2013. november 10., vasárnap

[Evangelium] 2013-11-10

2013. november 10. – Évközi 32. vasárnap

Abban az időben Jézus ezeket mondta a szadduceusoknak, akik azt tartják,
hogy nincs feltámadás: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik
pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való
feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se
halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai,
mert feltámadtak.
Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról
szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob
Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen
mindenki érte él."
Lk 20,27. 34-38

Elmélkedés:

Újjáteremtés és megdicsőülés
„Te kegyelmet mindig osztasz,
feltámadtál, s feltámaszthatsz,
hogyha én is akarom."
Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett című versében
olvashatók e sorok. A versben a költő úgy fogalmazza meg gondolatait,
mintha a feltámadt Krisztus sírja mellett tűnődne a húsvéti eseményről, a
feltámadásról. S egyben megvallja hitét, hogy Istennek hatalma van
feltámasztani, új életre kelteni az embert. Érdemes még idézni a költemény
utolsó szakaszát, amelyben az a gondolat fogalmazódik meg, hogy
feltámadásunk által utolérjük Krisztus Urunkat a mennyország kapujában:
„Mert az égi útnak elve:
kúszva, vérzőn, énekelve,
portól, sártól piszkosan
menni mindig, biztosan...
S kopjék térdig bár a lábam,
tudom, az ég kapujában
utolérlek, Krisztusom!"
Katolikus hitünk egyik legfontosabb eleme, a feltámadásba vetett hit
témája kerül elő a mai evangéliumban. Hiszek-e Krisztus feltámadásában?
Hiszek-e abban, hogy Isten minden embert, engem is feltámaszt az örök
életre?
A mai evangéliumban olyan emberekről olvastunk, akik nem hittek a
feltámadásban. A szadduceusok vallási csoportjához tartozók azért nem
fogadták el a feltámadás tanát, mert arról nincs szó a mózesi könyvekben.
Nézetük, álláspontjuk igazolása érdekében vitába szállnak Jézussal. Jézus
felel a vitát kezdeményezőknek s válaszában Istent az élők Istenének
nevezi. Ábrahámra, Izsákra és Jákobra hivatkozik, akik a szadduceusok
szemében is tekintélynek számítottak. A Szentírás tanítása szerint Isten
ad életet minden teremtményének, köztük az embernek is. Ő a földi életnél
is nagyobbat akar adni az embernek: az örök életet a feltámadás által. Ha
életünket neki ajánljuk fel, akkor halálunk után is vele fogunk élni.
Még a keresztény katolikusok között is akadnak olyanok, akik nem hisznek a
feltámadásban. Jézus feltámadásában még talán igen, de az ember
feltámadásában már nem. A túlvilágot egy kitalált történetnek tartják,
amivel az Egyház akarja megvigasztalni azokat, akik sok nehézséggel
küzdenek földi életük során. Ők napjaink szadduceusai.
Jézus Krisztus feltámadása, amelyet évente húsvétkor ünneplünk meg, hitünk
legnagyobb igazsága. Az Úr feltámadásának lényeges jele az üres sír.
Először az asszonyok, majd a sírhoz siető apostolok találják üresen azt a
sziklasírt, ahová a keresztről való levételt követően Jézus testét
elhelyezték. A húsvéti beszámolók másik fontos eleme Jézusnak, a
Feltámadottnak a megjelenése. Az Úr megdicsőült testben mutatja meg magát.
E találkozások hitet ébresztenek az apostolokban. E találkozások olyan
mély lelki változást eredményeznek, ami megmagyarázhatatlan az Úr
feltámadása nélkül. A feltámadás után a jézusi közösség tagjainak
magatartásában rendkívüli fordulat következik be. Az apostolok bátran
kiállnak a nagy nyilvánosság elé, és arról tanítanak, hogy a keresztre
feszített Jézus él, Isten feltámasztotta őt a halálból. És ettől még akkor
sem tágítanak, ha bántalmazzák vagy megölik őket. Krisztus feltámadását
hirdetik, mert megtapasztalták a feltámadást, találkoztak a Feltámadottal.
A feltámadás mindennél jobban tanúskodik Isten emberek iránti
szeretetéről. Isten szeretetből teremtette meg az embert, neki
köszönhetjük életünket. Isten szeretetből küldte el Fiát, Jézust a
világba, hogy megváltson és üdvözítsen minket. Isten, aki nap mint nap
sokféleképpen megmutatja szeretetét irántunk, hogyan engedhetné, hogy
életünk a semmibe vesszen? Ő az életre teremtett minket és mindannyiunkat
az örök életre hív. A feltámadás a halál legyőzése. A feltámadás testünk
újjáteremtése és megdicsőülése. A feltámadás Isten ajándéka.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mennyei Atyánk! Jézus feltámadása nyújtja nekünk a reményt, hogy mi is
feltámadunk az örök életre. A halál könyörtelen tényével szembesülve
könnyen azt gondolhatom, hogy az életnek ezzel vége. Te új életet adtál
Fiadnak, Jézusnak, akit húsvétvasárnap hajnalra feltámasztottál. Hisszük,
hogy új életet adsz majd nekünk is, amikor feltámasztasz minket az örök
életre. A feltámadást követően találkozhatunk veled, az örök szeretettel.
Uram, hiszek a feltámadásban, hiszek az örök életben. Neked ajánlom az
életem, hogy veled élhessek majd örökké a mennyei boldogságban. Hiszek,
Uram, erősítsd bennünk a hitet!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131110.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum