A hét első napján kora hajnalban az asszonyok kimentek Jézus sírjához, s
magukkal vitték az előkészített illatszereket is. A kő el volt hengerítve
a sírtól. Bementek, de az Úr Jézus testét nem találták.
Még fel sem ocsúdtak meglepetésükből, amikor két férfi jelent meg
mellettük, ragyogó ruhában. Ijedtükben a földre szegezték tekintetüket. De
azok így szóltak hozzájuk: "Miért keresitek az élőt a halottak között?
Nincs itt, feltámadt. Emlékezzetek vissza, mit mondott nektek, amikor még
Galileában járt: Az Emberfiának a bűnösök kezébe kell kerülnie,
fölfeszítik, de harmadnapra feltámad." Erre eszükbe jutottak ezek a
szavak.
A sírtól visszatérve mindezt hírül adták a tizenegynek és a többieknek.
Mária Magdolna, Johanna és Jakab anyja, Mária s néhány más, velük lévő
asszony hozta a hírt az apostoloknak, de azok üres fecsegésnek tartották,
és nem hittek nekik. Péter azonban menten a sírhoz futott. Benézett a
sírba, de csak a lepleket látta ott. Igen elcsodálkozott a történteken, és
hazament.
Lk 24,1-12
Elmélkedés:
Hiszek Krisztus feltámadásában!
A legnagyobb magyarnak nevezett, gróf Széchenyi István életét bemutató A
Hídember című filmben a döbling-i szanatóriumban házkutatást tartó
főnyomozó a következő kérdést teszi fel: "Árulja el nekem, gróf úr, miben
bízik ennyire?" "A feltámadásban!" - feleli Széchenyi. A nyomozó kérdése
persze nem Széchenyi hitére irányult, hanem csak azt akarta tudni, hogy
miért ír és jelentet meg kritikus hangvételű könyveket a gróf, s miért
akar beleszólni a nagypolitikába, Ausztria és Magyarország viszonyába.
Széchenyi István azonban nem erre a kérdésre válaszol, hanem egy ennél
sokkal jelentősebbre. Miben bízik az ember? Miben hisz az ember? Olyan
kérdések ezek, amelyeket talán nekünk is feltesznek időnként, és amelyekre
nekünk is válaszolnunk kell. És a mi válaszunk is a legnagyobb magyar
feleletéhez hasonlóan hangzik életünk legfontosabb kérdésére: Bízok a
feltámadásban és hiszek Krisztus feltámadásában!
Karl Rahner, a XX. század egyik legnagyobb teológusa, számos írásában
foglalkozott a feltámadás megértésével és jelentőségével. Az egyikben ezt
olvashatjuk: "A feltámadás nem azt jelenti, hogy a keresztre feszített és
meghalt Jézus visszatér a földi világunkba és történelmünkbe. A feltámadás
sokkal inkább azt jelenti, hogy Jézus belép egy egészen új dimenzióba".
Igen, a feltámadás azt jelenti, hogy Jézus belép az örök életbe. Jézus az
az ember, akit az Atya először ajándékoz meg az örök élettel.
Ezt a gondolatot magunkra alkalmazva elmondhatjuk azt is, hogy a
feltámadás a mi számunkra is új lehetőségeket nyit meg. A feltámadás
válaszol azokra az alapvető kérdéseinkre, hogy "Honnét jövünk? Hová
megyünk? És miért élünk a világon?" Keresztény hitünk és annak
legfontosabb eleme, a feltámadás hite segít megértenünk, hogy Istentől
kaptuk életünket, s őhozzá kell visszatérnünk. Isten azért ajándékozott
meg bennünket az élettel, hogy őt keressük és szeressük, és eljussunk
hozzá életünk végén. Isten az, aki megajándékoz minket a feltámadással, és
nekünk adja az örök életet.
Krisztus örök világosságát, örök győzelmét a halál felett és a mi
feltámadásunkat is jelképezi a húsvéti gyertya lángja, amelyet
meggyújtottunk ezen az estén, és amely láng nem aludhat ki sohasem. Ezt a
lángot, a feltámadás lángját vigyük magunkkal haza, hogy világítson
családi otthonainkban. A történelem folyamán soha nem aludt ki ez a láng,
a feltámadás hitének és reményének fénye, mert Isten nem engedte, hogy
kialudjék a szívünkben. És nem aludt ki azért sem, mert minden korban
voltak olyan bátor keresztény emberek, akik hirdették Krisztus
feltámadását, és ezzel továbbadták az örök élet lángját. Nem aludt ki
történelmünk sötét korszakaiban sem, a háborúk vagy az egyházüldözések
idején, és nem alszik ki ma sem. Világít mindenütt, ahol az emberek
elnyomást szenvednek, vagy ahol üldözik őket hitükért. Világít a világ
minden országában, Kínában és Pakisztánban, a háború sújtotta országokban
és az évek óta robbantásoktól hangos Szentföldön, de világít a
merényletek, a szerencsétlenséget és a természeti katasztrófák ártatlan
áldozatainak lelki üdvösségért is.
A feltámadási szentmise evangéliuma az első húsvéti élményt tárja elénk:
az asszonyok üresen találják az a sziklasírt, amelybe Jézus testét
elhelyezték. Először értetlenül állnak a tény előtt: Krisztus teste
eltűnt. De rögtön megtudják ezen eltűnés okát, hiszen angyalok jelennek
meg neki, akik közlik a hírt: Jézus teste azért nincs itt, mert feltámadt!
Amikor az asszonyok ezt hallják, hisznek az angyaloknak, hittel elfogadják
a hihetetlent: Krisztus feltámadt. Hisznek, s a bennük megszülető hit
indítja el őket, hogy megvigyék a feltámadás hírét az apostoloknak, Jézus
legközelebbi barátainak. Érdekes, hogy az apostolok már nem hisznek
azonnal, s csak asszonyi fecsegésnek tartják a hallottakat. Bennük a
feltámadt Krisztussal való személyes találkozáskor születik meg a hit.
Vajon mi hiszünk-e a feltámadás tanúinak?
Krisztus feltámadása egykor elindított egy olyan folyamatot, amit
kiengesztelődésnek, megbékélésnek, megbocsátásnak és irgalomnak is
nevezhetünk, és ez a folyamat, ez az út tart ma is, és tartani fog egészen
a világ végéig. Krisztus feltámadása arra figyelmeztet minden katolikust
és más felekezethez tartozót, minden keresztényt és más vallásút, hívőket
és nem hívőket egyaránt, hogy el kell indulnunk ezen az úton, az irgalom
és a kiengesztelődés útján. Egyedül ez az út vezet az Istenhez! Induljunk
el ezen az úton és hirdessük, hogy Krisztus legyőzte a halált, Krisztus
valóban feltámadt!
(c) Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézusunk! Kereszthalálod harmadnapján élőként mutattad meg magadat
az asszonyoknak, az apostoloknak és tanítványoknak. Feltámadásod kezdet,
egy új élet, új létmód kezdete számodra. S feltámadásod egy új élet
kezdete számomra is, aki hittel vallom feltámadásodat. Húsvéti
megdicsőülésed, húsvéti győzelmed, húsvéti feltámadásod magában hordozza a
mi megdicsőülésünket, győzelmünket a rossz felett, s feltámadásunkat az
örök életre. Tégy minket feltámadásod tanúivá! Tégy engem feltámadásod
hirdetőjévé!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése