Abban az időben: Jézus elment hazulról és leült a Genezáreti-tó partján.
Hatalmas tömeg gyűlt össze, ezért beült egy csónakba, a tömeg pedig ott
állt a parton. Ekkor példabeszédekben sok mindenre oktatta őket: „Íme,
kiment a magvető vetni. Amint vetett, némely szem az útszélre esett.
Jöttek az ég madarai, és ezeket mind megették. Némely szem kövek közé
esett, ahol nem volt elég termőföld. Ezek hamar kikeltek, hisz nem volt
mély a föld. Majd amikor a nap fölkelt és forrón tűzött, kiégtek, mert nem
volt gyökerük. Voltak szemek, amelyek tövisek közé estek, és amikor nőni
kezdtek, a tövisek elfojtották őket. De a többi szem jó földbe hullott, és
termést hozott: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik
harmincszorosat. Akinek füle van a hallásra, hallja meg!"
Mt 13,1-9
Elmélkedés:
A magvetőről szóló példabeszédben a magok különböző helyekre hullanak.
Kövek, tövises bogáncsok közé vagy éppen az útszélre. De ez csupán a
mellékhatás, mert a magok többsége jó földbe hull. Valamivel később
tanítványai kérésére Jézus elmondja a példázat értelmét. Ezek szerint a
jelképes történet az Isten igéjéről és annak hirdetéséről szól.
Vizsgálhatnánk, hogy mások hogyan fogadják Isten üzenetét, de ez aligha
szolgálná lelkünk fejlődését. Nem is ez a feladatunk. Inkább azon érdemes
elgondolkoznunk, hogy bennem milyen talajra talál Isten szava?
Talán keményre taposott útszél vagyok? Ha rövid ideig szívesen hallgatom a
tanítást, de aztán hamar el is felejtem annak tartalmát, akkor útszélhez
hasonlít lelkem, Isten szava nem tud bennem gyökeret ereszteni. Vagy talán
sziklakemény szívembe hull a mag? Ha úgy gondolkodom, hogy mindent
meghallgatok, de bennem ugyan nem fog gyökeret verni, hatást elérni a
tanítás, akkor sziklás talajra hull a mag bennem. Vagy talán tövises a
lelkem, s nem törődöm azzal, hogy a mindennapi gondok tövise elnyomja
bennem a tanítás jó magját? Jó föld is lehetek. Képes vagyok sokszoros,
akár százszoros termést hozni.
A magvetők, az igehirdetők számára is fogalmazzunk meg egy tanulságot: ne
várjunk gyors eredményt, gyors lelki növekedést, hiszen mindennek megvan a
maga természetes rendje. A kitartó, hűséges, de esetleg lassúbb fejlődés
sokszor többnek bizonyul a hirtelen lelkesedésnél, amely hamar véget
érhet. Isten szava nem mindig a legideálisabb körülmények között növekszik
az emberi szívekben, hiszen sokszor ki van téve az idők viharainak.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Atyánk, Fiadat, Jézust elküldted közénk, hogy örömhírt hozzon mindenkinek.
Az ő számára senki sem idegen. Betegségeinkből, gyöngeségeinkből,
bűneinkből ma is kiálthatunk hozzá: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
Kérünk, erősítsd bennünk a hitet, hogy gyógyulást lelkünknek egyedül tőle
nyerhetünk. Kérünk, ne engedd, hogy szívünk megkeményedjék. Add, hogy
készek legyünk mindig őszinte köszönetet mondani Neki, aki nem taszít el
magától soha senkit, s aki azért jött közénk, hogy mindannyiunknak élete
legyen.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130724.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése