napi e-vangelium] 2018-03-20

2018. március 20. - Kedd

A Sátoros-ünnep alkalmával Jézus így beszélt a farizeusokhoz: "Én
elmegyek, és ti hiába kerestek, mert meghaltok bűneitekben. Ahova én
megyek, oda ti nem jöhettek." A zsidók erre tanakodni kezdtek: "Csak
nem akarja megölni magát, hogy ezt mondja: Ahová én megyek, oda ti nem
jöhettek"? Jézus így folytatta: "Ti innen alulról vagytok, én felülről
vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok.
Azért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben, mert nem hiszitek el
rólam, hogy ki vagyok: ezért kell meghalnotok bűneitekben." Erre
megkérdezték: "De hát ki vagy te?" Jézus azt válaszolta: "Kezdettől
fogva az vagyok, amit mondok is nektek. Sokat kellene még beszélnem
rólatok, és ítéletet mondanom felettetek, mert aki engem küldött,
igazmondó; én pedig azt hirdetem a világnak, amit tőle hallottam." De
azok nem értették meg, hogy az Atyáról beszél nekik. Végül Jézus azt
mondta nekik: "Ha majd felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor
megtudjátok, hogy én vagyok, és hogy semmit nem teszek önmagamtól,
hanem azt hirdetem, amit Atyámtól tanultam. Aki küldött engem, az velem
van, és nem hagy magamra, mert én mindig azt cselekszem, amiben ő
tetszését találja." E szavak után sokan hittek Jézusban.
Jn 8,21-30
Elmélkedés:
Az előzményekben Jézus már tanított az Atyával való egységéről, arról,
hogy ő az Atya küldötte, valamint arról, hogy maga az Atya tesz
minderről tanúságot. A mai evangéliumi szakaszban e kijelentéseinek
összefoglalásaként vonja le a végső következtetést: "semmit nem teszek
önmagamtól, hanem azt hirdetem, amit Atyámtól tanultam." Ennek igazsága
majd akkor fog sokak számára világossá válni, amikor a kereszten
felemelik őt. A hitetlenség oka az, hogy ellenfelei nem akarják
megérteni őt, nem akarják elfogadni isteni származását. Mindaddig, amíg
csupán valóságos embert látunk benne, de nem hiszünk abban, hogy Jézus
valóságos Isten, nem fogunk megérteni semmit a küldetéséből, és nem fog
vágy ébredni bennünk, hogy kövessük őt. A benne nem hívők számára az Úr
figyelmeztetése így hangzik: "meghaltok bűneitekben, mert nem hiszitek
el rólam, hogy ki vagyok."
A hit és hitetlenség állnak itt egymással szemben, mint az ember
lehetséges válaszai. Amikor Jézus származásának és küldetésének titkába
beavatja az embereket, és amikor megismerteti velük az Atya üdvözítő
tervét, akkor lehetőséget ad a döntésre. Az egykori hallgatósághoz
hasonlóan mi is választás elé kerülünk: hiszünk-e benne vagy hitetlenül
elutasítjuk őt? A döntés távolabbi következménye, hogy a hitetlenek
meghalnak bűneikben és emiatt a kárhozatra kerülnek, ezzel szemben a
Jézusban hívők és a hitükben hűségesen kitartók elnyerik bűneik
bocsánatát és jutalmul az örök életet kapják.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, Istenem, szívből bánom egész életem minden vétkét, mert ezzel
rászolgáltam büntetésedre; mivel hozzád, legnagyobb jótevőmhöz hálátlan
voltam; különösen pedig azért, mert téged, végtelenül jó Istent ezáltal
megbántottalak! Ígérem, hogy életemet megjavítom, és többé nem akarok
vétkezni. Jézusom, add ehhez kegyelmedet!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180320.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/