2016. július 30., szombat

[Evangelium] 2016-07-30

2016. július 30. – Szombat

Amikor Heródes Antipász, a negyedes fejedelem meghallotta a Jézusról szóló
híreket, azt mondta szolgáinak: „Ez Keresztelő János: ő támadt fel a
halálból, azért van ilyen csodatevő ereje." Heródes ugyanis annak idején
elfogatta Jánost, bilincsbe verette és börtönbe vetette Heródiás miatt,
aki fivérének, Fülöpnek a felesége volt. János ugyanis figyelmeztette:
„Nem szabad őt feleségül venned!" Heródes emiatt ki akarta végeztetni
Jánost, de félt a néptől, mert prófétának tartották őt. Amikor Heródesnek
születésnapja volt, Heródiás leánya a vendégek előtt táncolt. Ez nagyon
megtetszett Heródesnek, ezért esküvel ígérte, hogy bármit is kér, megadja
neki. A leány, mivel anyja már előre kioktatta, így szólt: „Add nekem egy
tálon Keresztelő János fejét!" Erre a király elszomorodott, de esküje és a
jelenlevő vendégek miatt megparancsolta, hogy adják oda neki (Keresztelő
János fejét). Erre elküldvén lefejeztette Jánost a börtönben. Fejét
elhozták egy tálon, és odaadták a leánynak; ő meg elvitte anyjának. Akkor
János tanítványai eljöttek, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd
felkeresték Jézust, és mindezt hírül adták neki.
Mt 14,1-12

Elmélkedés:

A keresztény igehirdetés előszeretettel állítja párhuzamba Keresztelő
János és Jézus életét, illetve halálát. A mi szempontunkból most azt
érdemes kiemelni, hogy mindketten a megtérésre való felszólítással kezdték
meg küldetésüket. A bűnbánattartás, mint az Istenhez való közeledés jele
és feltétele a későbbiekben is jelentős szerepet játszott tanításukban.
Keresztelő János eredményes munkáját az jelzi, hogy emberek tömegei mentek
hozzá, hogy a bűnbánat jeleként megkeresztelkedjenek nála. Jézus pedig
számos alkalommal kijelentette, hogy küldetése a bűnösökhöz is szól és van
hatalma a bűnök megbocsátására.
Helyesnek tűnik az a megállapítás, hogy ha csak a bűnt ítélték volna el és
nem beszéltek volna az ember felelősségéről, akkor Jánost nem fejezték
volna le és Jézust nem feszítették volna keresztre. Napjainkban is divat a
bűnről, mint az embertől független tényezőről beszélni, de téves minden
ilyen nézet. A bűnt mindig az ember követi el, aki felelős tettéért. Ez
nem a bűnös elítélését jelenti, hanem következetes felszólítás arra, hogy
az ember felelős minden bűnös cselekedetéért és vállalni kell annak
következményeit. Ugyanakkor azt az üzenetet is közvetítenünk kell a
bűnösök felé, hogy Isten nem büntetni akarja őket, hanem mindenkor
irgalmas és megbocsát. A bűntől való megszabadulás lehetőségét Isten
mindenkinek a szentgyónásban kínálja fel.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Ha előítéletekkel vagy hitetlenséggel közelednénk
feléd, félreismernénk téged. Te közülünk való valóságos ember és közénk
jött valóságos Isten vagy. Emberként élted földi életed, emberként
viselted el a szenvedéseket és a halált, megmutatva, hogy miként kell
emberként élnünk. Jöjj, taníts bennünket az igazságra és vezess minket az
örök életre! Taníts minket a hitre, hogy hitetlenségünk ne akadályozza,
hogy közöttünk is csodát tegyél! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz
méltóan éljünk!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160730.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum