2014. szeptember 13., szombat

[Evangelium] 2014-09-13

2014. szeptember 13. – Szombat

Testvéreim! Óvakodjatok a bálványimádástól! Értelmes emberekhez beszélek.
ítéljétek meg magatok, amit mondok!
Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde Krisztus vérében való
részesedés? És a kenyér, amelyet megtörünk, nemde a Krisztus testében való
részesedés? Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mert mindnyájan
egy kenyérből részesülünk.
Nézzétek csak Izrael népét! Akik az áldozati húsból esznek, az ószövetségi
oltárról részesednek. Ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy a pogány
áldozati hús vagy a bálvány valamit ér. Dehogy! Amit a pogányok áldoznak,
azt nem Istennek, hanem az ördögnek áldozzák. Igazán nem óhajtom, hogy
közösségre lépjetek a gonosz lélekkel. Ti nem ihatjátok az Úr kelyhét is,
meg a sátán kelyhét is. Nem részesedhettek az Úr asztaláról meg a gonosz
lélek asztaláról. Vagy talán magunkra akarjuk ingerelni az Urat? Talán
erősebbek vagyunk nála?
1Kor 10,14-22

Zsoltár: Válasz: Bemutatom néked, Uram, * a dicséret áldozatát. (17a.
vers.)
Előénekes: Az Úrnak mit adhatnék * mindazért, amit nékem adott?
Veszem az üdvösség kelyhét, * és az Úr nevét hívom segítségül.
Hívek: Bemutatom néked, Uram, * a dicséret áldozatát.
E: Bemutatom neked a dicséret áldozatát, * és az Úr nevét hívom
segítségül.
Megadom az Úrnak, amit fogadtam, * egész népének színe előtt.
H: Bemutatom néked, Uram, * a dicséret áldozatát.
Zsolt 115,12-13.17-18

Evangélium:
Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Nincs jó fa, amely rossz
gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. Minden fát
gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek a tövisbokorról fügét, sem a
tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót
hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő. Hiszen a szív
bőségéből szól a száj! Miért mondjátok nekem: „Uram, Uram!" – ha nem
teszitek, amit mondok?
Megmondom nektek, kihez hasonlít az, aki hozzám jön, hallgatja
tanításomat, és tettekre is váltja: hasonlít ahhoz a házépítő emberhez,
aki mélyre ásott, és az alapot sziklára rakta. Jött az árvíz, rázúdult a
házra, de nem tudta azt összedönteni, mert jó alapra épült. Aki viszont
hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz az emberhez,
aki házát alap nélkül építette a puszta földre. Amikor rázúdult az árvíz,
háza azonnal összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
Lk 6,43-49

Elmélkedés:

A mai örömhír szerint Jézus a sziklára építő okos emberhez hasonlítja
azokat, akik hallgatják és megvalósítják tanítását. Kijelentése tehát két
elemet foglal magába: tanításának figyelmes hallgatását, megismerését,
valamint azt az életmódot, amely e tanításhoz igazodik. A keresztény ember
életében a kettő szorosan összetartozik, s egyik sem hiányozhat a hiteles
krisztusi élethez.
Az elbizakodottságnak jele volna, ha valaki azt állítaná magáról, hogy
keresztényként él, ugyanakkor nem törekszik arra, hogy Jézus tanítását
napról napra egyre jobban megismerje. Természetesen az sem lehet elegendő,
ha valaki jól ismeri mindazt, amit Jézus elvár követőitől, de mindennapi
életében egészen másként cselekszik.
A szakasz másik hasonlata a fáról és gyümölcséről, megerősíti az előbbi
mondanivalóját. Külső cselekedeteink visszatükrözik belső világunkat,
gondolkodásmódunkat és szándékainkat. Pontosan elárulják, hogy mi lakik a
szívünkben. Ezzel kapcsolatban mondja Jézus: a jó fa jó gyümölcsöt terem,
a rossz fa pedig rosszat. Ha Jézus tanítása szerint élünk, azaz
viselkedésünkkel, mindennapi magatartásunkkal, szavainkkal és tetteinkkel
egyaránt őrá igyekszünk hasonlítani, akkor jó gyümölcsöket teremhetünk
lelkiekben, amelyek egyrészt a saját üdvösségünket szolgálják, másrészt
mások javára lehetünk velük. Életemet akkor alapozom valóban őrá, ha
tanítását tettekre váltom.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Én irgalmas Uram, én jó Istenem! Bárcsak juttatnál nekem a szent forrásnak
vizéből, hogy az élő vizek kútjából igyam, azokkal együtt, akik Téged
szomjaznak! Ott laknék én is az égi honban, öröké ujjongva jóságodban, és
mondanám boldogon: Mily édes az Élő Vizek forrása, amely az öröklétre
fakad, és soha-soha nem apad! Én Istenem! Te vagy a Forrás, aki folyton
szomjat oltón áradsz! Úr Jézus, add mindig e vizet, hogy egyre szomjamat
enyhítsem. Könyörgök nagy jótéteményeidért! Hiszen Te mindenünk vagy, napi
életünk: táplálékunk, italunk, üdvösségünk, Istenünk!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140913.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum