Feltámadása után Jézus utoljára jelent meg az apostoloknak, és így
búcsúzott el tőlük:
„Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnapon fel kell
támadnia a halálból. Az ő nevében Jeruzsálemtől kezdve minden népnek
megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni. Ti vagytok ezeknek tanúi. Én meg
elküldöm nektek Atyám megígért ajándékát. Maradjatok a városban, míg erő
nem tölt el benneteket a magasságból."
Ezután kivezette őket Betánia közelébe, és kezét fölemelve megáldotta
őket. Áldás közben eltávozott tőlük, és fölemelkedett az égbe. Ők
leborulva imádták. Aztán nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. Állandóan
ott voltak a templomban, dicsérték és magasztalták Istent.
Lk 24,46-53
Elmélkedés:
Az Úrnak szüksége van rám
Egy Pápua Új-Guinea szigetén szolgáló misszionáriust meglátogat a rendi
elöljárója. Érdeklődve hallgatja a bennszülöttek életéről szóló
beszámolókat és járja végig a kis falvak egyszerű templomait. Szívesen
beszélget a helyiekkel. Nem a messziről jött ember bölcsességével akarja
elkápráztatni a helyieket és még jótanácsokkal sem igyekszik ellátni a
misszionáriust, hanem inkább tanulni akar, tapasztalatokat szeretne
szerezni. Maga is meglepődik azon, hogy az egyszerű emberek mennyire
fogékonyak a krisztusi igazságra, örömhírre, és mennyire önfeledten tudnak
ünnepelni a szentmisén. A látogatás során a misszionárius atya egyszerű
lakását is megnézi. A szobát szinte uralja egy hatalmas kép egy szamárról.
Mondja is az atyának: más misszionáriusok szobájában mindenhol nagyméretű
kereszteket találtam. Mit keres itt ez a szamár? Az idős atya mosolyogva
válaszolja: én vagyok a szamár, az Úr szamara. Életem során mindig azt
tapasztaltam, hogy az Úrnak szüksége van rám és én örömmel álltam
rendelkezésére.
A misszionárius története Jézus jeruzsálemi bevonulását juttatja eszünkbe,
és ő is erre utalt, amikor püspökének a szamárról beszélt. Jeruzsálembe
érkezése előtt Jézus arra kérte tanítványait, hogy menjenek be a városba,
ahol találnak majd egy szamarat és azt hozzák el neki. Ha valaki
megkérdezi őket, hogy miért viszik el a szamarat, akkor válaszolják azt,
hogy az Úrnak van rá szüksége.
Krisztus missziós parancsát csak ezzel a lelkülettel lehet teljesíteni: az
Úrnak szüksége van rám, miként egykor szüksége volt a jeruzsálemi
szamárra. Ezt a lelkületet alázat és szolgálatkészség jellemzi. Az Úr
parancsát olvassuk a mai ünnep evangéliumában, amelyet mennybemenetele
előtt mondott tanítványainak: „Az ő nevében Jeruzsálemtől kezdve minden
népnek megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni." Jézus befejezte földi
küldetését, teljesítette mindazt, amire az Atya kérte. Engedelmes,
mindhalálig engedelmes szolgának bizonyult, aki ilyen módon is példát
mutat minden követőjének, nekünk is, hogy milyen lelkülettel érdemes
Istent szolgálnunk. Soha nem kereshetjük önmagunk dicsőségét, hanem az
Egyház szándékának megfelelően kell tanúságot tennünk Isten szeretetéről.
Jézus nem csupán apostolait és egykori tanítványait kéri a tanúságtételre,
hanem bennünket is. Jézus felszólítása minden keresztény embert arra
indít, hogy elinduljunk a másik ember felé és találkozzunk vele. Isten
szeretetét, a megváltás örömhírét visszük nekik és az üdvösség útját
szeretnénk megmutatni. Mennyire csodálatos, hogy Isten munkatársai
lehetünk ebben, mert ő megbízik bennünk és számít ránk. És mennyire
csodálatos az, hogy amikor találkozunk a másik emberrel, akkor benne magát
Istent ismerhetjük fel! A világ felé elindulást és az önmagunkból való
kilépést egyaránt jelenti ez. Ha önző módon magunkba zárkózunk és csak
önmagunk világának megvédésére törekszünk, akkor aligha közvetíthetjük
Isten szeretetét. A másik emberrel való szeretetteljes találkozás Istennel
egyesít minket, mert ahol megvalósul a szeretet az emberek között, ott
jelen van Isten.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Földi küldetésedet befejezvén visszatértél a
mennybe, az Atya közösségébe, s ezzel megmutattad, hogy hová vársz
bennünket. Megígérted, hogy elküldöd a Szentlelket, aki megerősít minket a
tanúságtételben. Várjuk Szentlelked eljövetelét, aki megtanít bennünket
arra, hogy az Egyház tagjaiként az evangélium örömhírét terjesszük a
világban. E küldetésünk teljesítése közben sem feledkezünk el végső
célunkról, azaz arról, hogy a mennybe jussunk.
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160508.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése