[Napi e-vangelium] 2018-01-07

2018. január 7. - Vasárnap, Urunk megkeresztelkedése

Abban az időben Keresztelő János ezt hirdette: "Aki utánam jön,
hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam
a saruszíját. Én vízzel keresztellek titeket, ő pedig Szentlélekkel
keresztel majd meg benneteket!" Ezekben a napokban történt, hogy eljött
Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelkedett Jánosnál a
Jordánban. És mindjárt, amint feljött a vízből, látta, hogy megnyílik
az ég, és a Lélek, mint egy galamb, leszáll rá. Az égből pedig szózat
hallatszott: "Te vagy az én szeretett Fiam, benned kedvem telik!"
Mk 1,7-11
Elmélkedés:
Isten gyermeke
Jézus megkeresztelkedésének jelenetét olvassuk a mai evangéliumban. A
leírás szerint a Jordán folyónál Keresztelő János és Jézus áll
egymással szemben. Amikor még meg sem születtek, tehát még mindkettőjük
édesanyja méhében volt, akkor már találkoztak egymással, ahogyan erről
Szent Lukács evangélista beszámol Mária Erzsébetnél tett látogatása
alkalmával (vö. Lk 1,39-56). Ezen kívül most találkoznak először. De
hallottak már egymásról. Jézus értesülhetett János életviteléről és
tevékenységéről. Tud arról, hogy János a bűnbánat keresztségét hirdeti
és megkereszteli az embereket, mert az emberek elvitték hozzá János
hírét. János is tud Jézusról, de nem az emberi beszámolókból, hanem az
isteni kinyilatkoztatásból. Isten személyesen vele közli küldetését,
hogy készítse elő a Messiás, a Megváltó érkezését a nép körében. János
tudja, hogy az ő fellépése után olyan személy jön, aki nagyobb lesz
nála.
Most tehát találkoznak. Jézus János előtt áll, akinek eljövetelét
ezidáig hirdette. És Jézus előtt áll az, akinek különleges életvitele
sokak érdeklődését felkelti. Most végre találkoznak, az előfutár és a
Messiás, a Keresztelő és aki keresztelkedni akar. János már sokakat
megkeresztelt, de most olyat tapasztal, amit korábban sosem. Amikor
Jézus megkeresztelkedik és felemelkedik a vízből, a megnyíló égből a
Szentlélek ereszkedik le rá galamb alakjában. Eközben az égből a
mennyei Atya szava, tanúságtétele hangzik Jézus személyére vonatkozóan:
"Te vagy az én szeretett Fiam, benned kedvem telik!" Nem tudjuk
biztosan, hogy a jelenlévők közül mások is látták-e ezt és hallották-e
az égi hangot, de az biztos, hogy János látta és hallotta. János ebből
tudja, hogy ez a találkozás fordulatot jelent. Az ő küldetése véget
ért, most kezdődik Jézus fellépése. Milyen megnyugtató lehetett János
számára, hogy láthatta azt, akinek jövetelét hirdette! Milyen
megnyugtató volt, hogy saját küldetését teljesítette, megtette mindazt,
amit Isten kívánt tőle! Milyen öröm töltötte el Jánost! Ez a
beteljesedett élet öröme. Az Isten szolgálatában álló ember öröme. A
küldetését hűséggel teljesítő ember öröme. Az isteni ígéret
megvalósulását megélő ember öröme.
Nem tudjuk biztosan, hogy a későbbiekben találkoztak-e még személyesen.
Az biztos, hogy hallottak egymásról, figyelemmel kísérték egymás
tevékenységét. Amikor János már börtönbe került, akkor onnét küldi el
tanítványait ezzel a kérdéssel: "Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást
várjunk?" (Lk 7,20). És Jézus sem feledkezik meg az előfutárról. A
küldöttek távozása után így beszél a népnek róla: "Asszonyok szülöttei
között nincs nagyobb próféta mint Keresztelő János" (Lk 7,28). Azt
biztosan állíthatjuk, hogy János befejezettnek tekinti küldetését, a
háttérbe vonul, hogy átadja a helyet Jézusnak. Így valósul meg, amit ki
is mondott: "Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem" (Jn
3,30).
Elmélkedésünk befejezéseként fogalmazzuk meg röviden a mai ünnep
üzenetét! A keresztség szentségében való részesedés a hit kifejezése,
az ember válasza Istennek. Amikor a húsvéti szertartás keretében évente
megújítjuk keresztségi fogadalmunkat, akkor megerősítjük Istenbe vetett
hitünket és újra ígéretet teszünk arra, hogy engedelmeskedünk neki.
Ugyanakkor a keresztségben Isten gyermekévé fogadja a megkeresztelt
embert. Életünk minden napján éljünk úgy, hogy méltók legyünk Istennek
a szeretetére, aki gyermekévé fogadott minket!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! A te küldetésed az emberek megtérésére irányul,
arra, hogy szakítsunk bűnös életünkkel, lélekben újjászülessünk és a
mennyei Atya kedves gyermekei legyünk. Amikor megkereszteltek minket,
akkor a mennyei Atya gyermekei lettünk, de azóta bűneinkkel újra és
újra kiszakítjuk magunkat az ő szerető karjaiból. Amikor viszont
bűnbánatot tartunk, akkor mindig engedjük, hogy az irgalmas Isten
átöleljen minket. Vezess minket őszinte, az Isten iránti szeretetből
fakadó bűnbánatra!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180107.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/