2018. május 7., hétfő

[Napi e-vangelium] 2018-05-07

2018. május 7. - Hétfő

Jézus az utolsó vacsorán így szólt apostolaihoz: Ha eljön a Vigasztaló,
akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő
majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen
kezdettől fogva velem vagytok! Azért mondtam ezt nektek, hogy meg ne
botránkozzatok. Ki fognak zárni benneteket a zsinagógákból. Sőt eljön
az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szolgálatot
tesz Istennek, így tesznek majd veletek, mert nem ismerik sem az Atyát,
sem engem. Ezeket azért mondtam el nektek, hogy amikor eljön az óra,
eszetekbe jusson, hogy előre megmondtam nektek.
Jn 15,26-16,4a
Elmélkedés:
Jézus tovább folytatja azokat a gondolatokat, amelyek arról szólnak,
hogy mit tegyenek tanítványai, ha a világ részéről ellenségeskedéssel,
gyűlölettel találkoznak. Nem elmenekülni kell az ilyen helyzetek elől,
hanem fel kell ismerni azt, hogy éppen ezek a helyzetek adnak
lehetőséget a Krisztusról szóló tanúságtételre. Távozása után az Úr
azért küldi el az Atyától a Szentlelket, hogy ebben a tanúságtételben
segítségére legyen övéinek. Az Egyház tapasztalata, hogy Krisztus
ígérete a Szentlélek elküldésére vonatkozóan pünkösdkor valóban
beteljesül, és a Lélek jelenléte, működése azóta is érezhető. A
Szentlélek elsőként az apostolokat tölti el a tanúságtétel erejével,
hogy elmondhassák mindazt, amit Mesterük mellett átéltek. Egyrészt
történeti tanúk ők, akik a Krisztus-eseményt hirdetik, másrészt hitbeni
tanúk, akik megértették az Úr megváltó küldetését és hittek abban, hogy
az Atya küldötteként tett mindent.
A tanúságtétel ebből a szempontból a hit terjesztését jelenti. A
Szentlélek ugyanis kiárad a későbbi korokban is mindazokra, akik
Krisztust követik és őket is tanúságtételre ösztönzi. Az ő esetükben az
időbeli távolság miatt már nem beszélünk történeti tanúságról,
hitbeliről viszont annál inkább. Hívő emberként így kapcsolódunk be az
Egyház apostoli küldetésébe: a hit szerinti életünk másokban is hitet
ébreszt.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te meghívsz minket, hogy téged kövessünk és
vezetéseddel eljussunk a mennyei Atyához. Meghívsz, hogy tőled
tanuljunk és szolgálatodba álljunk. Tudjuk, hogy tanítványodként
ugyanaz a sorsunk, mint a tiéd, aki mesterünk és tanítónk vagy. Nem
akarjuk kikerülni a keresztutat. Nem keresünk más utat, ami könnyebbnek
tűnhet. Azzal a szándékkal hallgatjuk szavaidat, hogy azok szerint
éljünk. Hozzád hasonlóan engedelmeskedünk a mennyei Atyának, mert
hisszük, hogy türelemmel viselt szenvedéseink jutalma az örök élet és
az örökké tartó boldogság lesz. Segíts minket az üdvösségre!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180507.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum