2017. november 12., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2017-11-12

2017. november 12. - Évközi 32. vasárnap

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak:
A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és
kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak.
A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak
azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s
ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás
hangzott: "Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!" Erre a szüzek mindnyájan
fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat:
"Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!" Az okosak
ezt válaszolták: "Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen.
Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!" Míg azok
vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak,
bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett
a többi szűz is. Így szóltak: "Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!" De ő
így válaszolt: "Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket!"
Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
Mt 25,1-13
Elmélkedés:
Éberség és előrelátás
Az egyházi év végéhez közeledve egyre inkább előtérbe kerül az a
gondolat, hogy éberen várakozzunk és mindig legyünk készen az Úrral
való találkozásra. A tíz hajadonról szóló hasonlat egyrészt az
éberséget, másrészt a jócselekedeteket állítja a középpontba, mint
követendő magatartást. Legyünk éberek, nehogy olaj nélkül, üres
lámpával, üres kézzel, jócselekedetek nélkül álljunk, amikor az Úr
megérkezik hozzánk. Jézus példabeszéde szerint azok számítanak okosnak
és bölcsnek, akik éjszaka közepén álmukból felébredve is azonnal készen
állnak. Az éberség, a készenlét és az előrelátás mellett az ő
jócselekedeteiket jelképező olaj is fontos elem. Ez nem megosztható,
azaz saját érdemeimet nem tudom másra átruházni, jószándékomat és
jócselekedeteimet nem tudom másnak átadni. Éppen ezért az okosak
magatartása nem tekinthető önzésnek, hanem felelősségteljes döntés,
mert ha adtak volna az olajból, ők sem mehettek volna be a vőlegény
ünnepére. Ha valaki a jócselekedetek elmulasztása miatt nem jut be a
mennyországba, hanem a kárhozatra kerül, az ne másokat hibáztasson
emiatt!
A balgák esete komoly figyelmeztetés számunkra. Nem gondolták, hogy
esetleg többet kell várakozniuk. Nem gondoltak arra, hogy kevés lehet
az olajuk, nem gondoskodtak többről. Mentségükre felhozhatnánk, hogy
egy váratlan eset állt elő, rajtuk kívül álló ok lépett fel, nem ők
hibásak azért, hogy késett a vőlegény. Mások hibája miatt miért ők
kapják a büntetést? Gyenge lábakon áll ez a védekezés, ugyanis a többi
szűz gondolt a késés lehetőségére és gondoskodtak tartalék olajról. Ők
sem tudták előre, hogy késni fog a vőlegény, de számítottak rá, hogy ez
sincs kizárva. A balgák is gondolhattak volna erre, megtehették volna
ugyanezt. Elvesztették annak lehetőségét, hogy részt vegyenek a
vőlegény ünnepén. Elmulasztották az alkalmat. Hiába hivatkoznak arra,
hogy ők is meghívottak és hiába kérnek bebocsátást utólag, a vőlegény
elutasítja őket: "Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket!"
Emberileg talán könyörtelennek tűnik az elutasítás, de ne essünk abba a
hibába, hogy a vőlegényt kezdjük el hibáztatni a balgák mulasztása
miatt! Ha valaki a saját bűnös élete és a szeretet elmulasztása miatt
nem jut be a mennyországba, hanem a kárhozatra kerül, az ne Istent
hibáztassa emiatt!
A bölcs előrelátás azt jelenti, hogy állandóan gondolunk az Istennel
való végső találkozásra. Ez a jövőben biztosan bekövetkező találkozás
hatással van jelen életünkre, azaz állandóan szemünk előtt tartjuk azt,
hogy mit kell megtennünk üdvösségünkért, amely halálunk és
feltámadásunk után vár ránk. Az időpontot nem tudhatjuk előre. Az is
biztos, hogy az esemény egyszeri lehetőség lesz számunkra. Az örök
életre való feltámadásban mindazok részesülnek, akik megőrizték a
Krisztussal való közösséget és nem tértek le a hit útjáról. Akik
hűségesek maradnak Krisztushoz, és éberen várják őt, azoknak nem kell
attól félniük, hogy bezárul előttük a mennyország ajtaja. A mennybe
való belépőjegynek az ember jócselekedetei számítanak, mindaz a
szolgálat, amit önzetlenül végzünk másokért, embertársainkért.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! A szeretet köt bennünket hozzád, amely szeretet
a jegyesi és a hitvestársi kapcsolat és minden emberi kapcsolat alapja.
A te vendégednek tartjuk magunkat, és örülünk annak, hogy meghívottak
vagyunk, mert hívásod a te szereteted jele. Együtt élni, ünnepelni
veled, erre kaptunk mindannyian meghívást. Személyes felelősségünk,
hogy mennyire vagyunk előrelátóak és felkészültek. Könnyelműségünk akár
végzetes is lehet. Adj nekünk okosságot és bölcsességet, hogy lelkünk
égő mécsesével várjuk eljöveteledet!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20171112.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum