Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne ítélkezzetek, hogy
fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ítélkeztek, olyannal fognak
fölöttetek is ítélkezni, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd
nektek is. Miért látod meg embertársad szemében a szálkát, a magadéban meg
nem veszed észre a gerendát? Vagy hogyan mondhatod embertársadnak: „Hadd
vegyem ki szemedből a szálkát!", holott a te szemedben gerenda van?
Képmutató! Vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát, és csak azután láss
hozzá, hogy kivedd embertársad szeméből a szálkát!
Mt 7,1-5
Elmélkedés:
A mai evangéliumban Jézus arra szólítja fel követőit, hogy ne ítélkezzenek
mások felett. Jól tudjuk, hogy az emberi ítéletek sok esetben
elhamarkodottak, alaptalanok és bizony nem támaszkodnak a tényekre.
Szívesen mondunk ítéletet embertársunk viselkedéséről, életviteléről vagy
cselekedeteiről, s ezek a vélemények előszeretettel célozzák meg a másik
hibáit, gyengeségeit, rossz tulajdonságait. Sajnos hajlamosak vagyunk
arra, hogy a jó tulajdonságokat és a pozitív értékeket figyelmen kívül
hagyjuk. Ennek fényében be kell látnunk, hogy ítéleteink sokszor
rágalmazásba csúsznak át, amivel sokat árthatunk másoknak.
Felebarátaink alaptalan és hamis megítélése helyett Jézus azt tanácsolja,
hogy inkább gyakoroljunk önkritikát. Tehát ha mindenáron ítélkezni
szeretnénk, akkor mondjunk ítéletet önmagunkról, mégpedig őszinte
ítéletet! Ez már persze nehezebben megy annak, aki mindenáron mások
hibáinak felnagyításával akarja elfedni saját bűnösségét. Mások
bemocskolásával azonban soha nem fogunk megtisztulni. Mások elítélésével
soha nem fogunk megszabadulni bűneinktől. Mások bűnössé nyilvánításával
soha nem fogunk szentté válni.
Ha tartózkodunk embertársaink megítélésétől, akkor jogosan számíthatunk
arra, hogy a végső ítéleten Isten igazságosan és irgalmasan fog ítélkezni
fölöttünk.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, te megadod nekünk, hogy mindig újra kezdhetünk! Te ajándékozod
nekünk a jövőt. Minden nap érezzük, hogy múlik az idő, éveink száma véges.
Urunk, mindannyian szeretnénk végtelen távlatokban élni. Szeretnénk
megtapasztalni a soha el nem múló fényt, szeretnénk, ha mienk lehetne az
élet teljessége. Kérünk, add, hogy az előttünk álló időt igazi
gazdagodásra használhassuk! Add, hogy azt keressük mindig, ami soha véget
nem ér! Add, hogy mindennapjainkban megtapasztalhassuk: a szeretet soha el
nem múlik!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160620.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése