Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy (pogány) százados
járult eléje, és így szólt: „Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és
szörnyen kínlódik." Jézus így felelt: „Megyek és meggyógyítom őt." A
százados ezt válaszolta: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj,
hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár
alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az
egyiknek: Menj! – elmegy; a másiknak: Jöjj ide! – akkor hozzám jön; és
szolgámnak: Tedd ezt! – és megteszi."
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez:
„Bizony, mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben.
Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és
asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában, a
választott nép fiait pedig kivetik a külső sötétségre. Ott sírnak majd, és
fájdalmukban csikorgatják fogukat." A századosnak pedig azt mondta Jézus:
„Menj, és legyen úgy, amint hitted." És meggyógyult a szolga még abban az
órában.
Ezután Jézus Péter házába ment. Látta, hogy annak anyósa lázas betegen
fekszik. Megérintette kezét, mire a láz elhagyta őt. Fel is kelt, és
szolgált neki. Amikor beesteledett, sok, ördögtől-megszállott embert
vittek Jézushoz. Szavával kiűzte a gonosz lelkeket, és minden beteget
meggyógyított, hogy beteljesedjék Izajás próféta jövendölése:
„Gyengeségeinket magára vette, és betegségeinket ő hordozta."
Mt 8,5-17
Elmélkedés:
Az evangéliumokban kevés alkalommal találkozunk azzal, hogy Jézus
meglepődik, elcsodálkozik valamin. Jól ismeri az embereket és az emberi
cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat, nehéz neki meglepetést okozni.
Csodálkozni vagy az emberek hitetlenségén vagy az emberek hitén szokott.
Az előbbire példa a sikertelen názáreti fellépés, ahol az emberek
elutasítóan viselkedtek vele és „nem is tudott ott csodákat tenni
hitetlenségük miatt" (Mt 13,58). A mai evangéliumi történet pedig jó példa
arra, amikor Jézus elcsodálkozik valakinek a hitén. A pogány katonatiszt
Jézus segítségét kéri beteg szolgája számára, s eközben olyan
kijelentéseket tesz, amely mély hitéről tanúskodik. A mi Urunk meglepődik
azon, hogy egy pogány származású ember ilyen hittel, alázattal és
bizalommal fordul hozzá, hiszen honfitársai részéről sokszor éppen az
ellenkezőjével találkozik. A dicséret a hitét kifejező, a hittel kérő
embernek szól: „Bizony, mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam
Izraelben." Lehet, hogy ebben a megfogalmazásban van egy kis túlzás,
hiszen más esetekben is találkozott mély hitű emberekkel Jézus, de
mindenképpen van benne igazság és tanulság számunkra.
Kéréseinket mindig nagy alázattal, méltatlanságunk tudatában, bizalommal,
az isteni akarat elfogadásának szándékával és mély hittel terjesszük Isten
elé!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk, sokszor érezzük, hogy magunkra maradtunk. Reményeink
szertefoszlottak, értelmetlennek látjuk, hogy tovább menjünk az úton.
Kérünk, Urunk, erősíts ma is minket, hívj magadhoz mindannyiunkat! Bárcsak
Péterrel együtt válaszolhatnánk: Igen, uram, tudod, hogy szeretlek.
Bátoríts bennünket, hogy a te segítségeddel éltetői lehessünk
családunknak, közösségünknek, minden embertársunknak!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160625.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése