Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett
köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két
bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát
az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé
beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet. Amikor
befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: „Evezz a mélyre, és vessétek ki
a hálótokat halfogásra." „Mester – válaszolta Simon –, egész éjszaka
fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót." Meg
is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a
másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok
odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt.
Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt:
„Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok." A szerencsés halfogás
láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot
és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött
Simonba: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel." Erre partra vonták
hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust.
Lk 5,1-11
Elmélkedés:
Simon Péter háza után halászbárkája kap jelentőséget azáltal, hogy Jézus
tanításának helyévé válik. A tény, hogy Jézus az ő bárkájából tanítja a
népet, ismét kiemeli Péter elsődleges szerepét, és ez a kiemelkedő szerep
folyamatosan erősödik Lukács evangéliumában. Péter ugyanis e jelenetben
csupán egy bárkatulajdonos, majd a sikeres halászat után meghívást kap az
emberhalászatra, a későbbiekben pedig, mint a krisztusi közösség hajójának
kormányosa, első vezetője áll előttünk.
A jelenet leírásában Jézus tanítása és annak pozitív fogadtatása csak
röviden kerül megemlítésre, mert az evangélista inkább arra szeretné
irányítani figyelmünket, hogy az Úr miként kerül kapcsolatba első
tanítványaival és hogyan hívja meg későbbi apostolait. Jézus szavának most
is jelentősége van, és annak ereje megmutatkozik Péter kijelentésében: „de
a te szavadra kivetem a hálót" (Lk 5,5). Ha más mondaná, meg sem tenné, de
ő már ismeri Jézus szavának hatékonyságát, bízik abban, hogy a szó most is
meghozza eredményét. Bár tapasztalt halászként eszébe sem jutna ilyen
időben halászni, mégis megteszi, mégpedig azért, mert Jézus mondja ezt
neki, Jézus kéri ezt tőle. Péter viselkedésében tehát megjelenik az isteni
szónak való engedelmesség.
Kész vagyok-e engedelmeskedni az Úr szavának?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenem! Tűz vagy. Szüntelenül égsz, de el nem égsz soha. Tűz vagy.
Fölemészted minden szűkkeblű önzésünket. Tűz vagy. Fényednek köszönöm,
hogy megismertem igazságodat. Szépség vagy minden szépség fölött.
Újjáteremtettél Fiad vérében, s ebben az újjáteremtésben ismertem meg,
hogy szerelmese vagy teremtményed szépségének.
Sienai Szent Katalin
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150903.mp3
References
Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-09-03
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése