Abban az időben, mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment
Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot
árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort
font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az
ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat
felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne
tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!" Tanítványainak eszébe jutott, hogy
írva van: „Emészt a házadért való buzgóság."
A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket
teszed?" Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én
három nap alatt fölépítem!" A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig
épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?" Ő azonban
testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak
eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az írásnak és Jézus szavainak. És
amíg (Jézus) a Húsvét ünnepén Jeruzsálemben volt, sokan hittek az ő
nevében, mert látták csodáit, amelyeket tett. Jézus azonban nem bízott
bennük, mert ismerte mindnyájukat, és nem szorult rá, hogy bárki is
tanúskodjék előtte az emberről. Tudta ő, hogy mi lakik az emberben.
Jn 2,13-25
Elmélkedés:
Jézus az Atya házában
Ha történtek Jézus életében olyan események, amelyekről bizonyos
szempontból kínos beszélni s amelyeket az evangélisták is szívesen
elhallgattak volna, akkor a templom megtisztítása valószínűleg ezek közé
tartozik. De mégsem hallgattak róla, mert ez a kellemetlennek tűnő jelenet
Jézus életének fontos része. Jézus indulata, haragja, könyörtelen
fellépése a kereskedőkkel szemben mindenképpen magyarázatra szorul. Nem
magyarázkodásra, hiszen helyesen értékelve az esetet jogosnak tartjuk
Jézus fellépését. A templom megtisztítása már Jézus küldetésének vége felé
történt, nem sokkal elítélése előtt. Jézus cselekedete jelképes, amellyel
mintegy birtokba veszi a templomot, mint Isten házát, az ő Atyjának házát
s megmutatja, hogy ez az ő otthona. E helyen neki még ahhoz is joga van,
hogy onnan eltávolítsa mindazokat, akik nem megfelelő célra, azaz nem az
istentiszteletre használják a templomot. Először akkor volt Jézus a
templomban, amikor a születése utáni negyvenedik napon bemutatták őt
Istennek. Ekkor hozta el őt Mária és József ide, s ekkor fogadta őt Simeon
és Anna, akik benne meglátták a világ szabadítóját. Az evangéliumi
beszámolók szerint legközelebb akkor járt Jézus a templomban, amikor
tizenkét éves volt. E zarándoklat alkalmával szülei és rokonsága hazafelé
indultak, s csak később vették észre, hogy Jézus nincs a hazatérők
körében. Visszatérvén Jeruzsálembe Mária és József a templomban találják
meg őt, amint az írástudókkal beszélget, otthon érzi magát Isten házában.
Istent már ekkor Atyjának nevezi, amikor ezt a kijelentést teszi: „Miért
kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell
lennem?" (Lk 2,49). A későbbiekben a zsidó szokásoknak megfelelően évente
elzarándokolhatott ide.
Jézus cselekedete, azaz a kereskedők kiűzése a templomból prófétai
cselekedet. Zakariás próféta könyvében a messiási időkre vonatkozóan
olvashatjuk a következőket: „Azon a napon élő víz fakad Jeruzsálemből.
Attól a naptól fogva nem lesz többé kereskedő a Seregek Urának házában"
(Zak 14,21). Jézus tehát beteljesíti ezt a jövendölést, s szavaival
megerősíti azt, hogy ennek értelmében cselekszik: „Ne tegyétek Atyám házát
vásárcsarnokká!" (Jn 2,16).
Jézus cselekedete a feltámadására utaló jel. A tettét számon kérő és annak
oka felől érdeklődő zsidókkal folytatott rövid beszélgetésben Jézus a
következőket mondja: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap
alatt fölépítem!" (Jn 2,19). Az eseménynél minden bizonnyal jelen lévő
tanítványok ekkor még nem, hanem csak később, a feltámadást követően
idézik fel Mesterük szavait s gondolják azt, hogy a feltámadásáról
beszélt.
A nagyböjti időszakban Jézus a mi lelkünkben is rendet szeretne tenni. El
akar onnan távolítani mindent, ami méltatlanná tesz bennünket az
istengyermekségre. Meg szeretne tisztítani minket bűneinktől, amelyek
elszakítanak Isten szeretetétől. Most van itt az ideje annak, hogy
lelkünket megtisztítsa Isten a bűnbocsánat által, hogy megtisztulva
várhassuk a feltámadás húsvéti ünnepét.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Rombold le bennünk azt az ingatag építményt,
amelyet bűneink köveiből emelünk! Rombolj le bennünk mindent, amit a
magunk dicsőségére építettünk! Te építsd fel ezután lelkünk templomát,
amely a te szereteted hajléka. Evangéliumod igazsága lakjon szívünkben és
újítsa meg életünket, hogy az örömhír továbbadásával és feltámadásod
hirdetésével újjáépítsük az Egyházat.
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-03-08
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150308.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése