Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt.
A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll
bűnösökkel, sőt eszik is velük" – mondták. Jézus erre a következő
példabeszédet mondta nekik:
„Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szóit apjához:
Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük
vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment
egy távoli országba. Ott léha életet élt, és eltékozolta vagyonát. Amikor
mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s ő maga is
nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az
kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a sertéseket. Szívesen megtöltötte volna
gyomrát a sertések eledelével, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába
szállt: Atyám házában hány napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én
meg itt éhen halok. Felkelek, atyámhoz megyek, és azt mondom neki; Atyám,
vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy
fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be. Azonnal útra is kelt, és
visszatért atyjához. Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a
szíve. Eléje sietett, nyakába borult, és megcsókolta. Ekkor a fiú
megszólalt: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem
vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz." Az atya odaszólt a szolgáknak:
„Hozzátok hamar a legdrágább ruhát, és adjátok rá. Húzzatok gyűrűt az
ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le.
Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és
megkerült." Erre vigadozni kezdtek.
Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a
házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és
megkérdezte: Mi történt? Megjött az öcséd, és atyád levágatta a hizlalt
borjút, mivel épségben visszakapta őt – felelte a szolga. Erre az
idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja kijött és
kérlelni kezdte. De ő szemére vetette atyjának: Látod, én annyi éve
szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És te nekem még
egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a barátaimmal. Most
pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, megjött,
hizlalt borjút vágattál le neki.
Ő erre azt mondta: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. De
most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd meghalt és
most életre kelt, elveszett és újra megkerült."
Lk 15,1-3.11-32
Elmélkedés:
Az egyik legismertebb szentírási történetet, a tékozló fiúról és az
irgalmas atyáról szóló példabeszédet olvassuk a mai evangéliumban. Jézus
hasonlata bemutatja, hogy milyen képtelen gondolatokkal indul el valaki a
bűn útján. Miért volt elégedetlen, miért vágyott többre a fiú, aki mindent
megkaphatott családjától? Miért gondolta, hogy otthonától és családjától
távol majd megtalálja az „igazi" boldogságot? Miért gondolta azt, hogy
munka nélkül is élete végéig elég lesz számára az örökölt vagyona? Miért
nem számolt cselekedetének következményeivel? Honnan volt bátorsága ahhoz,
hogy örökségét követelje, amit amúgy is megkapott volna apja halála után?
Ezekre a kérdésekre valójában nincs válasz. Mert a bűnre nincs magyarázat.
Az ember fejében megszületik egy valóságtól elrugaszkodott gondolat, ezt
újabb lehetetlen elképzelések követik, és az ember kezébe veszi a maga
sorsát. Mert úgy véli, hogy Isten nélkül is boldog tud lenni. És hová jut?
A történet szerint a disznók közé. Egy emberhez méltatlan helyzetbe. A bűn
emberi méltóságunkat süllyeszti a mocsokba. De ezzel mégsem ér véget a
történet. Isten visszaadja emberi méltóságunkat, istengyermeki
méltóságunkat azáltal, hogy megbocsátja bűneinket. Bármilyen mélyre
süllyedtünk, Isten felemel minket. Bármilyen messze is távolodtunk el
tőle, mindig visszavár minket. A nagyböjt a visszatérés lehetőségének
ideje számomra. Alkalom, hogy bűnbánatot tartsak és Isten új ruhába
öltöztessen.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenem, adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt, amin
úgysem változtathatok! Adj bátorságot, hogy változtassak azon, aminek
megváltoztatására képes vagyok! És adj bölcsességet, hogy mindig tudjam,
mi a különbség a kettő között.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130302.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése