2008. május 4., vasárnap

[Evangelium] 2008-05-04

2008. május 4. - Vasárnap, Urunk mennybemenetele

Abban az időben: A tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre,
ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a
földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és
ezt mondta nekik: "Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön.
Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet!
Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok
meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én
veletek vagyok mindennap a világ végéig!"
Mt 28,16-20

Elmélkedés:

A menny kulcsa
Negyven nappal Jézus feltámadásának húsvéti ünnepe után ma az Úr
mennybemenetelét ünnepeljük. Az elmúlt hetekben arról olvastunk az
evangéliumokban, hogy feltámadását követően Jézus több alkalommal
megjelent tanítványainak. E jelenések negyven napon át tartottak, egészen
addig, amikor apostolainak szemeláttára az Úr felemelkedett a mennybe. A
mai ünnep evangéliuma szerint Jézus Galileába hívja apostolait, s
közvetlen mennybemenetele előtt megbízza őket, hogy az egész világra
elmenvén hirdessék tanítását és kereszteljék meg az embereket.

Az apostoli küldetésnél érdemes odafigyelnünk arra, hogy az egész világra
kiterjed. Ennek jelentőségét akkor értjük meg, ha felidézzük, hogy amikor
nyilvános működésének idején a Mester tanító útra indítja apostolait,
akkor "Izrael házának elveszett juhaihoz" küldi őket (vö.: Mt 10,6).
Valamivel később pedig így nyilatkozik saját küldetéséről: "Nem kaptam
küldetést máshová, csak Izrael házának elveszett juhaihoz" (Mt
15,24).Amikor közvetlenül mennybemenetele előtt küldetést ad, akkor ez már
nem korlátozódik egyetlen népre, hanem kiszélesedik és az egész világra
kiterjed. Az apostolok minden bizonnyal megrettentek volna a feladat
súlyától, ha Jézus nem ígérte volna meg a Szentlélek eljövetelét és azt,
hogy a Lélek által örökre övéivel marad. A következő tíz nap tehát a
Szentlélek várásával telt el, aki Pünkösd napján leereszkedett az
apostolokra, s erővel töltötte el őket, hogy a Krisztustól kapott
küldetésnek megfelelően bátran elinduljanak a világba az örömhírrel.

Az elkövetkezendő napok a Szentlélek várásának jegyében telnek számunkra.
Nincs okunk szomorkodni Jézus távozása miatt, hanem azért kell
imádkoznunk, hogy a Szentlélek Isten minket is töltsön el bátorsággal, és
tanítson meg minket arra, hogy az egyház tagjaiként mi is azt a feladatot
kaptuk, hogy az evangéliumot terjesszük a világban. E földi küldetésünk
teljesítése közben nem feledkezhetünk el végső célunkról, azaz arról, hogy
mi is mennybe jussunk! Vajon eljutunk oda? Vajon megtaláljuk életünkben a
mennyország ajtajának kulcsát?

Az idős betegek, akikhez minden hónap elsőpéntekén gyóntatni és áldoztatni
járok, nagy előszeretettel mutatják meg alkalmanként régi, féltve őrzött
kincseiket: egy-egy fényképet a szüleikről, gyermekkorukban a búcsúkor
kapott keresztet vagy rózsafüzért, vagy hasonló vallási tárgyakat.
Legutóbb egy 95 éves néni mutatta meg az imakönyvét, egy 1922-ben kiadott,
egészen kicsi, az ember tenyerében elférő könyvecskét. A parányi könyvön
látszott, hogy a néni minden nap használja. A címe ez volt: A menny
kulcsa. Napjainkban sokan megkérdőjelezik az imádság fontosságát. Egyesek
teljesen feleslegesnek tartják az imádkozást és elfecsérelt időnek tartják
az erre szánt perceket. Vannak, akik csak akkor imádkoznak, ha bajban
vannak, s valami miatt rászorulnak Isten segítségére. Pedig a rendszeres
ima a menny kulcsa. Segít minket, hogy ne vesszük el szemünk elől a végső
célt, a mennyországot. A mennybe jutás lehetőségének kulcsa a kezünkben
van.

Május első vasárnapja lévén nem feledkezhetünk el az Anyák napjáról.
Imádságunkkal mindenekelőtt Jézus édesanyját és a mi mennyei édesanyánkat,
Szűz Máriát köszöntjük. Emellett hálát adunk Istennek édesanyánkért, az ő
szeretetéért és gondoskodásáért. E hálánkat ma is és máskor is mutassuk ki
édesanyánknak! Akinek pedig már elköltözött az édesanyja, vigasztalja a
gondolat, hogy az az édesanya, aki a mennyországban van, a gyermeke
szívének nagy részét is magával vitte. Az ismert ének szavával kérjük ma
Jézus édesanyját: "Nyújtsd ki mennyből, ó, Szent Anyánk kezedet!" Segíts
minket, mennyei édesanyánk, hogy mi is eljussunk a mennyországba!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Édesanya
Induljak el, vagy érjek haza,
Az ajtóban ott áll édesanya.
Egy angyal ő, s ha rosszat teszek,
Még akkor is csak engem szeret.

Figyel mindig, vigyázza álmom,
Minden szóval én csak őt áldom.
Nem érhet baj, míg ott van velem,
Őrzi léptem és fogja kezem

Ha öröm ér, vagy bánat nyomaszt,
Nevet velem és ő nyújt vigaszt.
Igaz szívből én csak azt kérem,
Édesanyám örökké éljen.

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum