Abban az időben (Keresztelő) János ott állt két tanítványával, és mihelyt
meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: „Nézzétek, az Isten
Báránya!" Két tanítványa hallotta, hogy (János) ezt mondta, és követni
kezdte Jézust. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik,
megkérdezte: „Mit kívántok?" Azok ezt felelték: „Rabbi – ami annyit
jelent, hogy Mester – hol laksz?" „Jöjjetek, nézzétek meg!" – mondta
nekik. Elmentek tehát vele, megnézték, hogy hol lakik, és aznap nála
maradtak. Ez a tizedik óra körül volt. A kettő közül, akik hallották ezt
Jánostól és követték (Jézust), az egyik András volt, Simon Péter testvére.
Ő először testvérével, Simonnal találkozott, és szólt neki: „Megtaláltuk a
Messiást, vagy más szóval a Fölkentet", és elvitte Jézushoz. Jézus
rátekintett, és így szólt hozzá: „Te Simon vagy, János fia, de Kéfásnak,
azaz Péternek fognak hívni."
Jn 1,35-42
Elmélkedés:
Keresztelő Szent János tanúságtételét követően annak eredményéről tudósít
a mai evangélium. János két tanítványa nyomban Jézus után ered. Az egyikük
András, a másik pedig maga János evangélista, aki leírta a történetet.
Felébred bennük a vágy, hogy annak követői legyenek, akiről János azt
vallotta, hogy ő az Isten Fia. Mielőtt a két tanítvány társaként magunk is
Jézus után indulnánk, egy gondolat erejéig érdemes visszapillantanunk
Jánosra. Nincs benne féltékenység amiatt, hogy tanítványai közül ketten új
mestert választanak maguknak, hiszen éppen az volt a küldetése, hogy a
Jézushoz, a Megváltóhoz vezető utat előkészítse. Nem akarja egyetlen
percig sem marasztalni őket, hanem engedi, hogy elinduljanak. János
tanúságtétele tehát eredményes, ettől kezdve a háttérbe húzódik, mert
Jézus személye fontosabb az övénél.
Mit gondolhatott magában a Jézus nyomába szegődő két tanítvány? Mit
várhattak tőle? Biztosan tele volt a fejük ezernyi kérdéssel, és tele volt
a szívük a megismerés vágyával. Amikor Jézus váratlanul megfordul és
szándékukról kérdezi őket, hirtelen zavarodottságukban a lehető
legegyszerűbb kérdés jut csak eszükbe: „Mester, hol laksz?" (Jn 1,38).
Magam elé képzelem Jézus arcát, aki magában mosolyoghatott: Hát csak ez
jut eszetekbe? Nem tudtatok jobbat kitalálni? Tényleg arra vagytok csak
kíváncsiak, hogy melyik házban lakom? Dehogy! Sokkal többet szeretnétek ti
ennél! Meg akartok ismerni engem. A tanítványaim akartok lenni, ezért
szólítottatok Mesternek. Hát gyertek, megmutatom nektek a házat, megosztom
veletek életemet!
Talán ilyesfélét gondolhatott Jézus, aki ma hozzám fordul, s tőlem
kérdezi, hogy mit szeretnék. Uram, nem a lakcímedre vagyok kíváncsi, hanem
veled szeretnék élni!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Úr Jézus, köszönjük, hogy közöttünk való jelenléteddel ajándékozol meg.
Utunkon erősítesz és bátorítasz. Add, hogy mélyen tudatában legyünk
jelenlétednek. Küldő szavadra örömmel válaszoljunk minden
cselekedetünkkel. Adj nekünk bölcsességet és alázatot, hogy felismerjük
jelenlétedet.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130104.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése