2013. november 17., vasárnap

[Evangelium] 2013-11-17

2013. november 17. – Évközi 33. vasárnap

Abban az időben: Amikor némelyek megjegyezték, hogy milyen szép kövekkel
és díszes fogadalmi ajándékokkal van díszítve a templom, Jézus ezt mondta:
„Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, kő kövön nem
marad, mindent lerombolnak."
Erre megkérdezték tőle: „Mester, mikor történik mindez? És milyen jelek
előzik meg?" Ő így válaszolt: „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek
titeket! Sokan jönnek az én nevemben, s mondják: „Én vagyok". És:
„Elérkezett az idő." Ne kövessétek őket. Amikor háborúkról és lázadásokról
hallotok, ne rémüldözzetek. Mindennek előbb meg kell történnie, de ezzel
még nincs itt a vég!"
Aztán így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad.
Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Félelmetes
tünemények és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen. De előbb kezet emelnek
rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és
börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért,
azért, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek
fejeteket előre, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet
adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy
ellentmondani. Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és
barátok, s némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog
titeket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal
őrzitek meg lelketeket."
Lk 21,5-19

Elmélkedés:

A hit új távlatot nyit
Egy gyakorlott hegymászó élményeit olvasva érdekes gondolatra találok.
Arról ír, hogy egy-egy csúcshódítás során mennyire fontos a felkészültség,
a tapasztalat, főként a veszélyhelyzetekben. Ha például a csapat egyik
tagja részéről elhangzik egy kőomlásra figyelmeztető kiáltás, akkor a
tapasztalt hegymászó azonnal behúzza fejét, a sziklafalhoz lapul,
hátizsákjával a gerincét igyekszik védeni. Ha egy tapasztalatlan mászó a
kiáltást hallva, a nyakát nyújtogatva nézegetné, hogy honnan jön a kő,
könnyen az életével fizethetne kíváncsiskodásáért. A hegymászók esetében
kétségtelenül életfontosságú a tapasztalat, a rutin, de a különböző
élethelyzetekben azok számára is nagy jelentőségű lehet a felkészültség,
akik nem több ezer méter magasan járnak, hanem a városok és falvak
utcáinak szintjén. A földrengésekkel gyakran sújtott területeken például
már kisgyermekkortól fogva tanítják, hogy mit kell tenni, ha megmozdul a
föld, hogyan védhetjük meg életünket, s hogyan segíthetünk másoknak. A
vallás világába terelve a szót: nem tartok attól, hogy a világvége a
közeljövőben, a mi életükben bekövetkezik, de jobb, ha felkészültek
vagyunk, Jézus ugyanis éppen ezt a felkészültséget javasolja övéinek.
Az egyházi év végéhez közeledve a liturgia rendje szerint az evangéliumok
a végső időkre irányítják figyelmünket. Jézus a végső időkben bekövetkező
jelekről és természeti jelenségekről beszél, amelyek a világot sújtani
fogják, valamint üldözéseket említ és a gonoszság elszabadulását. Az
embereket félelem fogja eltölteni e veszedelmek láttán. Korunk természeti
csapásairól értesülve sokan arra következtetnek, hogy a végső idők a
közeljövőben fognak bekövetkezni. Egyesek még a napot is előre megmondják,
hogy mikor jön el a világ vége, de ezek minden esetben tévedések voltak,
bár sok hiszékeny ember engedte magát megtéveszteni.
Jézus szava világos: „Nem tudjátok sem a napot, sem az órát" (Mt 25,13).
Aki ezzel ellentéteset állít, az biztosan nem mond igazat, és azon hamis
tanítók közé tartozik, akiknek fellépésére szintén utal Jézus. Nem a világ
vége bekövetkezésének időpontja a lényeges, hanem az, hogy a tanítványok
kitartsanak Krisztus mellett és megőrizzék hitüket. Lesznek, akik Jézus
nevére hivatkozva akarják félrevezetni az embereket.
A világot, amelyben élünk, mindenki kissé másként látja. Világlátásunkat
meghatározza, hogy mit hozunk a családból, mit kapunk neveltetésünk során,
mit tanulunk a későbbi években. E világlátás határozza meg, hogy mit
gondolunk életünkről, saját hivatásunkról és a túlvilágról. Amikor Jézus
megkezdi működését a nép körében és meghirdeti az Isten országát, akkor
nem kevesebbet akar, mint megváltoztatni az emberek látásmódját. Arról
tanít, hogy másként is lehet látni a világot, másként is lehet nézni az
emberekre és másként is lehet tekinteni Istenre. Érthető, hogy szavait
sokan félreértik és felforgatónak minősítik. Pedig Jézus csak helyre
szeretné tenni a dolgokat, a teremtéskor meghatározott isteni rendet
akarja újjáteremteni.
A Hit évében mindannyian meghívást kaptunk arra, hogy újszerűen, a hit
szemével lássuk a világot, a hit és annak megvallása kössön össze
bennünket mindazokkal, akik szintén Krisztushoz tartoznak, és hittel
válaszoljunk Isten üzenetére. Aki azt gondolta, hogy hitének elemeit kell
átrendeznie, - miként a bútordarabokat szokás átrendezni egy szobában - az
nem jutott előbbre. A hit valójában új teret, új lehetőséget, új
távlatokat nyit. Nem átrendezés ez, hanem újjáteremtés, miként Krisztus
egykor akarta. Sokan úgy gondolkodnak Istenről, hogy ő egy
megközelíthetetlen személy, aki tőlünk végtelen távolságban létezik.
Gondolkozásuknak, világlátásuknak köszönhetően állandóan azért imádkoznak,
hogy jöjjön el hozzájuk az Isten.
Ha megkaptuk a hit ajándékát, másképpen látunk mindent. Észrevesszük, hogy
Isten a közelünkben van. Már eljött a világba és jelen van a világban. A
hit szemével felfedezzük, hogy Isten jelen van embertársainkban. Mekkora
csoda ez! Hit nélkül ezt észre sem vettük, sosem gondoltunk rá! És Isten
jelen van bennem! Az ő képmása vagyok. Bennem él szeretete és ezt kell,
kellene továbbadnom az embereknek.
Sokféle világnézet létezik. Minden kornak megvan a maga divatos
világszemlélete. A hit általi világlátás, látásmód tűnik a
legizgalmasabbnak. A hit adja meg nekünk azt a bölcsességet és
tisztánlátást, amely ahhoz kell, hogy megkülönböztessük a krisztusi
igazságot az emberi téveszmétől. Krisztus az igazság.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, segíts, hogy ne engedjek a megtévesztésnek és a félrevezetésnek!
Bölcsességet és tisztánlátást kérek tőled, hogy megkülönböztessem a te
igazságodat az emberek hamisságától. Te Úr vagy az egész világ és az egész
természet felett, és hatalmad van, hogy legyőzd a gonoszságot. A te
segítségeddel én is le tudom győzni a rosszat. Életem biztonságban van a
te kezedben, s ha hűséges maradok hozzád és hitemhez, akkor nem
veszíthetem el az üdvösséget. Add, hogy semmiféle veszély, még az
életveszély miatt se tagadjam meg hitemet, hanem a Szentlélekre hallgatva
tegyek tanúságot rólad! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131117.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum