[Napi e-vangelium] 2018-02-20

2018. február 20. - Kedd

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Amikor imádkoztok,
ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy
akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket!
Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek
őt. Ti tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek;
és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek,
mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem
bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek
bűneiteket."
Mt 6,7-15
Elmélkedés:
Tanítványai kérésére Jézus a mennyei Atyához szóló imádságot mond,
tanít övéinek, erről olvasunk a mai evangéliumi részletben. A Miatyánk
imádság után pedig annak egyik kérését fejti ki részletesebben,
mégpedig azt, amelyik a megbocsátásról szól. Mindenki olyan mértékben
részesül Istentől a megbocsátásban, amilyen mértékben ő bocsát meg
ellene vétő felebarátjának.
Az Egyház küldetése minden korban az, hogy folytassa az Úr Jézus
munkáját. Ennek részeként az igehirdetés főként a nagyböjti időszakban
nem hallgathat a megtérés fontosságáról, hanem arra irányul, hogy az
emberi szívekben felélessze a bűnbánatot és emlékeztesse a bűnbánókat
Isten végtelen irgalmára, amely nagy ajándék számunkra. A bűn
személyiségének legmélyén sebzi meg az embert, aki ettől a
sebzettségtől egyedül Isten gyógyításának köszönhetően tud
megszabadulni. Jószándékkal és kellő tapintattal hívjuk fel az emberek
figyelmét arra, hogy nem a bűnök tagadása, hanem azok őszinte
beismerése vezet ahhoz, hogy Isten elé tegyük azokat. Emlékeztetnünk
kell arra is, hogy a keresztény ember bűnbánata csak akkor valódi, ha
Isten iránti szeretetből és nem csupán félelemből, a bűnökért járó
büntetéstől való félelemből fakad. A bűnbánónak komolyan kell
törekednie arra, hogy levesse magáról a régi embert és újjászülessen
Krisztusban.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus, te kicsinnyé lettél, amikor Isten létedre emberi
testet vettél fel és közöttünk éltél. Egész életeddel példát adtál
nekünk a kicsik alázatos szolgálatára. Taníts minket arra, hogy
felismerjünk téged minden emberben, a kicsinyekben is és téged
szolgáljunk mindenkiben!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180220.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/