Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt.
A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll
bűnösökkel, sőt eszik is velük" – mondták. Jézus erre a következő
példabeszédet mondta nekik:
„Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szóit apjához:
Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük
vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment
egy távoli országba. Ott léha életet élt, és eltékozolta vagyonát. Amikor
mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s ő maga is
nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az
kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a sertéseket. Szívesen megtöltötte volna
gyomrát a sertések eledelével, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába
szállt: Atyám házában hány napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én
meg itt éhen halok. Felkelek, atyámhoz megyek, és azt mondom neki; Atyám,
vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy
fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be. Azonnal útra is kelt, és
visszatért atyjához. Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a
szíve. Eléje sietett, nyakába borult, és megcsókolta. Ekkor a fiú
megszólalt: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem
vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz." Az atya odaszólt a szolgáknak:
„Hozzátok hamar a legdrágább ruhát, és adjátok rá. Húzzatok gyűrűt az
ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le.
Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és
megkerült." Erre vigadozni kezdtek.
Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a
házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és
megkérdezte: Mi történt? Megjött az öcséd, és atyád levágatta a hizlalt
borjút, mivel épségben visszakapta őt – felelte a szolga. Erre az
idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja kijött és
kérlelni kezdte. De ő szemére vetette atyjának: Látod, én annyi éve
szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És te nekem még
egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a barátaimmal. Most
pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, megjött,
hizlalt borjút vágattál le neki.
Ő erre azt mondta: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. De
most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd meghalt és
most életre kelt, elveszett és újra megkerült."
Lk 15,1-3.11-32
Elmélkedés:
Jézus példabeszéde megrendítő módon mutatja be az ifjú lázadását apja
iránt, felelőtlen döntését és könnyelmű távozását otthonából, vagyonának
elpazarlását értelmetlen élettel, valamint az idegenség és a sötétség
napjainak kilátástalanságát. Döbbenten figyelünk az események
előrehaladtára, melynek során a fiú elveszíti emberi méltóságát és
szégyellnivaló helyzetbe kerül. E mélypont, ahonnan már aligha lehet
mélyebbre süllyedni, felébreszti benne a honvágyat, eszébe juttatja az
atyai házat, ahol korábban biztonságban, szeretetben élhetett. Nem kis
bátorságra volt szüksége ahhoz, hogy útnak induljon hazafelé. Tudta, hogy
örökségének kikövetelése és távozása arcátlan cselekedet volt, ezért már
nem számított arra, hogy újra apjának fia lehet, megelégedett volna azzal
is, ha szolgának, cselédnek visszafogadja őt apja.
És ekkor jön a történet második meglepő fordulata, az apa nem utasítja el
fiát, aki korábban mélységesen tiszteletlen volt iránta, hanem
visszafogadja őt. Az apa nem feledkezett meg fiáról, méltatlan elmenetele
után is megtartotta őt szívének szeretetében.
Isten irgalmas Atyaként várja megtérésünket, bűneink megbánását. A
kiengesztelődés, a fiúi méltóság nem a mi bűnbánatunk érdeme, hanem az
irgalmas Isten ajándéka.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus, taníts meg engem arra, hogy a legkisebb dolgokban is
felfedezzem az igazi öröm, az igazi boldogság forrását! A szegénység, a
nélkülözés, a szomorúság és az üldöztetés nem lehet akadály számomra, hogy
feléd közeledjek. Sőt, éppen ellenkezőleg, ezek segítenek a leginkább
abban, hogy megtaláljalak Téged, s benned boldogságomat. Érzem közelséged,
érzem gondviselésed, érzem irgalmadat, érzem jóságodat, érzem szereteted,
s ez nekem a boldogság. Jézusom, veled mindenkinél boldogabb vagyok.
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170318.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése