Abban az időben Jézus így szólt apostolaihoz: Ne gondoljátok, hogy azért
jöttem a földre, hogy békét hozzak! Nem azért jöttem, hogy békét hozzak,
hanem hogy kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam a fiút apjával, a
leányt anyjával és a menyet anyósával. Saját háza népe lesz az ember
ellensége. Aki atyját vagy anyját jobban szereti, mint engem, az nem méltó
hozzám. Aki fiát vagy leányát jobban szereti, mint engem, az nem méltó
hozzám. Aki nem veszi föl keresztjét, és nem követ engem, az nem méltó
hozzám. Aki meg akarja találni életét, elveszíti azt; de aki érettem
elveszíti életét, megtalálja azt. Aki titeket befogad, engem fogad be; aki
pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Aki prófétát fogad
be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad
be azért, mert igaz ember, az az igaznak jutalmában részesül. Aki pedig
csak egy pohár friss vizet is ad inni egynek a legkisebbek közül, mert az
az én tanítványom –- bizony, mondom nektek: nem marad el a jutalma. Amikor
Jézus befejezte tizenkét tanítványa oktatását, továbbindult, hogy
tanítson, és hirdesse Isten országának örömhírét a környékbeli városokban.
Mt 10,34 – 11,1
Elmélkedés:
Bizonyára kissé elcsodálkozunk Jézus mai evangéliumban olvasott
kijelentésein. Ő, aki azt mondta magáról, hogy „szelíd vagyok és alázatos
szívű" (Mt 11,29), miért mondja visszautasíthatatlan módon, hogy nem
békét, hanem kardot hozott a földre, és azért jött, hogy szembeállítsa
egymással a családtagokat. Hogyan egyeztethetőek össze egymással e
kijelentések? A mi Urunk furcsának tűnő szavait nem úgy kell értelmeznünk,
mintha az volna a célja, hogy békétlenség, ellenségeskedés alakuljon ki a
családok és nemzetek között, hanem inkább arról van szó, hogy szavai miatt
megosztás keletkezik, mert egyesek készséggel hallgatják és követik
tanítását, miközben mások elutasítják azt. A megosztás tehát nem cél az ő
számára, hanem tanításának rossz mellékhatása.
Az emberek megosztásának, egymással való szembefordulásának oka a Jézusban
való hit és az ő elutasítása, azaz a hitetlenség találkozása. A hívő nem
kívánja feladni, megtagadni hitét, a hitetlen pedig nem akar változtatni
magatartásán, életmódján. Az Úr szavaiból úgy tűnik, hogy a Jézushoz való
tartozás előbbre való a családi kötelékeknél, azaz a családi békesség
érdekében senki nem tagadhatja meg hitét. A családi értékekhez való
ragaszkodás szellemében senkitől sem várható el, hogy vallásának, hitének
értékeit elhagyja.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Jézus, hiszek benned, míg meg nem látlak, remélek benned, míg nálad nem
leszek, szeretlek téged, míg arcodat nem szemlélhetem, és e szemléletben
örökké boldogan szeretlek.
M. Saller
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150713.mp3
References
Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-07-13
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése