Abban az időben az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak
mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: "Gyertek ti
is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy
kicsit!" Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem
maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre,
hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan
megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket.
Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve.
Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket
sok mindenre.
Mk 6,30-34
Elmélkedés:
Jézustól, a Mestertől indulnak el és hozzá térnek vissza az apostolok. Ő
bízta meg őket azzal, hogy a nevében tanítsanak, meggyógyítsák a betegeket
és kiűzzék az emberekből a gonosz lelkeket. Nem a maguk igazságát hirdetik
tehát, s nem a maguk emberi erejével cselekszenek, hanem Jézus isteni
szava szólal meg bennük és az ő irgalmassága jelenik meg tetteikben. Jézus
küldötteiként a mi hivatásunk is ugyanez. Hirdetnünk kell örömhírét a
reményvesztetteknek, tanúskodnunk kell titokzatos, de valóságos
jelenlétéről a világban, így járulva hozzá az Isten Országa növekedéséhez.
Tanítása ma is, mint egykor, nagy vigasztalást jelent az örök igazságot
kereső embereknek.
(c) Horváth István Sándor
Imádság:
Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem
igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet
Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
Assisi Szent Ferenc
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése