Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt.
Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva
eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt: „Miért tesztek olyant, ami
szombaton tilos?"
Jézus válaszolt nekik: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival
együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett,
és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna
szabad megenniük." Majd hozzátette: „Az Emberfia ura a szombatnak is."
Lk 6,1-5
Elmélkedés:
Újabb vitás kérdés merül fel Jézus és a farizeusok között, amelynek témája
ezúttal a szombati nyugalomra és munkaszünetre vonatkozik. A farizeusok
munkának minősítették azt, hogy Jézus tanítványai néhány kalászt letéptek
és a magokat megették. E tevékenység szerintük az aratáshoz és a
csépléshez hasonlított, amely vélekedésben bőven van túlzás. Vitát
kezdeményező kérdésükben megmutatkozik a kicsinyesség, amelyet ők
természetesen nem annak tekintettek, hanem a törvények és a hagyomány
pontos megtartásának. A vita látszólag a tanítványok ellen irányul,
valójában a farizeusok Jézust teszik felelőssé a tanítványok
viselkedéséért, ezért fordulnak kifejezetten hozzá.
Jogos-e ez esetben a vádaskodás? Aligha, s ezt maga Jézus teszi
egyértelművé. Nem arról van szó, hogy Jézus és tanítványai semmibe veszik
azokat a törvényeket és előírásokat, amelyek évszázadok óta a szombati
nyugalom és pihenés megtartását szolgálják, hanem arról, hogy a helyzetet
másként értékelik. A szombati nyugalmat szolgáló törvények ugyanis nem
kényszeríthetnek senkit például éhezésre, márpedig jelen helyzetben a
tanítványok csupán éhségüket akarták csillapítani a néhány mag
elfogyasztásával.
Meglátom-e Isten törvényeinek értelmét és kész vagyok-e engedelmesen
haladni Isten parancsainak útján?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenem, kell a vihar. Te seprűzöd ki vele világunkat. Feneketlen
mélységekbe és hatalmas magasságokba készteted tekintenünk, melyek közé
bele van akasztva ez a föld, s rajta mi, emberek. Új meglátásokban van
részünk, új érzések fakadnak lelkünkben. Vajúdik a világunk. De bizalmunk
nem rendül meg benned: a vihart lecsendesíted, és ha sok gyötrelem között
is, de biztosan születnek tisztultabb és melegszívű lelkek.
Prohászka Ottokár nyomán
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150905.mp3
References
Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-09-05
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése