[Napi e-vangelium] 2018-05-03

2018. május 3. - Csütörtök, Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: "Én vagyok az út, az
igazság és az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam. Ha
ismernétek engem, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek
őt, és látjátok." Fülöp megjegyezte: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát,
és ez elég nekünk." Jézus így válaszolt: "Már olyan régóta veletek
vagyok, és nem ismersz engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát
is. Hogyan mondhatod hát: Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed talán,
hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket
hozzátok intézek, nem magamtól mondom, és a tetteket is Atyám
cselekszi, aki bennem van. Higgyétek el, hogy én az Atyában vagyok, és
az Atya énbennem! Ha másért nem, legalább a tetteimért higgyétek!
Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket
fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt még nagyobbakat is tehet
azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek majd nevemben az
Atyától, megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, Ha
pedig tőlem kértek valamit a nevemben, azt is teljesítem."
Jn 14,6-14
Elmélkedés:
Szent Fülöp és Jakab apostolok mai ünnepén azt a jelenetet idézi fel az
evangélium, amikor Fülöp ezt kéri Jézustól: "Uram, mutasd meg nekünk az
Atyát, és ez elég nekünk." A kérésére valójában éppen az a válasz,
amiről Jézus azt megelőzően beszélt: "Én vagyok az út, az igazság és az
élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam." Jézus tehát nem
csupán megmutatja a mennyei Atyához vezető utat, hanem ő maga az út,
aki által eljuthatunk az Atyához. Ha Krisztussal együtt élünk,
megismerjük és megvalósítjuk tanítását, akkor az Atya felé tart az
életünk. De ha eltávolodunk, elszakadunk Krisztustól, akkor elveszítjük
a célt, azaz életutunk is eltávolodik a mennyei Atyától. A zsidó
emberek számára az volt a végső életcél, hogy eljussanak Istenhez. Ezt
a mózesi törvény és annak megtartása által lehetett elérni. Jézus új
utat, új lehetőséget mutat, amikor azt állítja, hogy általa juthatunk
el az Atyához.
Fülöp apostolnak a kérdése arról árulkodik, hogy Jézus úgy beszélt az
Atyáról, hogy vonzóvá tette őt a tanítványok számára. Az
evangéliumokban sok helyen találkozunk azzal, hogy maguk a tanítványok
és az apostolok sem értik igazán, hogy mit akar Jézus mondani nekik.
Amikor Mesterük az Atyáról beszél, akkor nincs bennük ilyen
értetlenség, hanem felébred bennük a vágy, hogy az Atyához, az Atya
örök országába jussanak, ezért akarják megismerni az oda vezető utat.
Én törekszem-e arra, hogy eljussak a mennybe, az Atyához?
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Elvinni a szeretetet, a te szeretetedet az
emberekhez, ez az apostoli lelkületet őrző Egyház feladata minden
korban és napjainkban is. Add, hogy közösségben, valódi
szeretetközösségben legyünk veled és egymással. Így válhatunk a
szeretet tanúivá, a közösség szolgálóivá. A testvéri szeretet tesz
bennünket valódi közösséggé, a szeretet Egyházává, amely ily módon jel
lehet a világban élők felé, akik talán még személyesen nem ismerik, de
szívük mélyén vágyakoznak az isteni szeretetre. Az irántad való
szeretet adjon nekünk bátorságot és erőt az evangélium hirdetésére!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180503.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/