Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt.
A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll
bűnösökkel, sőt eszik is velük" – mondták. Jézus erre a következő
példabeszédet mondta nekik:
„Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szóit apjához:
Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük
vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment
egy távoli országba. Ott léha életet élt, és eltékozolta vagyonát. Amikor
mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s ő maga is
nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az
kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a sertéseket. Szívesen megtöltötte volna
gyomrát a sertések eledelével, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába
szállt: Atyám házában hány napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én
meg itt éhen halok. Felkelek, atyámhoz megyek, és azt mondom neki; Atyám,
vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy
fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be. Azonnal útra is kelt, és
visszatért atyjához. Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a
szíve. Eléje sietett, nyakába borult, és megcsókolta. Ekkor a fiú
megszólalt: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem
vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz." Az atya odaszólt a szolgáknak:
„Hozzátok hamar a legdrágább ruhát, és adjátok rá. Húzzatok gyűrűt az
ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le.
Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és
megkerült." Erre vigadozni kezdtek.
Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a
házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és
megkérdezte: Mi történt? Megjött az öcséd, és atyád levágatta a hizlalt
borjút, mivel épségben visszakapta őt – felelte a szolga. Erre az
idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja kijött és
kérlelni kezdte. De ő szemére vetette atyjának: Látod, én annyi éve
szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És te nekem még
egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a barátaimmal. Most
pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, megjött,
hizlalt borjút vágattál le neki.
Ő erre azt mondta: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. De
most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd meghalt és
most életre kelt, elveszett és újra megkerült."
Lk 15,1-3.11-32
Elmélkedés:
A fiú és az atya találkozására csak a fiú készülhetett fel előre. Az apja
nem tudhatta, hogy fia mikor jön haza vagy hogy egyáltalán hazatér-e
valaha. A fiú viszont hazafelé tartva állandóan arra a pillanatra gondolt,
amikor majd apjától bocsánatot fog kérni. Talán arra is felkészült, hogy
apja eltaszítja és nem fogadja el bocsánatkérését. De bármennyire is
próbált készülni a találkozásra, olyan fogadtatásban részesült, amire nem
számított. Erre utal, hogy azzal is megelégedett volna, hogy a napszámosok
közé befogadják.
Az apa nem számíthatott arra, hogy fia visszatér hozzá, de a fiú jötte
mégsem érte váratlanul. Az atyja megbocsátására vágyó fiú még észre sem
veszi apját, amikor ő már megpillantja és eléje siet. Ilyen megbocsátó
szeretettel siet elénk az irgalomban gazdag Isten, ha a bűnbánat legkisebb
jelét mutatjuk és elindulunk felé.
A példázat cselekményei a házhoz kötődnek. E házat hagyja el a fiatalabb
fiú, ide kívánkozik vissza, amikor mindenét elpazarolta, és ebbe az atyai
házba tér vissza. Neki mindig helye volt ebben a házban, akkor is, ha ez a
hely egy időre üres maradt. Az idősebb testvér, akinek szintén helye van
az atyai házban, a történet végén mégsem akar oda belépni, mert talán azt
gondolta, hogy az ő helyét akarja elfoglalni öccse, akit nem is
testvérének, hanem atyja fiának nevez. Vajon bement-e később az idősebb
fiú a házba?
És én belépek-e az irgalmas Isten házába, ahol nekem is helyem van?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus, nyisd fel szememet az imára és taníts engem imádkozni! Nyisd
fel szememet, hogy a szenvedésben nem elviselhetetlen rosszat lássak,
hanem lehetőséget az Istenhez való közeledésre. Vezess engem az ima és a
szenvedés által a megtérés útján!
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140322.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése