2014. november 4., kedd

[Evangelium] 2014-11-04

2014. november 4. – Kedd

Jézus egyszer egy előkelő farizeus házában ebédelt. A vendégek közül
megszólalt valaki: „Boldog, aki asztalhoz ülhet Isten országában". Jézus a
következő példabeszéddel válaszolt: „Egy ember nagy lakomát rendezett.
Sokakat meghívott. Amikor eljött a lakoma ideje, elküldte szolgáját, és
ezt üzente a meghívottaknak: „Jöjjetek! Minden készen van." De azok sorra
mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente: „Földet vettem. El kell mennem,
hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem!" A másik azt mondta: „Öt iga ökröt
vettem, ki kell próbálnom. Kérlek, ments ki engem!" Egy további így szólt:
„Most nősültem, nem mehetek." A szolga hazatért, jelentette mindezt
urának. A házigazda haragra lobbant. Meghagyta szolgájának: „Menj ki
azonnal a város tereire és utcáira, és vezesd be ide a szegényeket,
bénákat, vakokat, sántákat!" A szolga jelentette: „Uram, parancsodat
teljesítettem, de még mindig van hely." Az úr akkor megparancsolta a
szolgának: Menj ki az országutakra és a sövények mentére, és kényszeríts
be mindenkit, hogy megteljék a házam! Mondom nektek: Senki sem ízleli meg
lakomámat azok közül, akik hivatalosak voltak."
Lk 14,15-24

Elmélkedés:

Jézus továbbra is a lakodalom témájánál marad. A mai példabeszéd szerint
sokan kifogásokat keresnek, hogy ne kelljen részt venniük az ünnepségen.
Egyesek egészen nevetséges dolgokat találnak ki, hogy távolmaradásukat
igazolják. Valójában azonban nincs mentségük, hiszen a legnagyobb jóból
zárják ki magukat. A vendéglátó végül a méltatlannak bizonyuló személyek
helyett a társadalom kitaszítottait, a szegényeket és a betegeket hívja
meg. E példabeszéd az üdvösségre vonatkozik. Isten mindannyiunkat meghív
az ő örök országába. Felelőtlenség volna részünkről visszautasítani ezt a
szeretetteljes hívást, hiszen tudjuk, hogy mit veszíthetünk: az örök
üdvösségünket tennénk kockára. A földi javakért felcserélni az örökké
tartó tökéletes boldogságot olyan rossz döntés volna, amelyet talán sosem
tudnánk megváltoztatni. Szabad akarattal dönthetünk örök sorsunkról.
Napjainkban sokan vannak, akik visszautasítják Isten meghívását az
üdvösségre. Talán mert nem ismerik fel a nagyszerű lehetőséget. Vagy nem
ismerik a meghívó személyét és szándékait. Esetleg nem tudják, hogy milyen
alkalomra szól a meghívás. Vagy nem érzik, hogy most nem lehet büntetlenül
és következmények nélkül kifogásokat keresni.
Boldog vagyok, ha felismerem a meghívásban rejlő lehetőséget, elfogadom a
hívást és helyet kapok Isten örök országában.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Szentséges Atyánk, Teremtőnk, Megváltónk, vigasztalónk és Üdvözítőnk.
Mindennapi kenyerünket, a te Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust add meg
nekünk ma, annak a szeretetnek emlékezetére, megértésére és tiszteletére,
mellyel irántunk viseltetett, és azokéra, amiket érettünk mondott, tett és
szenvedett.
Assisi Szent Ferenc

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-04
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141104.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum