Abban az időben, amikor a gyermek Jézust szülei bemutatták a jeruzsálemi
templomban, ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős
volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd
özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha,
böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is
odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik
Jeruzsálem megváltására vártak. Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek
mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig
növekedett és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte
benne.
Lk 2,36-40
Elmélkedés:
Jézus templomi bemutatásának jelenete azzal folytatódik, hogy Simeon után
egy Anna nevű prófétanő is megjelenik a templomban. Képzeljük magunk elé a
jelenetet! Nem a templom legbelsőbb részében, a szertartások helyén, hanem
annak előcsarnokában vagy a templomon kívül, annak kapujában vagyunk. Itt
fogadja az érkező Józsefet és Máriát Anna asszony, s veszi karjába a
gyermeket, Jézust. Anna tekintete irányulhatna a templom szentélye felé,
hiszen annak ad hálát a Szabadító érkezéséért, akinek a háza, lakóhelye ez
az épület. Nézhetne akár az ellenkező irányba is, tekinthetne azokra az
emberekre, akik körülállják őket, s akik hallgatják szavait arról, hogy e
gyermek az, akit a választott nép évszázadok óta Isten ígérete alapján
várt, s akiben beteljesedtek a prófétai jövendölések.
Anna azonban nem a külső világra és nem is az emberekre néz, hanem a
karjában lévő Gyermekre. Tekintete az újszülött arcán nyugszik meg. Annak
arcán, akinek szeme minden emberi tekintetet magához vonz. Mert mindegy,
hogy mikor és hol találkozunk Jézussal, e találkozáskor nem érdemes másra
néznünk, csak egyedül őrá. Arca békességet sugároz, megnyugtatja
szívünket, reménnyel tölt el minket. Ahová ő néz, abba az irányba érdemes
nekem is néznem. Amerre ő halad, nekem is abba az irányba érdemes
indulnom.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Krisztus, aki ugyanaz „tegnap, ma és mindörökké," legyen velünk, amikor
térdet hajtunk az Atya előtt, akitől minden atyaság és anyaság, és minden
emberi család származik. Ajánljuk fel Krisztussal együtt a szeretet
tanúságtételét, amellyel Krisztus mindvégig szeretett minket. Az Atya
áldása és a Szentlélek kegyelme áradjon családjainkra Krisztusban és az ő
szeretete által.
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151230.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése