Abban az időben: A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek
magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk:
„Én csak vízzel keresztellek benneteket. De eljön, aki hatalmasabb nálam,
akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekkel és
tűzzel fog titeket megkeresztelni." Ekkor történt, hogy amikor a nép
keresztelkedni ment, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott,
megnyílt az ég, és a Szentlélek leszállt rá látható alakban, mint egy
galamb. Szózat is hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam,
benned telik kedvem."
Lk 3,15-16. 21-22
Elmélkedés:
Miközben imádkozott
A Vatikánban, a Sixtus-kápolna egyik freskója Jézus megkeresztelkedését
ábrázolja. A mű Perugino és a műhelyéhez tartozó festők kezemunkája. A kép
egyik szélén Keresztelő János prédikál a népnek, a másik oldalon Jézus
mond beszédet az embereknek, középen pedig a főjelenet a megkeresztelkedés
pillanatát mutatja be. János egy jókora sziklán áll a Jordán folyóban,
Jézus kiemelkedik a vízből, lába alig érinti a víz tetejét, szinte lebeg a
folyó felett, miközben leereszkedik rá a Szentlelket jelképező galamb,
fent pedig a mennyei Atya látható angyalokkal körülvéve. A folyó két
partján reneszánsz korabeli ruhákat viselő férfiak és néhány ifjú figyeli
a jelenetet. A freskón a kereszteléskor Jézus összetett kézzel áll János
előtt. Bevallom őszintén, hogy amikor még kezdő pap voltam, és nem ezen,
hanem egy másik művészeti ábrázoláson először láttam a
megkeresztelkedésekor összetett kézzel imádkozó Jézust, túlzó jámborságnak
tartottam ezt a kéztartást. Imádkozás közben mi szépen összetesszük a
kezünket, de miért tett volna így Jézus? Aztán újra elolvastam figyelmesen
az evangéliumi jelenetet és elcsodálkoztam. Lukács evangélista ezt írja:
„miközben (Jézus) imádkozott, megnyílt az ég, és a Szentlélek leszállt rá
látható alakban, mint egy galamb." Gyerekkorom óta hallottam a történetet
minden évben, de nem maradt meg emlékezetemben Jézus imádkozása ennél az
eseménynél, csak felnőttként akadt meg a szemem ezen a mozzanaton. Jézus
imádkozott akkor, amikor János megkeresztelte őt.
Miért annyira jelentős ez az imádkozás? Az evangéliumok e helyen nem
jegyzik le Jézus imájának szavait, nem tudjuk meg, hogy ekkor mit
imádkozott. Az imádkozás ténye azonban két dolgot világosan mutat. Először
is azt, hogy Jézus egységben van az Atyával, az ő jelenlétében él, soha
nem szakad el tőle. Bármit tesz vagy tanít, azt az Atyával való egységben
teszi, az Atya akaratát teljesíti, az Atyának való engedelmesség indítja
őt a cselekvésre és az emberek tanítására. Imádkozik az apostolok
kiválasztása előtt (vö. Lk 6,12-16), a vízen járása előtt (vö. Mt 14,22-23
és Mk 6,45-46). Színeváltozásakor azért megy fel a hegyre, hogy imádkozzon
(vö. Lk 9,28) és az utolsó vacsora után is imádkozni ment a
Getszemáni-kertbe (vö. Lk 22,39-42 és Mk 14,32-36). Imádkozik Péter
apostolért (vö. Lk 22,32), az utolsó vacsorán főpapi imájában
tanítványaiért és a benne hívőkért könyörög (János evangélium 17. fejezet)
és imádkozik a kereszten (vö. Mk 15,34 és Lk 23,46). Jézus
megkeresztelkedése után kezdi meg nyilvános működését a nép körében, s
minden bizonnyal azért imádkozott, mert küldetését az Atyával való
egységben kezdte el.
Imádkozása egy másik szempontból is fontos: imádkozik, mielőtt eltölti őt
a Szentlélek. A harmadik isteni személy ugyanis megerősíti őt
küldetésében, amely nem csak a megkereszteléskor, hanem első nyilvános
beszédekor, a názáreti zsinagógában is említésre kerül: „Az Úr Lelke van
rajtam; azért kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek" (Lk
4,18). Itt fontos megemlítenünk, hogy az apostolok tanulnak Jézus imájából
és az Úr mennybemenetele után imádkozva várják a Szentlélek eljövetelét.
Az apostolok „mindnyájan állhatatosan, egy szívvel-lélekkel kitartottak az
imádkozásban az asszonyokkal, valamint Máriával, Jézus anyjával és
rokonaival együtt" (ApCsel 1,14).
Tanuljunk meg Jézustól imádkozni!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Irgalmas mennyei Atyánk! A te gyermekeid vagyunk. Segíts úgy élnünk, hogy
méltók legyünk arra, hogy szeretett gyermekednek nevezz bennünket, és
mindig megőrizzük magunkban az istengyermekség kegyelmét. Segíts minket,
hogy irgalmad és megbocsátásod által újjászülessünk! Isten Fia, Jézus
Krisztus, hirdetted és elhoztad nekünk az Atya irgalmát! Taníts minket
alázatra és igaz bűnbánatra! Szentlélek Isten, aki a kiengesztelődés
forrása vagy! Világosíts meg minket, hogy minden szegényben és
rászorulóban Jézust lássuk, akivel jót tehetünk, amikor irgalmasak vagyunk
hozzá!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160110.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése