Miután Jézus a tömeg örömujjongása közben bevonult Jeruzsálembe, fölment a
templomba. Ott körülnézett, és mindent szemügyre vett. Mivel már
esteledett, a tizenkét apostollal együtt kiment Betániába. Amikor másnap
eljöttek Betániából, Jézus megéhezett. Messziről látott egy zöldellő
fügefát. Elindult feléje, hátha talál rajta valami gyümölcsöt. De amikor
odaért, csak leveleket talált rajta, mert még nem érkezett el a fügeérés
ideje. Ekkor így szólt: „Senki se egyék rólad gyümölcsöt soha többé!"
Tanítványai is hallották ezt.
Nemsokára Jeruzsálembe érkeztek. Jézus bement a templomba, és kezdte
kiűzni azokat, akik a templomban adtak-vettek. A pénzváltók asztalait és a
galambárusok székeit felforgatta, és senkinek sem engedte meg, hogy bármit
is keresztülvigyen a templom területén. Azután megmagyarázta: „Hát nem azt
tanítja az Írás: „Az én házamat minden nép az imádság házának nevezi
majd?" Ti pedig rablók barlangjává tettétek." Amikor a főpapok és az
írástudók értesültek erről, azon tanakodtak, miképpen okozzák vesztét.
Féltek ugyanis tőle, mert az egész nép lelkesedett tanításáért. Amikor
beesteledett, Jézus tanítványaival együtt elhagyta a várost.
Másnap reggel, amikor a fügefa mellett vitt el az útjuk, látták, hogy
tövestül elszáradt. Péter visszaemlékezve Jézus szavaira, így szólt hozzá:
„Mester, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, elszáradt!" Jézus ezt
válaszolta nekik: „Higgyetek az Istenben! Bizony mondom nektek, ha valaki
azt mondja a hegynek: „Emelkedjél föl, és vesd magad a tengerbe", és nem
kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, az valóban
úgy is lesz. Azért mondom nektek, bármit kértek imádsággal, higgyétek,
hogy megkapjátok, és el is nyeritek. Amikor pedig imádkozni készültök,
bocsássatok meg annak, akire nehezteltek, hogy mennyei Atyátok is
megbocsássa bűneiteket! Mert ha ti nem bocsátotok meg egymásnak, mennyei
Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket."
Mk 11,11-26
Elmélkedés:
A fügefa megátkozásának és másnapi elszáradásának története foglalja
keretbe a templom megtisztításának eseményét a mai evangéliumban. A két
eseményt az kapcsolja össze, hogy Jézus fellépésével beköszöntött a
messiási időszak. Itt az ideje annak, hogy az emberek a bűnbánat
gyümölcseit teremjék és itt az ideje, hogy helyesen tiszteljék Istent.
Jézusnak tehát elvárásai vannak immár nem a fákkal, hanem az emberekkel
kapcsolatban. Jogosan várja, hogy Isten házát semmiféle méltatlan dologra
ne használják, mert eljött az ideje annak, hogy ez a hely, a jeruzsálemi
templom, Isten lakóhelye valóban az imádság háza legyen. Jézus
csalódottsága mindkét esetben megmutatkozik. Először nem talál ehető
gyümölcsöt a fügefán, majd a templomhoz méltatlan tevékenységekkel kell
szembesülnie. Mindkét esetben Jézus azonnal, szinte gondolkodás nélkül
cselekszik: ítéletet mond a fügefára, amely másnapra megvalósul, majd
pedig azonnal elkezd rendet tenni a templomban. Összeköti a két esetet az
a tény is, hogy az Úr úgy lép fel, mint akinek joga van cselekedni.
A messiási idők felismerése az emberek részéről nem tűr halogatást.
Azonnal kell cselekednie mindenkinek és nem szabad döntésünket későbbi
időkre halasztanunk, mert az Úr most várja tőlünk, hogy cselekedjünk.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, azt parancsoltad nekünk, hogy felebarátunkat úgy szeressük, mint
saját magunkat. Szerettél bennünket, ezért nem elégedtél meg azzal, hogy a
biztos part felől csak tanácsokkal láss el minket. Nem is hagytál ránk
kész receptgyűjteményt, hogy bármely szituációban gondolkodás nélkül
kövessük azokat. Azt kívánod tőlünk, hogy téged követve, életünket
megosszuk másokkal, mint ahogy te tetted, Királyunk.
J. Brunner
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160527.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése