2012. május 24., csütörtök

[Evangelium] 2012-05-24

2012. május 24. - Csütörtök

Abban a időben Jézus az égre emelte szemét és így imádkozott: Szent Atyám,
nemcsak tanítványaimért könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni
fognak bennem. Egyek legyenek mindnyájan! Amint te, Atyám, bennem vagy és
én tebenned, úgy legyenek ők is mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy
te küldtél engem. Megosztottam velük a dicsőséget, amelyet nekem adtál,
hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk: én őbennük, te énbennem, hogy
így ők is teljesen egyek legyenek, s megtudja a világ, hogy te küldtél
engem, és szereted őket, amint engem szerettél. Atyám! Azt akarom, hogy
akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, s lássák
dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mivel már a világ teremtése előtt
szerettél engem. Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg, de én ismerlek, s
ők is megismerték, hogy te küldtél engem. Megismertettem velük nevedet, és
ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel engem szeretsz, bennük
legyen, és én is őbennük legyek.
Jn 17,20-26

Elmélkedés:

Jézusnak az utolsó vacsorán mondott főpapi imájának harmadik részét
olvastuk az evangéliumban, amelyben azokért könyörög az Atyához, akik
közvetlenül és személyesen nem ismerik őt, hanem tanítványinak szavára
fognak hinni benne. Amikor Jézus a jövendő egyház tagjaiért imádkozik – és
ebbe nyugodtan beleérthetjük korunk egyházát, s minket is – , akkor első
kérése az egységre vonatkozik. A Fiú és az Atya között fennálló
szeretetteljes egységnek tükröződnie kell a krisztushívők egymással való
kapcsolatában is. Ez az egység azonban mindig Isten ajándéka. Éppen ezért
Jézus imájához kapcsolódva és azt nap mint nap ismételve nekünk is az
Atyához kell fordulnunk az egység nagy ajándékáért, hiszen számtalanszor
tapasztalhatjuk, hogy sok embert megkísért a széthúzás, a békétlenség, az
egymással való értelmetlen harc. Ezt követően azt kéri Jézus, hogy a benne
hívők megláthassák dicsőségét, azaz ne csak a szenvedő Jézus arcát
szemlélhessük, hanem találkozhassunk a feltámadt Jézussal is. Jézus
imájának utolsó mondatából kiderül számunkra, hogy Jézus akkor él bennünk
elevenen, ha Isten szeretetét hordozzuk szívünkben, s megmaradunk ebben a
szeretetben.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Kérünk, Urunk, Istenünk, taníts meg bennünket arra; hogy helyesen kérjük
tőled azt, ami javunkra szolgál! Te kormányozd életünk hajóját magad felé,
minden viharvert lélek csendes kikötője! Mutasd meg az irányt, amerre
mennünk kell! Újítsd meg bennünk az engedelmesség lelkületét! Lelked
zabolázza meg féktelen érzékeinket! Vezess el és adj erőt ahhoz, ami igaz
javunk: hogy megtartsuk törvényeidet, és minden tevékenységünkben folyton
örvendjünk a te csodálatos és felüdítő jelenlétednek!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum