[Napi e-vangelium] 2018-05-06

2018. május 6. - Húsvét 6. vasárnapja

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Amint engem szeret az
Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben.
Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is
megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket
azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök
ezzel teljes legyen. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást,
amint én szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint
annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt
teszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé
szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak
mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul
adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak
titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok:
maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja
nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!
Jn 15,9-17
Elmélkedés:
Aki életét adja
A szeretet parancsának kifejtése során Jézus a következőket mondja:
"Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki életét adja
barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit parancsolok
nektek." Majd pedig megerősíti, hogy tanítványait és követőit nem
szolgának tekinti, hanem barátként tekint rájuk. Ebben a rövid
részletben háromszor is szerepel a barát kifejezés, míg írásának többi
részében János evangélista meglehetősen ritkán használja. A barát szó
használatával Keresztelő János Jézusról szóló tanúságtételében
találkozunk először. János jól tudja, hogy nem ő a Messiás, hanem
Jézus. Ő tehát nem a vőlegénynek, hanem a vőlegény barátjának nevezi
magát, aki együtt van a vőlegénnyel és együtt örül vele (vö. Jn 3,29).
Egy másik előfordulási hely, amikor Jézus hírt kap Lázár betegségéről,
akkor ezt mondja: "Lázár, a mi barátunk, elaludt. Megyek, hogy
fölkeltsem álmából" (Jn 11,11), aztán elindul és visszahívja a halálból
Lázárt. Jézus szenvedéstörténetében szintén előfordul a barát említése.
Amikor a római helytartónak, Pilátusnak az a szándéka, hogy szabadon
bocsátja Jézust, akkor a zsidók így kényszerítik ki belőle a halálos
ítéletet: "Ha elbocsátod, nem vagy a császár barátja" (Jn 19,12).
E jelenetektől eltérő értelmű az a barátság, amiről Jézus a szeretet
kapcsán beszél. "Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki
életét adja barátaiért." Nyilvánvaló, hogy az Úr kereszthalálának
titkára és értelmére világít rá ez a kijelentés, amely hamarosan meg is
fog valósulni. Azért nevezi barátainak tanítványait, mert mindent
közölt velük, amit az Atya rábízott. Jézus példája azt bizonyítja, hogy
a szeretet több mint érzés, miként azt sokan gondolják napjainkban. A
valódi szeretet nem merül ki a szavakban, nem elégszik meg az érzés
gyakori hangoztatásával, hanem cselekedetekben nyilvánul meg. Azt
látjuk, hogy Isten is az ő tetteiben mutatja meg az emberek, az
emberiség iránti szeretetét. A mennyei Atya megmutatja azzal, hogy
megteremti az embert és a számára élettérként szolgáló világot. A
második isteni személy, a Fiúisten szeretete megmutatkozik a megváltás
művében, a Szentlélek szeretete pedig abban, hogy megszenteli és az
üdvösség útján vezeti a Krisztusban hívőket.
Az emberek közti barátságot a bizalom, a hűség, az önzetlenség
jellemzi. Ha két ember nem bízik meg egymásban, akkor nem beszélhetünk
köztük barátságról. Ha két ember nem tud egymás mellett kitartani a
nehézségek és a gondok idején, és nem ragaszkodnak egymáshoz
kölcsönösen, akkor nincs szó köztük barátságról. Ha két ember
viszonyában nem élvez elsőbbséget a másik javának szolgálata,
előmozdítása, hanem mindegyikük csak a maga hasznát keresi a
kapcsolatban, akkor nem nevezhetjük őket barátoknak. Isten és az ember
kapcsolatában szintén személyekről van szó, amely személyek között
alapvető szerepe van a három tulajdonságnak. Isten bizalommal tekint az
emberre, szövetségre, szeretetkapcsolatra akar lépni mindenkivel.
Bizalmának jele, hogy meghív minket a vele való életre. Megígéri, hogy
eljuthatunk az örök életre, ha parancsai szerint élünk, és ehhez az
ígéretéhez, mint szeretetének egyik jeléhez, hűséges marad. Isten
önzetlenségének legszebb példája, hogy önmagát adja nekünk a Fiú
megtestesülésével, aki feláldozza magát a kereszten minden emberért.
Íme, a gyakorlati jelei annak, hogy Isten barátként tekint ránk és
szeret minket.
Hogyan válaszolok Isten barátságára és szeretetére? Ha rábízom
életemet, kitartok mellette és felajánlom magamat neki, akkor részem
lesz majd örökké tartó szeretetében.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor ezt mondtad tanítványaidnak és
valamennyi követődnek: "Barátaimnak mondalak benneteket." Barátsággal
fordultál még a bűnösökhöz is. Te minket is barátságra hívsz. Barátként
gondoltál ránk, amikor életedet adtad értünk. Te mindig barátként
tekintesz ránk. Szükségünk is van barátságodra, szeretetedre.
Barátságod segítsen minket abban, hogy emberi kapcsolatainkban is
sikerüljön megvalósítanunk az igaz barátságot!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180506.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/