2016. augusztus 2., kedd

[Evangelium] 2016-08-02

2016. augusztus 2. – Kedd

Amikor (a kenyérszaporítás után) mindnyájan ettek és jóllaktak, Jézus
mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak csónakba, menjenek
át előtte a túlsó partra, miközben ő elbocsátja a tömeget. Amint
elbocsátotta az embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék.
Közben beesteledett, és ő ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár
stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert
ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik őrváltás idején Jézus elindult feléjük
a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy kísértet, és
rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket:
„Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!" Erre Péter odaszólt neki: „Uram, ha te
vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!" Ő azt mondta:
„Jöjj!" Péter ki is szállt a csónakból, elindult a vízen, és ment Jézus
felé. De az erős szél láttán megijedt, és merülni kezdett. Felkiáltott:
„Ments meg, Uram!" Jézus nyomban kinyújtotta kezét, megfogta őt, és így
szólt hozzá: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?" Amikor beszálltak a
bárkába, a szél elállt. A csónakban levők pedig leborultak előtte, és így
szóltak: „Te valóban az Isten Fia vagy!" Akkor átkeltek a tavon, és
Genezáret földjénél értek partot. Annak a helynek a lakói felismerték
Jézust, hírét vitték az egész környéken. Eléje hoztak minden beteget, és
kérték, hogy legalább ruhája szegélyét érinthessék. És akik csak
hozzáértek, mind meggyógyultak.
Mt 14,22-36

Elmélkedés:

A kenyerek és halak csodálatos megszaporításakor az emberek
megtapasztalhatták Jézus különleges erejét, képességét. Az eseményt
követően újabb jelét, bizonyítékát adja istenségének, de ennek már nem a
nagyszámú nép, hanem csak tanítványai a tanúi. Jézus a víz tetején járva
indul a bárkában evező tanítványok után. Istenségét egyrészt az mutatja,
hogy képes a víz tetején járni, nem süllyed el, azaz nem vonatkoznak rá
ennek a világnak természeti törvényei. Másrészt abban nyilvánul meg isteni
hatalma, hogy képes megmenteni a kicsinyhitű Pétert. E különleges jelek
elérik hatásukat, a tanítványok így vallják meg hitüket: „Te valóban az
Isten Fia vagy!"
Elmélkedésünkben ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy a
kenyérszaporítás és a vízenjárás csodája között Jézus felment a hegyre és
imádkozott. Bár az evangélista nem szentel nagy figyelmet ennek és csupán
egyetlen rövid mondattal tesz említést róla, mégis olyan jelenet ez, amely
többször előfordul az evangéliumokban. Jézus félrevonul, keresi a magányt
és az egyedüllétet, hogy imádkozzon, beszéljen az Atyával. Ez alkalommal
bizonyára hálát adott a csodáért, amit az emberek éhségének megszüntetése
érdekében tett, tehetett, illetve az Atya újabb segítségét kérte ahhoz,
hogy tanítványaiban ne félelem, hanem hit ébredjen akkor, amikor
rendkívüli hatalmát megtapasztalják.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor parancsba adtad az apostoloknak, hogy
elmenvén az egész világra tegyenek minden embert tanítványoddá és
kereszteljék meg őket. Az Egyház, amelynek tagja vagyok, minden korban ezt
a parancsot igyekszik teljesíteni, tehát parancsod és kérésed nekem is és
minden keresztény embernek szól. Segíts minket, hogy – miközben hittel
valljuk a három isteni személyt – éljünk is egységben az Atyával, a Fiúval
és a Szentlélekkel! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160802.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum