Abban az időben:
Jézus elment hazulról, és leült a tó partján. Hatalmas tömeg gyűlt össze,
ezért beült egy csónakba, a tömeg pedig ott állt a parton. Ekkor
példabeszédekben sok mindenre oktatta őket: „Íme, kiment a magvető vetni.
Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az ég madarai, és
ezeket mind megették. Némely szem kövek közé esett, ahol nem volt elég
termőföld. Ezek hamar kikeltek, hisz nem volt mély a föld. Majd amikor a
nap fölkelt és forrón tűzött, kiégtek, mert nem volt gyökerük. Voltak
szemek, amelyek tövisek közé estek, és amikor nőni kezdtek, a tövisek
elfojtották őket. De a többi szem jó földbe hullott, és termést hozott: az
egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.
Akinek van füle, hallja meg!"
Ekkor odamentek hozzá tanítványai és megkérdezték: „Miért beszélsz
hozzájuk példabeszédekben?" Ő így válaszolt: „Nektek adatott meg, hogy
megismerjétek a mennyek országa titkait, nekik ez nem adatott meg. Mert
akinek van, annak még adnak, hogy még több legyen neki; de akinek nincs,
attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek hozzájuk
példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, hallgassanak, de ne
halljanak, és ne értsenek, és így beteljesedjék rajtuk Izajás próféta
jövendölése:
Hallván hallotok, és mégsem értetek,
nézvén néztek, de mégsem láttok;
megkérgesedett ugyanis e népnek szíve:
Fülükkel restül hallanak,
szemüket behunyják,
hogy a szemükkel ne lássanak,
fülükkel ne halljanak,
és a szívükkel ne értsenek,
s meg ne térjenek, hogy meggyógyítsam őket.
De boldog a ti szemetek, mert lát, és boldog a ti fületek, mert hall!
Bizony, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti láttok,
– és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, – és nem hallotta.
Hallgassátok meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják a
mennyek országáról szóló tanítást, és nem értik meg, azokhoz eljön a
gonosz, és elragadja mindazt, amit a szívükbe vetettek Ez az, ami az
útszélre esett. A kövek közé hullott mag pedig az, aki meghallgatja ugyan
a tanítást, és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne gyökeret, csak
ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás, üldözés éri, csakhamar
eltántorodik. A tövisek közé esett mag az, aki meghallgatja a tanítást, de
a világi gondok s a csalóka vagyon elfojtja azt benne, és gyümölcs nélkül
marad. Végül a jó földbe hullott mag az, aki meghallgatja, megszívleli a
tanítást, és jó termést is hoz: az egyik százszorosat, a másik
hatvanszorosai, a harmadik harmincszorosat."
Mt 13,1-23
Elmélkedés:
Köztetek van
Máté evangéliumának 13. fejezetében több példabeszédet olvashatunk,
amelyek az Isten országáról szólnak. A mai vasárnap hasonlata a
magvetőről, a jövő vasárnapi a földbe vetett jó és rossz magról, s a
gyomnövényről (konkoly) szól, két hét múlva pedig a földbe rejtett
kincsről, a megtalált igazgyöngyről és a halászhálóról fogunk olvasni.
Mivel a példázatok témája megegyezik, érdemes együtt szemlélnünk őket,
illetve nagyobb távlatból megvizsgálnunk azt, hogy mit akart Jézus mondani
az Isten országával kapcsolatban és mit érthettek egykor az emberek,
milyen gondolatok jártak a fejükben, amikor az Isten országáról hallottak.
Induljunk ki annak elismeréséből, hogy az a világ, amelyben Jézus élt,
nekünk meglehetősen távoli és idegen. Furcsának tűnik, hogy akkoriban az
uralkodó politikai, katonai, hatalmi viszonyoknak egyben vallási
jelentőséget is tulajdonítottak. A zsidó nép gondolkodására különösen is
jellemző volt, hogy népük, országuk erejét, nagyságát, hatalmát nem
maguknak, hanem Istennek tulajdonították. Az Egyiptomból való szabadulást
az isteni közbeavatkozás különleges jeleként értelmezték. Később, amikor
elfoglalták az ígéret földjét, Kánaánt, az ott lakó népek felett aratott
győzelmet Istennek köszönhették, ő segítette őket a terület
megszerzésében. Ha viszont a zsidó nép idegen uralom alá került, seregét
legyőzték, az embereket rabszolgamunkára kényszerítették vagy fogságba
hurcolták, annak a jele volt, hogy a néptől elfordult az Isten. Ennek okát
abban vélték felfedezni, hogy a nép fordult el Istentől és tért le Isten
törvényeinek útjáról, aki mintegy büntetve őket, megengedi, hogy idegen
népek uralkodjanak rajtuk.
Jézus korában tehát a zsidó nép gondolkozásában szoros kapcsolat állt fenn
a világi uralom és az isteni uralom között. Mivel az ország nem volt
önálló, hanem a Római Birodalom egyik tartománya volt, ezért a római
fennhatóságtól való megszabadulás vágya összekapcsolódott az Isten által
küldött szabadító, a Messiás várásával. Az emberek úgy képzelték, hogy az
Isten országa úgy valósul meg, hogy megszabadulnak az idegen uralomtól és
önálló lesz az ország. Ezt az elképzelést Jézus eloszlatja vagy legalábbis
igyekszik eloszlatni azzal, hogy az Isten országa lelki jellegéről és
tartalmáról beszél hasonlataival. A magvetőről szóló példázat ezek szerint
azt tanítja, hogy Isten megszólítja az embert, elveti szívébe az igazság
tanítását és az emberen múlik, hogy miként fogadja azt. Engedi-e, hogy
Isten uralma megvalósuljon az életében és így lelkiekben bőséges termést
hozzon vagy elfojtja szívében az isteni kezdeményezést? Az emberen múlik,
hogy a hit szemével meglátja-e és a megtérés által befogadja-e Isten
országát.
Jézus a következőket mondta, amikor a néphez beszélt: „Az Isten országa
köztetek van" (Lk 17,21). Mivel egészen személyes szintre emeli az Isten
országa ügyét, érdemes személyesen válaszolnunk a nekünk szóló kérdésekre.
Milyen talajra hull lelkemben az isteni üzenet? Hogyan hallgatom, olvasom
Isten szavát? Hiszem-e, hogy Krisztus tanítása az örök életre vezet?
Törekszem-e annak megélésére, megvalósítására? Küldetésemnek tekintem-e,
hogy magam is hirdessem az örömhírt? Befogadom-e Isten országát, mint
lelki valóságot értelmemmel és akaratommal?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézusom! Segíts, hogy ne az emberi szenvedélyek, az érzelmek vagy az
ösztönök uralkodjanak rajtam, hanem a te szelíd uralmad valósuljon meg
bennem! Ne a szokások, az emberi elvárások irányítsák életemet, hanem a te
akaratod keresése és teljesítése. Te uralkodj bennem! Te irányítsd az
életem! Te vezess az örök üdvösségre! Uram, jöjjön el a te országod!
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140713.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése