Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai,
fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr
törvénye előírja: "Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona". Ekkor
kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, "egy pár gerlét vagy
két galambfiókát" tisztulási áldozatul bemutatnia. És íme, volt
Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki
Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek
kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, míg nem látja az Úr
Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a
gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram,
szavaid szerint békességben,
mert szemeim meglátták Szabadításodat,
melyet minden nemzet számára készítettél,
hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak,
és dicsőség népednek, Izraelnek.
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott.
Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: "Lám,
e gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az
ellentmondás jele lesz ő - még a te lelkedet is tőr járja át -, hogy
napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!" Ott volt Anna
prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai
előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte
meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és
imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament,
dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem
megváltására vártak.
Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba,
a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött; eltelt
bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
Lk 2,22-40
Elmélkedés:
A karácsonyi utáni negyvenedik napon Jézus bemutatását ünnepeljük. A
helyszín a jeruzsálemi templom, ahová a mózesi törvények szerint elviszi
Mária és József az újszülött Jézust. A templomban két idős személy tűnik
fel, akik örömmel fogadják a gyermeket és hitvallást tesznek arról, hogy ő
a várva várt üdvözítő. Ők jelképezik mindazokat, akik az isteni ígéret
alapján évszázadokon keresztül várták a Messiást. Vágyakozásuk
beteljesedett, amikor megpillanthatták és karjukba vehették Jézust.
Érdemes volt várniuk, érdemes volt hinniük az isteni ígéretben. A i
szívünk is akkor fog megnyugodni, amikor megtaláljuk Istent.
(c) Horváth István Sándor
Imádság:
Ó Mária, tőled kell megtanulnunk, hogy Istenben bízzunk, főképp, hogy
reméljük üdvösségünket. Nem saját erőnkben kell bíznunk, csupán ezt kell
ismételnünk: Mindent megtehetek Abban, aki erőt ad.
Ó Mária, rád bízom magam; ebben a reményben élek, és remélem, hogy ebben a
reményben halok majd meg, ezt ismételve: Egyetlen reményem Jézus - és
Jézus után Mária.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése