Amikor (a kenyérszaporítás után) mindnyájan ettek és jóllaktak, Jézus
mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak csónakba, menjenek
át előtte a túlsó partra, miközben ő elbocsátja a tömeget. Amint
elbocsátotta az embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék.
Közben beesteledett, és ő ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár
stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert
ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik őrváltás idején Jézus elindult feléjük
a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy kísértet, és
rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket:
„Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!" Erre Péter odaszólt neki: „Uram, ha te
vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!" Ő azt mondta:
„Jöjj!" Péter ki is szállt a csónakból, elindult a vízen, és ment Jézus
felé. De az erős szél láttán megijedt, és merülni kezdett. Felkiáltott:
„Ments meg, Uram!" Jézus nyomban kinyújtotta kezét, megfogta őt, és így
szólt hozzá: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?" Amikor beszálltak a
bárkába, a szél elállt. A csónakban levők pedig leborultak előtte, és így
szóltak: „Te valóban az Isten Fia vagy!" Akkor átkeltek a tavon, és
Genezáret földjénél értek partot. Annak a helynek a lakói felismerték
Jézust, hírét vitték az egész környéken. Eléje hoztak minden beteget, és
kérték, hogy legalább ruhája szegélyét érinthessék. És akik csak
hozzáértek, mind meggyógyultak.
Mt 14,22-36
Elmélkedés:
A mai evangéliumi történet egy csodát ír le. Mialatt Jézus egyedül
imádkozik, az apostolok elindulnak, hogy átkeljenek a tó túlsó partjára.
Az erős hullámzással küzdve egyszer csak észreveszik, hogy Mesterük a
vízen járva közeledik feléjük. A vihar lecsendesítésének történetéből (vö.
Mk 4,35-41) tudjuk, hogy a víz sokszor azokat a gonosz erőket jelképezi,
amelyek az ember életére törnek. Jézus nem engedi, hogy az emberen
eluralkodjék a félelem vagy legyőzze a halál. Azért tudja életünket
megmenteni, mert uralkodni tud a természet erőin és a gonosz lelkek
felett. Ezt jelképezi az, hogy a víz tetején képes járni.
Figyeljünk az emberi viselkedés változásaira a történetben! Nagy az
ellentét a Jézust megpillantó tanítványok félelme és aközött, hogy
kiszállva a csónakból az Úr előtt leborulva hitvallást tesznek. Péter
magatartásában szintén észrevehető a fordulat, de ellentétes irányban.
Kezdetben rendkívüli bátorsága és lobbanékony szeretete jeleként képes a
vízen járni, de később süllyedni kezd, mert a kicsinyhitűség
felülkerekedik rajta.
A hit és a kételkedés, a remény és a reményvesztettség, a szeretet
erőssége és gyengesége állandóan váltakozik bennünk. Biztonságot jelent
számunkra, ha az Egyház közösségéhez tartozunk. Amikor az Egyház hajójából
kilépünk az ismeretlen és bizonytalan világba, rögtön sebezhetőkké válunk.
Törekszem-e a biztonságra? Erősödik-e hitem?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Jézus, Isten Fia, Akiben az istenség teljessége lakozik, Te hívod a
megkeresztelteket, hogy „evezzenek a mélyre", bejárva az életszentség
útját. Szítsd fel a fiatalok szívében a vágyat, hogy a Te szereteted
hatalmának a tanúi legyenek a mai világban. Töltsd be őket a lelki erősség
és a jó tanács ajándékával, hogy képesek legyenek az önmagukra és
hivatásukra vonatkozó teljes igazság felismerésére.
Szent II. János Pál pápa
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140804.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése