Abban az időben Jézus a (Szent)lélek erejével visszatért Galileába. Híre
elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki
elismeréssel beszélt róla. Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett.
Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett.
Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen
arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent
engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hirdessem a
foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az
elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje." Összetekerte az
írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem
rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az írás,
amelyet az imént hallottatok." Mindnyájan igazat adtak neki, de
meglepődtek a magasztos igéken, amelyek ajkáról fakadtak.
Lk 4,14-22a
Elmélkedés:
A Szentírást, főként az evangéliumokat olvasva gyakran találkozunk olyan
történetekkel és példabeszédekkel, amelyek hasonlítanak egy-egy
élethelyzetünkre. Mintha csak rólunk szólna néhány jézusi beszéd, oly
könnyen felismerhetjük magunkat a szereplőkben. Természetesen nem szívesen
azonosulunk a negatív szereplőkkel, bár kétségtelen, hogy a rossz
tulajdonságok bennünk is megvannak. Nem akarjuk magunkat bűntelennek
beállítani, de csak nehezen tudnánk azonosulni a kételkedőkkel vagy
azokkal, akik állandóan belekötnek Jézus szavaiba. Inkább a Jézusra
figyelők, s az ő jótéteményeiben részesülők állnak közelebb a szívünkhöz,
az ő szerepük már jobban elfogadható számunkra.
A mai evangélium szerint, amikor Jézus felolvas a Szentírásból a názáreti
zsinagógában, ő is magára ismer a prófétai jövendölésben. A felolvasást
követő magyarázatában egyértelműen hallgatói tudtára adja, hogy az ő
személyében beteljesedtek a felolvasott szavak. Hasonlót mi soha nem
mondhatunk el magunkról, de mindenképpen érdemes úgy olvasnunk a Bibliát,
hogy az egyes jelenetek szereplői helyébe képzeljük magunkat, mert így sok
hasznos tanácsot kapunk mindennapi élethelyzeteinkre. Ha ilyen módszerrel
olvassuk az evangéliumokat, hirtelen élővé változnak a szövegek. Próbáljuk
csak ki! Meg fogunk lepődni azon, hogy e szövegek valóban rólunk szólnak.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus, szívem mélyén visszhangzik a mennyei Atya tanúságtétele
rólad, hogy te Isten Fia vagy. Hittel fogadom el ezt az isteni
kinyilatkoztatást és hittel vallom, hogy te vagy az Isten Fia, aki magad
is kísértést szenvedtél és vállaltad a kereszthalált a mi üdvösségünkért.
Szenvedésedben, halálodban és dicsőséges feltámadásodban is
megmutatkozott, hogy Isten Fia vagy. Segíts engem, hogy hozzád hasonlóan
egész életemben engedelmesen teljesítsem az Atya akaratát!
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140109.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése