Abban az időben Jézus így szólt apostolaihoz: Nem különb a tanítvány
mesterénél, sem a szolga uránál. Elégedjék meg a tanítvány azzal, ha olyan
lesz, mint mestere, és a szolga, ha olyan lesz, mint ura! Ha a családatyát
Belzebubnak csúfolják, mennyivel inkább háza népét? Ne féljetek az
emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely
ki ne tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el
világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön! És ne
féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni.
Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is a pokolba
taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre
egy se közülük Atyátok tudta nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat
számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha
valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki
a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is
megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.
Mt 10,24-33
Elmélkedés:
Jézus egyre komolyabb tanácsokat ad apostolainak, mielőtt útra küldi őket.
A tanítványoknak mindenkor azzal a tudattal kell útnak indulniuk és
küldetésüket teljesíteniük, hogy Krisztus követségében járnak, ezért nem
az ő személyük a fontos, hanem azé, aki küldte őket. Jézus nevében kell
beszélniük és tanúságot tenniük. Nem helyezhetik önmagukat Krisztus
személye elé. E lelkület tömör megfogalmazása így hangzik a mai
evangéliumban: „Nem különb a tanítvány mesterénél" (Mt 10,24). Soha nem
találunk más személyt, aki fontosabb igazságokat taníthatna nekünk, mint
Jézus, hiszen az ő tanítása az életet és az örök életet jelenti. Tanítását
hallgatva mindig új oldalról ismerhetjük meg feladatainkat, ha életünk
végéig tanítványai maradunk. Szenvedésével és halálával végigjárta
előttünk az emberi élet útját. Induljunk el Jézus követésének útján!
Indulni csak szabadon és Istentől vezetve érdemes.
A küldetés teljesítése veszélyekkel járhat, hiszen nem mindenki fogadja
szívesen Krisztus tanítását, s ez a küldöttekkel szembeni magatartásban
nyilvánul meg. Ennek ellenére nincs okuk a félelemre, hiszen az isteni
gondviselés mindig vigyáz rájuk.
Az evangélium utolsó szakasza arra figyelmeztet minket, hogy az üdvösség
elnyerése szempontjából milyen jelentősége van a tanúságtételnek. Az Atya
örök országába való bejutásnak ugyanis az a feltétele, hogy a tanítvány
hűséges maradjon Mesteréhez, Jézushoz.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Add Istenem, hogy szeressük egymást! Add, hogy minden embert szeressünk,
még ellenségeinket is; nem azért, mivel testvéreink, hanem hogy azok
legyenek! Add, hogy mindig égjen bennünk ez a testvéri szeretet, a testvér
mint olyan iránt, és az ellenség iránt, hogy a szeretettől testvér legyen.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140712.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése