[Napi e-vangelium] 2017-09-16

2017. szeptember 16. - Szombat

Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Nincs jó fa, amely rossz
gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. Minden
fát gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek a tövisbokorról fügét,
sem a tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó
kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő.
Hiszen a szív bőségéből szól a száj! Miért mondjátok nekem: "Uram,
Uram!" - ha nem teszitek, amit mondok?
Megmondom nektek, kihez hasonlít az, aki hozzám jön, hallgatja
tanításomat, és tettekre is váltja: hasonlít ahhoz a házépítő emberhez,
aki mélyre ásott, és az alapot sziklára rakta. Jött az árvíz, rázúdult
a házra, de nem tudta azt összedönteni, mert jó alapra épült. Aki
viszont hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz
az emberhez, aki házát alap nélkül építette a puszta földre. Amikor
rázúdult az árvíz, háza azonnal összedőlt, és nagy romhalmaz lett
belőle.
Lk 6,43-49
Elmélkedés:
Jézus nemcsak egykori tanítványaihoz intézi szavait, hanem kifejezetten
megszólítja leendő követőit, bennünket is. Nem elég az ő tanítását
hallgatnunk, de az sem, ha Urunknak nevezzük őt, mert ostobák vagyunk,
ha csupán a fülünknek szól a szava. Azt kéri, hogy tanítását valósítsuk
meg életünkben. Ha a szívünkhöz szól tanítása és a mindennapi
jócselekedetek gyakorlására ösztönöz minket, akkor bölcsek vagyunk.
A házépítő emberről szóló példabeszéd arra világít rá, hogy nem
elegendő, ha megelégszünk Jézus tanításának hallgatásával, hanem
életünket erre a tanításra, mint igazságra érdemes alapoznunk. Oktalan
és felelőtlen volna részünkről, ha nem engednénk, hogy a mi Urunk
tanítása formáljon minket és jócselekedetekre ösztönözzön. Ő nem
egyszerűen egy eszmére, egy tanra akar minket tanítani, hanem saját
életformájára. Akkor értettem meg igazán szavait, ha életközösségre
lépek vele, minden gondolatom az övé, akaratomat átengedem neki, s
minden jót érte teszek. Ha nem veszem komolyan szavait, nem veszem
komolyan személyét sem.
A házépítés hasonlata ugyanakkor azt is szemlélteti, hogy
Krisztus-követésünket és vallásosságunkat nem tekinthetjük földi
életünkben befejezettnek, hanem szüntelenül építkeznünk, fejlődnünk,
növekednünk kell. Építsünk Krisztusra, fejlődjünk lélekben őbenne és ő
növekedjék bennünk!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Mindenható Istenünk! Hálatelt szívvel imádunk, magasztalunk és
dicsőítünk Téged! Mutasd meg nekünk szeretetedet! Urunk Jézus, igaz
közbenjárónk az Atyánál! Te jól ismersz minket és ismered
szükségleteinket. Engedd csak azt kérnünk, ami javunkra szolgál, s ami
lelkünk üdvösségéhez szükséges. Ámen.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170916.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/