2017. december 27., szerda

[Napi e-vangelium] 2017-12-27

2017. december 27. - Szerda, Szent János apostol és evangélista

A hét első napján (Húsvétvasárnap), kora reggel, Mária Magdolna
elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett,
és hírül adta nekik: "Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova
tették!" Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett.
Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint
Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott
gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta
az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem
volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen.
Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta
mindezt és hitt.
Jn 20,2-8
Elmélkedés:
Szent János apostolt, a negyedik evangélium szerzőjét ünnepeljük a mai
napon, aki a keresztény hagyomány szerint az apostolok közül
egyedüliként nem lett vértanú. Bár még a karácsonyi időszakban vagyunk,
Szent János ünnepének evangéliuma gondolatban a húsvéti eseményekhez
vezet minket, Jézus üres sírjához. Amikor Mária Magdolna elmondja az
apostoloknak, hogy az Úr sírja üres, akkor Péter és János azonnal a
sírhoz futnak, meg akarnak győződni arról, hogy a hír valóban igaz. Az
üres sírhoz érkezés János számára meghatározó élmény. Péter számára is,
de most figyeljünk csak Jánosra. Az eseményre, a futásra és az üres sír
látványára évtizedekkel később is határozottan, pontosan emlékszik.
Élményét és annak hatását egyetlen rövid mondatban foglalja össze:
"Látta mindezt és hitt."
A mi életutunk is a jászoltól az Úr üres sírjáig vezet. Ez a hit útja
számunkra. A gyermekben megcsodáljuk a Megváltót, aki aztán a
kereszten, halálában valósítja meg a megváltást. Isten Fia, Jézus
gyermekként született meg, s a kereszthalál pillanatában Isten hatalmas
Fiának bizonyult. De története nem ér véget halálával, mert az Atya
feltámasztja őt az örök életre. Jánosnak elég volt néhány egyszerű jel,
az üres sír, az otthagyott leplek, hogy higgyen. Bennem mi ébreszti fel
a hitet?
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Mennyei Atyánk! Te az idők teljességében elküldted Fiadat emberi
világunkba, hogy soha ne érezzük magunkat egyedül, hanem
megtapasztaljuk, hogy velünk vagy. Segíts minket, hogy a betlehemi
Gyermekben a hit szemével felismerjük Megváltónkat és Üdvözítőnket! Ő
hozza el számunkra a békességet és a boldogságot, és reményt gyújt
mindannyiunk szívében. E Gyermek nélkül és az általa hozott békesség és
szeretet nélkül nincs ünnep, nincs karácsony. Add, hogy az emberek
szerte a világon rátaláljanak Fiadra!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20171227.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum