Az Egyiptomból való kivonulás idején a választott nép elhagyta a Hór
hegyét, és Edom földjét megkerülve a Vörös-tenger felé haladt.
A nép azonban belefáradt a vándorlásba, és zúgolódni kezdett Isten és
Mózes ellen:
„Miért hoztál ki minket Egyiptomból, azért, hogy meghaljunk itt a
pusztában?
Nincsen kenyér, nincsen ivóvíz,
és unjuk már e semmit érő manna-étket is!"
Az Úr ekkor mérges kígyókat küldött a népre, s ezek megmarták őket,
úgyhogy Izrael fiai közül sokan meghaltak.
Erre Mózes elé járultak, és így kérlelték őt:
„Vétkeztünk, lázadoztunk Isten ellen és teellened.
Imádkozzál, hogy a kígyókat vegye el tőlünk az Úr!"
Mózes tehát közbenjárt a népért, és az Úr így válaszolt:
„Csináltass egy rézkígyót, és tűzd ki jelül egy fára.
Akit marás ért és rátekint, az életben marad."
Csináltatott is Mózes egy rézkígyót, és kitűzte jelül egy fára.
Akit megmartak a kígyók, de föltekintett a rézkígyóra, az életben maradt.
Szám 21,4b-9
Zsoltár: Válasz: El ne feledjétek * Urunknak nagy tetteit!
Előénekes: Figyelj tanításomra, népem, * hallgassatok ajkam igéire.
Példabeszédekre nyitom meg ajkam, * ősidők titkait hirdetem nektek.
Hívek: El ne feledjétek * Urunknak nagy tetteit!
E: Amikor öldökölte őket, † keresni kezdték őt, * megtértek, és hozzá
siettek.
Ráeszméltek, hogy Isten a kősziklájuk, * a fölséges Isten a szabadítójuk.
H: El ne feledjétek * Urunknak nagy tetteit!
E: Szájukkal azonban hamisan szóltak, * és nyelvükkel hazudtak neki.
Nem volt őszinte hozzá szívük, * s nem maradtak hűek szövetségéhez.
H: El ne feledjétek * Urunknak nagy tetteit!
E: De ő mégis megkönyörült rajtuk, * elengedte bűnüket, és nem szórta szét
őket.
Újra meg újra fékezte haragját, * nem engedte fellobbanni indulata
lángját.
H: El ne feledjétek * Urunknak nagy tetteit!
Zsolt 77,1-2.34-35.36-37.38
Szentlecke:
Testvéreim! Krisztus Jézus, mint Isten, az Istennel való egyenlőséget nem
tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem
szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az
emberekhez. Megalázta önmagát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a
kereszthalálig.
Ezért Isten fel magasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely fölötte
van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben,
a földön, és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten
dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.
Ez az Isten igéje.
Fil 2,6-11
Evangélium:
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a
mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben
van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az
Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert
úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki
benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte
Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a
világ.
Jn 3,13-17
Elmélkedés:
A kereszt megtalál
A mai ember sokszor tűnik a cselekvés és az állandó tevékenykedés
megszállottjának. Sok esetben igaz ez az egyházi életre is. A tervezés, a
gondos előkészítés és a megvalósítás valóban fontos és elengedhetetlen. De
valóban ez viszi előbbre Egyházunk életét? Ha igennel válaszolnánk erre,
akkor az emberi tevékenységet nagyobbra értékelnénk, mint Isten művét.
Fel kell fedeznünk, hogy a keresztény ember és az egész Egyház sorsát
Krisztus szenvedése és keresztje határozza meg, s mindazoknak a benne
hívőknek a szenvedése, akik az ő keresztjéből merítettek erőt a
megpróbáltatások elviseléséhez. Bármilyen programot vagy tervet készítünk,
mindennek Krisztus keresztjéből kell kiindulnia, s ehhez kell csatlakoznia
a mi áldozatvállalásainknak. Jézus keresztútja azt mutatja, hogy az
elesésekből fel lehet állni, s tovább lehet haladni. Nem elegendő
számunkra, ha például a nagyböjti időben évente egyszer átelmélkedjük
Jézus szenvedésének útját, hanem minden nap fel kell vennünk életünk
keresztjét, hogy utunkat végigjárva eljuthassunk a feltámadásra.
Ma, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén Isten üdvözítő tervéről és
annak megvalósulásáról olvashattunk az evangéliumban. Ezek szerint „Isten
azért küldte el Fiát a világba, hogy általa üdvözüljön a világ." Krisztus
keresztjében felismerni az üdvösség eszközét és csak a megfeszített Jézus
Krisztusról tudni, ez jelenti Szent Pál apostol számára az igazi
bölcsességet, s ez útmutatás lehet minden kereszténynek. Ezt az igazi
bölcsességet szeretnénk mindannyian elsajátítani, amikor a mi Urunk
keresztjére tekintünk, s valahányszor előtte imádkozunk. Sok titkot rejt e
kereszt, de a Megfeszítettet szemlélve megérthetjük, hogy számunkra is
csak a szenvedésen és a halálon át vezet út az örökkévalóságba.
Időnként a kereszt útjában van valakinek. Olvasom a hírt, hogy
Franciaországban egy ápolónővér okozott országos riadalmat azzal, hogy
nyakláncán egy kis kereszt függött. Mit keres egy kórházban kereszt? Más
alkalommal egy tanár nehezményezte, hogy kereszt függ annak a teremnek a
falán, ahol a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Mit keres egy iskolában
kereszt? Valószínűleg nem az ellenzők szemét bántja, hanem a
lelkiismeretüket. Nehezükre esik a keresztre nézni, mert akkor önmagukba
kellene nézniük. Mert Krisztus keresztje már csak ilyen: önmagával
szembesíti az embert. Előtte elnémul, aki máskor a maga emberi
bölcsességét hirdeti. Előtte kicsinek érzi magát az is, aki földi
hatalommal rendelkezik.
Szent Pál apostol arról írt egykor, hogy egyeseknek botrány, másoknak
ostobaság a kereszt, a hívőknek viszont Isten ereje és bölcsessége (vö.
1Kor 13,24). Titokzatos erő rejlik benne, mert Isten Fia hordozta, őt
feszítették rá, és ő halt meg hozzá szegezve. Ez Krisztus keresztjének
titka.
A hitetlen világ évezredek óta birkózik a kereszttel. A hitetlen ember
küzd a kereszttel. Nem akarja látni sehol. Nem akarja hordozni soha. Nem
akarja elfogadni. A keresztet elfogadni csak a szeretet képes. Mert
Krisztus is szeretetből fogadta el. A kereszt megtalál minket. Le lehet
vetetni egy keresztet az iskolák és kórházak faláról. El lehet
távolíttatni a nyakláncokról. De a kereszt mégis megtalál minden embert.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Istenem! Szenvedésed és kereszthalálod szemlélése annak megvallására
ösztönöz, hogy te vagy az Úr, az Atya engedelmes Fia, te vagy a Megváltóm.
Halálod nem volt értelmetlen, hanem meghozta minden ember számára az
üdvösséget. Haláloddal tökéletes módon megvalósult az Atya üdvözítő
szándéka. Taníts engem a kereszthordozásra!
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140914.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése