2016. március 26., szombat

[Evangelium] 2016-03-26

2016. március 26. – Nagyszombat, Húsvét vigíliája

Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme
drága keneteket vásároltak, és elmentek, hogy megkenjék Jézus holttestét.
A hét első napján, kora reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. Ezt
mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata
elől?" De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig
igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút
láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket:
„Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek.
Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt van a hely, ahová temették. Siessetek,
és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott
meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek."
Mk 16,1-7

Elmélkedés:

Isten érintése
A világ és az ember teremtése minden korban foglalkoztatta az embereket és
számos művészt megihletett az évszázadok során. Az élet értelmét kereső
emberek és az élet eredetét kutató tudósok, hívők és nem hívők egyaránt
elgondolkoznak a teremtés titkán. Nem csak az évmilliókban számolható
időbeli távolság miatt titok a teremtés, hanem az emberi megismerés
korlátai miatt is. Emberi értelmünkkel nehéz felfognunk Isten
cselekedeteit és szándékait. A teremtés, az élet keletkezésének és a világ
létrejöttének gondolata megmozgatja elménket. A középkor egyik leghíresebb
művésze, Michelangelo Buonarroti 1508-ban kapott felkérést II. Gyula
pápától a Sixtus-kápolna mennyezetének kifestésére. A munka mintegy négy
évig tartott. A csodálatos freskók az üdvtörténet eseményeit örökítik meg,
a teremtéstől kezdve. Az egyik legismertebb kép az első ember, Ádám
teremtését ábrázolja. A földön fekvő Ádám ujja majdnem összeér a mennyből
felé nyúló Isten kezének ujjával. A korábbi idők művészeti alkotásain
nincs hasonló ábrázolásmód, Michelangelo sajátos elképzelésének köszönhető
az ember teremtésének ilyen bemutatása.
Vajon hogyan ábrázolná Michelangelo a feltámadást? Ha Krisztus
feltámadását a halálból újjáteremtésnek gondoljuk, akkor bizonyára úgy,
hogy a sírban fekvő halott Jézust a mennyei Atya megérinti az ujjával. Ez
természetesen csak az én képzeletem szüleménye, de ez a gondolat talán
segít minket közelebb jutni a feltámadás titkához. Mert a feltámadás,
Krisztus feltámasztása legalább akkora titok számunkra, mint a teremtés. A
teremtéskor Isten adott életet az embernek és húsvétkor Isten adott új
életet a Fiúistennek Jézus Krisztusnak. A feltámadás a test újjáteremtése
Isten részéről és ezen újjáalkotott test újbóli egyesülése a halhatatlan
lélekkel. Igaz ez Jézus feltámasztására és a mi feltámadásunkra is, amely
szintén Isten cselekedete lesz, s amelyet hittel vallunk.
A húsvéti vigília szertartása több elemében is az újjáteremtésre, az
újjászületésre utal. A sötétséget megszüntető világosság, a húsvéti
gyertya alámerítése a vízbe, majd kiemelése, a keresztségi fogadalom
megújítása vagy egyes helyeken a keresztség kiszolgáltatása mind az
újjászületést jelzik. A szertartás evangéliumában azokról az asszonyokról
olvasunk, akik húsvét hajnalán Jézus sírjához igyekeztek. Az elmúlt napok
eseményei talán csalódottá tették őket. De mintha már beletörődtek volna a
megváltoztathatatlanba, Jézus halálába. Egy gondolat foglalkoztatja őket:
ki fogja a sírbarlangot elzáró követ elhengeríteni? Nem is gondolnak arra,
hogy időközben az események új fordulatot vettek. Nem sejtették, hogy
Isten közbeavatkozása egészen új helyzetet teremtett. Az elhengerített kő
csodálkozást, az üres sír megdöbbenést, a fehér ruhás ifjú (angyal)
látványa félelmet ébresztett bennük. Ámulva hallgatják a híradást, hogy
hiába keresik a halott Jézust, mert ő feltámadt a halálból. Szinte
értetlenül hallgatják, hogy milyen feladatra, tanúságtételre szólítja fel
őket az isteni küldött. Az öröm és a hit, a feltámadás öröme és hite csak
lassan járja át szívüket, értelmüket. Ők elindulnak a hit útján, mert
Isten megérintette őket.
Vajon én észreveszem-e Isten érintését? Elindulok-e a lelki újjászületés
útján.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Feltámadásod erősíti hitünket, hogy van örök élet
és létezik a mennyország, ahová Isten végtelen irgalmának köszönhetően
eljuthatunk. Feltámadásod erősíti bennünk a reményt, hogy a mennybe
juthatunk. Az irgalmas mennyei Atya nem csak új, feltámadt testet ad
nekünk, hanem megajándékoz a boldogsággal. Az örök boldogság pedig azt
jelenti, hogy Isten közelében élünk és örökké vele lehetünk. Feltámadásod
számunkra és minden ember számára megnyitja az üdvösség kapuját. Élj
bennünk! Támadj fel bennünk és új életre támadunk benned! Köszönjük, hogy
irgalmas vagy hozzánk.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160326.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum